Hirdetés

Református misszió a Kárpátokon túl – Miklósi Mátyás Csaba brassói esperes arról, miként lehet tartani a lelket a hívekben

Miklósi Mátyás Csaba: attól leszünk kisebbségiek, ha elhisszük magunkról, hogy kevesebbek vagyunk •  Fotó: Jakab Mónika

Miklósi Mátyás Csaba: attól leszünk kisebbségiek, ha elhisszük magunkról, hogy kevesebbek vagyunk

Fotó: Jakab Mónika

Miklósi Mátyás Csaba lelkipásztor két éve a Kárpátokon túli területeket is magában foglaló Brassói Református Egyházmegye esperese. Tizenhárom és fél évet szolgált Erzsébetvárosban, jelenleg brassói lelkipásztor. A legnagyobb kiterjedésű romániai magyar szórvány vezető lelkipásztoraként azt vallja, minden gyülekezetben a minőségi munkára kell törekedni.

Makkay József

2021. január 17., 08:542021. január 17., 08:54

2021. április 13., 14:042021. április 13., 14:04

– Bő egy évtizedes erzsébetvárosi lelkészi munkája után miként válik meg gyülekezetétől?

– A váltás lelkileg nagy megpróbáltatás elé állít. Amióta itt élünk a feleségemmel, a gyülekezetet igazi családdá alakítottuk, emiatt is nagyon nehéz elszakadni a közösségtől. Pedig mindig azt vallottam, hogy úgy éljünk egy gyülekezetben, azt tudatosítsuk magunkban, hogy az egyházközség nem a miénk, hanem a Jóistené. Végül is jött egy fordulópont az életünkbe, amikor meghoztuk a döntést: elfogadtam az egyik brassói gyülekezet megüresedett lelkészi állását, ahova elődöm nyugdíjba vonulását követően hívtak meg.

Hirdetés

– Régóta foglalkozik a szórványgondozással. Ezt a munkát sok lelkész azért nem szereti, mert demoralizáló hatású folyamatosan temetni és ritkán keresztelni. Hogyan éli ezt meg? 

– Túlzásnak tartom a szórványlelkészi teendőket erre a kérdéskörre szűkíteni, habár tény, hogy mindez megviseli az embert. Nemrég végeztem egy összesítést az erzsébetvárosi és a hozzá tartozó öt szórványgyülekezetben feljegyzett temetésekről és keresztelésekről az elmúlt 13,5 esztendőre vonatkozóan. A számadatok megrendítőek. Összesen 127 személyt temettem, és 49-et kereszteltem. De a megkeresztelt fiatalokból is csupán 22-en maradtak helyben, és közülük mindössze tizenhárman beszélnek magyarul. Ha ilyen szempontból nézzük a statisztikákat, még szomorúbb a helyzet.

A házasságok túlnyomó többsége vegyes házasság, így az abból kikerülő gyerekek nagy része románná válik. Persze vannak kivételek. Egy ortodox apuka például minden vasárnap elhozza a feleségét és két gyerekét a református templomba, és istentisztelet után értük jön. Kőművesként az egyházközségünknek is dolgozik. Rájött, hogy családja ebben a közösségben jól érzi magát. De ezek kivételek, amelyek a szabályt erősítik.

– Mi ad erőt egy szórványlelkésznek, hogy végezze szélmalomharcnak tetsző munkáját?

– Szolgálatom egyik alapelve, hogy attól leszünk kisebbségiek, ha elhisszük magunkról, hogy kevesebbek vagyunk, mint a többség.

Idézet
A statisztikákat nem lehet megcáfolni, de én inkább a minőség oldaláról közelítem meg a kérdést. Bármit is szerveztünk, arra törekedtünk, hogy a román közösség felkapja a fejét, és azt mondja: ezek ugyan kevesen vannak, de jó dolgokat csinálnak. Sok mindent úgy próbáltunk megszervezni a gyülekezetben, mintha egy nagy közösségben élnénk.

Azt vallom, hogy nincs különbség kis és nagy gyülekezet között, csupán hozzáállás tekintetében. Fontos, hogy istentiszteleteinken a maximumot nyújtsuk. A hétköznapi bűnbánati istentiszteletekre is el szokott jönni 30-40 ember. Sem az igehirdetés tartalmát, sem az együttlétek számát nem szabad lefele licitálni. Esperesi vizitációkon megkérdezem a lelkészeket, hány bibliaórát tartanak? Foglalkoznak-e a fiatalokkal? Amikor azt a választ kapom, hogy nem, mert úgysem jönnek el, rákérdezek: megtartottad ezeket az alkalmakat? Egy tizenéves fiatal nem fog bekopogni a parókiára, hogy megkérdezze, tiszteletes úr, tart-e bibliaórát? Ezt a lelkésznek kell kezdeményeznie.
 
– Az egykori Szászföld magyar szórványa a brassói egyházmegye felségterületéhez tartozik. A szászok kivándoroltak, mit hagytak maguk után?

– Jellemzően több egykori szász faluban az elszórványosodott magyar közösségek nagyobbak, mint ahány szász ember még itt él. A magyar–szász viszony alakulásáról egy érdekes történetet mondok el az egyik erzsébetvárosi szórványunkból. Holdvilágról 1989-ben távozott az utolsó szász atyafi, aki a gyülekezet gondnokaként az evangélikus templom kulcsát átadta román szomszédjának. Amikor a falu református magyar gondnoka megkérdezte, miért nem neki adta, hiszen addig is közösen használták a templomot, a szász atyafi így válaszolt: azért adtam román embernek, hogy minden vasárnap kérd el, nehogy azt gondoljátok, a tietek a templom.

A községnek később magyar alpolgármestere lett egy református egyháztag személyében, aki a kétezres évek elején keresett meg, nem venném-e át a templomot, hogy ne álljon üresen. A kérését azzal hárítottam el, hogy a közösségünk túl kicsi egy ekkora templom fenntartásához. Van egy kisbuszunk, amelyikkel összeszedjük a szórványgyülekezetek tagjait, így biztosítjuk az istentiszteleteket egy-egy gyülekezetben.

A szászok távozása után már csak az emlék maradt meg a rendezett falvakról és a népszokásaikról. Ha mélyebben belemegyünk ebbe a témába, elmondhatjuk, hogy az idősebb nemzedékek nagyon zárkózott emberek voltak. Nem csak a magyarokkal, a románokkal sem barátkoztak. Tökéletesen illett rájuk az a mondás: az én házam az én váram.

Erzsébetváros református temploma •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Erzsébetváros református temploma

Fotó: Jakab Mónika

– Mennyire megy a református lelkésznek a román nyelvű prédikáció?

– Az egyházi rendtartás, az erdélyi egyházkerület püspöksége ezt nem kéri tőlünk. A lelkészekre van bízva, ki hol és mikor szólal meg románul. Az erdélyi református egyház nem szeretne román nyelvű missziót, rossz példának ott van a felvidéki történet. A lelkésznek kell eldöntenie, hogy erre mikor van szükség.

Idézet
Leginkább temetéseken igénylik a hozzátartozók, hogy megszólaljunk románul is. Ha egy temetési szertartáson a szűk család ért csak magyarul, és a szomszédok, barátok, ismerősök, volt munkatársak románok, akkor mindenki számára zavaró, hogy amit mondok, nem értik. Nekünk az a feladatunk, hogy az Isten igéjét hirdessük. Ebből kell kiindulni.

De megszólalok románul esketésen és keresztelőn is, ha a másik fél vagy a keresztszülők nem tudnak magyarul. Kialakult már a rendje. És ez még inkább így van a Kárpátokon túli területeken, ahol Jászvásáron, Dornavátrán, Fălticeni-ben, Karácsonykőn, Bákóban, Galacon, Râmnicu Vâlceán, Târgu Jiuban, Craiován vagy Bukarestben kell istentiszteleteket tartani, és elvégezni az egyéb egyházi szolgálatokat. A brassói egyházmegyéhez 28 egyházközség és mintegy hetven szórványgyülekezet tartozik.

– Mi fogadja az esperesi vizitációk alkalmával?

– Két éve vagyok a legnagyobb romániai szórványegyházmegye esperese. A legtöbbet a pandémia előtt, 2019-ben utaztunk, amikor felkerestem a gyülekezeteket. Hatalmas munka volt állandóan úton lenni, de besegítettek ebbe a lelkésztársak is, akik között elosztottuk a gyülekezeteket, miután a moldvai szórványgyülekezeteket gondozó fiatal lelkipásztorunk már nem vállalta. Nincs ebben semmi meglepő, mert Brassóból indulva egy ilyen út oda-vissza 1200 kilométer.

Azonban egyedi élmény ezeket a gyülekezeteket végigjárni, ahol rendszerint 10–20–30 ember vár. A Kárpátokon túli városok közül a bukaresti és a galaci gyülekezetek voltak a legnépesebbek. Galacon a 20. század elején például négyezer tagja volt a református gyülekezetnek. Az olténiai misszió 1990-ben alakult. Ezek zömében mind értelmiségi gyülekezetek. Craiován a magyarok többsége orvos, akiket annak idején ide helyeztek, és itt alapítottak családot. Ők még ragaszkodnak anyanyelvükhöz és vallásukhoz, a gyerekek közül viszont csak az, aki visszatért Erdélybe egyetemre, és ott keresett magának társat. De ez a kisebb százalék. Sokan beolvadtak a román többségbe.

– Vannak-e románok, akik szívesen vállalják a református hitet?

– Erre is van példa egy galaci filozófiatanár személyében, aki az ortodox teológián is tanult, majd Svájcban doktorált, ahol megismerte Kálvin János teológiáját. Hazatérve megkereste Nagy Endre lelkipásztort, akit még 1987-ben helyezett ki a galaci, konstancai és brăilai szórványgyülekezetekbe akkori püspökünk, és ő azóta ott szolgál. A román atyafi konfirmált, és lefordította román nyelvre a kátét. Ma ő a galaci gyülekezet gondnoka, és az édesanyja és a felesége is áttért a református hitre. Érdekes történetek ezek, amit igazán csak azok értenek, akik ezt a fajta szolgálatot vállalják román környezetben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 03., hétfő

Záporok, zivatarok hoznak felfrissülést a kánikula után – kéthetes időjárás-előrejelzés

Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.

Záporok, zivatarok hoznak felfrissülést a kánikula után – kéthetes időjárás-előrejelzés
Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Vízhiány miatt korlátozzák a vízellátást a Partium és Dél-Erdély településein, de a mélypont még távol van

Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.

Vízhiány miatt korlátozzák a vízellátást a Partium és Dél-Erdély településein, de a mélypont még távol van
2026. augusztus 03., hétfő

Hőségriadó: korlátozzák a nehézgépjárművek közlekedését négy erdélyi megyében

Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.

Hőségriadó: korlátozzák a nehézgépjárművek közlekedését négy erdélyi megyében
2026. augusztus 03., hétfő

A brutális hőség miatt korlátozzák a közúti forgalmat három partiumi megyében

Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.

A brutális hőség miatt korlátozzák a közúti forgalmat három partiumi megyében
Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Miért keresnek egyre többen más utat az állami iskola helyett?

Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.

Miért keresnek egyre többen más utat az állami iskola helyett?
2026. augusztus 02., vasárnap

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat

Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat
2026. augusztus 02., vasárnap

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte

Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte
Hirdetés
2026. augusztus 02., vasárnap

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat

Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat
2026. augusztus 01., szombat

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen

Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen
2026. augusztus 01., szombat

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket

Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket
Hirdetés
Hirdetés