
Kikérik a lakosok véleményét
Fotó: Haáz Vince
Helyi népszavazást tartanak vasárnap, a romániai elnökválasztás második fordulójával egyszerre a Maros megyei Koronkán, ahol a helyi lakosok kifejezhetik véleményüket: akarják-e vagy sem, hogy a Marosvásárhely vonzáskörzetéhez tartozó községben lakótelepet építsen egy ingatlanfejlesztő cég. A referendumot három éve kezdeményezték, de csak most nyílik alkalom a megszervezésére.
2024. december 05., 19:212024. december 05., 19:21
A tervezett beruházás a megyeszékhely tőszomszédságában fekvő település Segesvár felőli kijárata közelében valósulna meg, és a befektetők tíz, egyenként 40 lakásos tömbházból álló lakóparkot képzeltek el. A helybéliek kezdettől fogva ellenezték a projektet, amely szerintük tájidegen, szembe megy a település általános építkezési normáival és területrendezési tervével, emellett tovább duzzasztaná az amúgy is zsúfolt elővárost, elviselhetetlenné tenné a gépjárműforgalmat, a sok jármű és szűk utcák megoldhatatlan feladat elé állítanák a közlekedésben résztvevőket.
Annak ötlete, hogy népszavazáson fejtsék ki véleményüket a koronkaiak a beruházásról, már 2021-ben megfogalmazódott, de mindeddig nem nyílt mód a referendum lebonyolítására. Daniel Cheşa helyi önkormányzati képviselő az Agerpres hírügynökségnek elmondta:
Csak a prefektúra felszólítására bocsátották végül plénum elé 2023 májusában, és a 13 tanácsosból 11-en meg is szavazták a „Tömbházak nélküli Koronka” című tervezetet a referendum kiírásáról – idézte fel a képviselő.
Beépítendő terület
Fotó: Haáz Vince
Ennek ellenére nem hívhatták urnákhoz a helyi lakosokat, mert a népszavazás megszervezéséhez szükséges összegek elkülönítéséről nem született tanácsi határozat, márpedig a szavazóhelyiségek kialakítására, az urnabiztosok tiszteletdíjára, a szavazólapok kinyomtatására stb. sok pénz kell. Az idei „választási szuperév” kínálkozott jó alkalomnak a lebonyolításra, hiszen négy különböző választást is lebonyolítottak/lebonyolítanak Romániában, és „adta magát”, hogy valamelyikkel egy időben – kihasználva a logisztikát – szervezzék meg.
Attól tartanak, hogy leveszíti vidéki jellegét a település, és Marosvásárhely „alvóvárosává” válik
Fotó: Haáz Vince
Csakhogy a népszavazásokról rendelkező törvény értelmében ez nem volt megengedett, mindaddig, amíg Nicuşor Dan bukaresti főpolgármester kezdeményezésére a kormány sürgősségi rendelettel nem módosította a jogszabályt.
Így a koronkai választópolgárok a szavazóhelyiségekben két szavazólapot kapnak majd: egyet, amelyen a második fordulóba jutott két elnökjelölt neve szerepel, s egyet, amelyen arra a kérdésre kell majd igennel vagy nemmel felelniük, hogy akarják-e tömbházak, társasházak építését a község területén – magyarázta Daniel Cheşa.
Szerettük volna megkérdezni Takács Szabolcs István polgármestert is arról, hogyan áll a népszavazás megszervezése, illetve mi az önkormányzat – vezetőségének – álláspontja a kérdésben, de nem válaszolt a telefonhívásunkra.
Koronkai községháza
Fotó: Haáz Vince
Korábban a Krónika is foglalkozott a koronkai tömbházellenes mozgalommal, amelyhez nemzetiségre való tekintet nélkül nagyon sokan csatlakoztak – tősgyökeres koronkaiak és az elmúlt két évtized divathulláma szerint a városi rengetegből a vidék csendjébe „menekülő” lakosok egyaránt.
„Ha tömbházak látványára vágynánk, nem költöztünk volna vidékre. Az érvényben lévő általános urbanisztikai terv szerint Koronkán legfeljebb földszintes, emeletes és manzárdos családi házakat lehet építeni” – fejtette ki korábbi cikkünkben a többek nevében megfogalmazott véleményét a hölgy, Floarea Ursulescu, aki a megyeszékhelyről költözött ki, és jogi végzettségű lévén az építkezést ellenzők szószólója lett.
Ha sikerül is a helyieknek megakadályozni a tervezett lakóparképítést, Koronka valószínűleg úgysem maradhat tömbházmentes falu. 2006-ban, az előző polgármester idején az önkormányzat hét négy-négy emeletes panel építését hagyta jóvá a Sapientia-egyetem és a Csereerdő között, 2019 végén pedig az E60-as nemzetközi útról a régi településrészre vezető út mentén lévő 3,5 hektáros területre három két-két emeletes tömbház építését engedélyezték.

Erdély-szerte közismert jelenség, hogy a nagyvárosok vonzáskörzetében található falvak előbb-utóbb urbanizálódnak: jobb esetben egyfajta kertvárossá válnak, azonban számos ingatlanfejlesztő faluképromboló panelek felhúzásával hozná ki a maximumot befektetéséből. Hasonló történhet Marosvásárhely szomsz
Súlyos veszélybe került a történelmi Máramarost Erdély többi részével összekötő, festői tájakon áthaladó vasútvonal jövője. A 118 kilométer hosszú, több mint tíz viadukton átvezető vasúti szakasz forgalmát a hidak állapota miatt függesztik fel.
Idős adatközlők, népzenészek megsegítésére szervez jótékonysági eseményt Kolozsváron az Erdélyi Hagyományok Háza, a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó és az Ördögtérgye Néptáncegyüttes.
Hatalmas mennyiségű háztartási hulladékot sodort a megáradt Lápos folyó a Máramaros megyei Katalin felújított hídjához, ahol a felgyülemlett szemét egy ideiglenes tartószerkezetet és egy szennyvízvezetéket is megrongált.
Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást mentőfolyosó kialakításáról.
Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.
Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.
A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.
Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon, a felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit.
Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.
Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.
szóljon hozzá!