Kikérik a lakosok véleményét
Fotó: Haáz Vince
Helyi népszavazást tartanak vasárnap, a romániai elnökválasztás második fordulójával egyszerre a Maros megyei Koronkán, ahol a helyi lakosok kifejezhetik véleményüket: akarják-e vagy sem, hogy a Marosvásárhely vonzáskörzetéhez tartozó községben lakótelepet építsen egy ingatlanfejlesztő cég. A referendumot három éve kezdeményezték, de csak most nyílik alkalom a megszervezésére.
2024. december 05., 19:212024. december 05., 19:21
A tervezett beruházás a megyeszékhely tőszomszédságában fekvő település Segesvár felőli kijárata közelében valósulna meg, és a befektetők tíz, egyenként 40 lakásos tömbházból álló lakóparkot képzeltek el. A helybéliek kezdettől fogva ellenezték a projektet, amely szerintük tájidegen, szembe megy a település általános építkezési normáival és területrendezési tervével, emellett tovább duzzasztaná az amúgy is zsúfolt elővárost, elviselhetetlenné tenné a gépjárműforgalmat, a sok jármű és szűk utcák megoldhatatlan feladat elé állítanák a közlekedésben résztvevőket.
Annak ötlete, hogy népszavazáson fejtsék ki véleményüket a koronkaiak a beruházásról, már 2021-ben megfogalmazódott, de mindeddig nem nyílt mód a referendum lebonyolítására. Daniel Cheşa helyi önkormányzati képviselő az Agerpres hírügynökségnek elmondta:
Csak a prefektúra felszólítására bocsátották végül plénum elé 2023 májusában, és a 13 tanácsosból 11-en meg is szavazták a „Tömbházak nélküli Koronka” című tervezetet a referendum kiírásáról – idézte fel a képviselő.
Beépítendő terület
Fotó: Haáz Vince
Ennek ellenére nem hívhatták urnákhoz a helyi lakosokat, mert a népszavazás megszervezéséhez szükséges összegek elkülönítéséről nem született tanácsi határozat, márpedig a szavazóhelyiségek kialakítására, az urnabiztosok tiszteletdíjára, a szavazólapok kinyomtatására stb. sok pénz kell. Az idei „választási szuperév” kínálkozott jó alkalomnak a lebonyolításra, hiszen négy különböző választást is lebonyolítottak/lebonyolítanak Romániában, és „adta magát”, hogy valamelyikkel egy időben – kihasználva a logisztikát – szervezzék meg.
Attól tartanak, hogy leveszíti vidéki jellegét a település, és Marosvásárhely „alvóvárosává” válik
Fotó: Haáz Vince
Csakhogy a népszavazásokról rendelkező törvény értelmében ez nem volt megengedett, mindaddig, amíg Nicuşor Dan bukaresti főpolgármester kezdeményezésére a kormány sürgősségi rendelettel nem módosította a jogszabályt.
Így a koronkai választópolgárok a szavazóhelyiségekben két szavazólapot kapnak majd: egyet, amelyen a második fordulóba jutott két elnökjelölt neve szerepel, s egyet, amelyen arra a kérdésre kell majd igennel vagy nemmel felelniük, hogy akarják-e tömbházak, társasházak építését a község területén – magyarázta Daniel Cheşa.
Szerettük volna megkérdezni Takács Szabolcs István polgármestert is arról, hogyan áll a népszavazás megszervezése, illetve mi az önkormányzat – vezetőségének – álláspontja a kérdésben, de nem válaszolt a telefonhívásunkra.
Koronkai községháza
Fotó: Haáz Vince
Korábban a Krónika is foglalkozott a koronkai tömbházellenes mozgalommal, amelyhez nemzetiségre való tekintet nélkül nagyon sokan csatlakoztak – tősgyökeres koronkaiak és az elmúlt két évtized divathulláma szerint a városi rengetegből a vidék csendjébe „menekülő” lakosok egyaránt.
„Ha tömbházak látványára vágynánk, nem költöztünk volna vidékre. Az érvényben lévő általános urbanisztikai terv szerint Koronkán legfeljebb földszintes, emeletes és manzárdos családi házakat lehet építeni” – fejtette ki korábbi cikkünkben a többek nevében megfogalmazott véleményét a hölgy, Floarea Ursulescu, aki a megyeszékhelyről költözött ki, és jogi végzettségű lévén az építkezést ellenzők szószólója lett.
Ha sikerül is a helyieknek megakadályozni a tervezett lakóparképítést, Koronka valószínűleg úgysem maradhat tömbházmentes falu. 2006-ban, az előző polgármester idején az önkormányzat hét négy-négy emeletes panel építését hagyta jóvá a Sapientia-egyetem és a Csereerdő között, 2019 végén pedig az E60-as nemzetközi útról a régi településrészre vezető út mentén lévő 3,5 hektáros területre három két-két emeletes tömbház építését engedélyezték.
Erdély-szerte közismert jelenség, hogy a nagyvárosok vonzáskörzetében található falvak előbb-utóbb urbanizálódnak: jobb esetben egyfajta kertvárossá válnak, azonban számos ingatlanfejlesztő faluképromboló panelek felhúzásával hozná ki a maximumot befektetéséből. Hasonló történhet Marosvásárhely szomsz
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!