Kikérik a lakosok véleményét
Fotó: Haáz Vince
Helyi népszavazást tartanak vasárnap, a romániai elnökválasztás második fordulójával egyszerre a Maros megyei Koronkán, ahol a helyi lakosok kifejezhetik véleményüket: akarják-e vagy sem, hogy a Marosvásárhely vonzáskörzetéhez tartozó községben lakótelepet építsen egy ingatlanfejlesztő cég. A referendumot három éve kezdeményezték, de csak most nyílik alkalom a megszervezésére.
2024. december 05., 19:212024. december 05., 19:21
A tervezett beruházás a megyeszékhely tőszomszédságában fekvő település Segesvár felőli kijárata közelében valósulna meg, és a befektetők tíz, egyenként 40 lakásos tömbházból álló lakóparkot képzeltek el. A helybéliek kezdettől fogva ellenezték a projektet, amely szerintük tájidegen, szembe megy a település általános építkezési normáival és területrendezési tervével, emellett tovább duzzasztaná az amúgy is zsúfolt elővárost, elviselhetetlenné tenné a gépjárműforgalmat, a sok jármű és szűk utcák megoldhatatlan feladat elé állítanák a közlekedésben résztvevőket.
Annak ötlete, hogy népszavazáson fejtsék ki véleményüket a koronkaiak a beruházásról, már 2021-ben megfogalmazódott, de mindeddig nem nyílt mód a referendum lebonyolítására. Daniel Cheşa helyi önkormányzati képviselő az Agerpres hírügynökségnek elmondta:
Csak a prefektúra felszólítására bocsátották végül plénum elé 2023 májusában, és a 13 tanácsosból 11-en meg is szavazták a „Tömbházak nélküli Koronka” című tervezetet a referendum kiírásáról – idézte fel a képviselő.
Beépítendő terület
Fotó: Haáz Vince
Ennek ellenére nem hívhatták urnákhoz a helyi lakosokat, mert a népszavazás megszervezéséhez szükséges összegek elkülönítéséről nem született tanácsi határozat, márpedig a szavazóhelyiségek kialakítására, az urnabiztosok tiszteletdíjára, a szavazólapok kinyomtatására stb. sok pénz kell. Az idei „választási szuperév” kínálkozott jó alkalomnak a lebonyolításra, hiszen négy különböző választást is lebonyolítottak/lebonyolítanak Romániában, és „adta magát”, hogy valamelyikkel egy időben – kihasználva a logisztikát – szervezzék meg.
Attól tartanak, hogy leveszíti vidéki jellegét a település, és Marosvásárhely „alvóvárosává” válik
Fotó: Haáz Vince
Csakhogy a népszavazásokról rendelkező törvény értelmében ez nem volt megengedett, mindaddig, amíg Nicuşor Dan bukaresti főpolgármester kezdeményezésére a kormány sürgősségi rendelettel nem módosította a jogszabályt.
Így a koronkai választópolgárok a szavazóhelyiségekben két szavazólapot kapnak majd: egyet, amelyen a második fordulóba jutott két elnökjelölt neve szerepel, s egyet, amelyen arra a kérdésre kell majd igennel vagy nemmel felelniük, hogy akarják-e tömbházak, társasházak építését a község területén – magyarázta Daniel Cheşa.
Szerettük volna megkérdezni Takács Szabolcs István polgármestert is arról, hogyan áll a népszavazás megszervezése, illetve mi az önkormányzat – vezetőségének – álláspontja a kérdésben, de nem válaszolt a telefonhívásunkra.
Koronkai községháza
Fotó: Haáz Vince
Korábban a Krónika is foglalkozott a koronkai tömbházellenes mozgalommal, amelyhez nemzetiségre való tekintet nélkül nagyon sokan csatlakoztak – tősgyökeres koronkaiak és az elmúlt két évtized divathulláma szerint a városi rengetegből a vidék csendjébe „menekülő” lakosok egyaránt.
„Ha tömbházak látványára vágynánk, nem költöztünk volna vidékre. Az érvényben lévő általános urbanisztikai terv szerint Koronkán legfeljebb földszintes, emeletes és manzárdos családi házakat lehet építeni” – fejtette ki korábbi cikkünkben a többek nevében megfogalmazott véleményét a hölgy, Floarea Ursulescu, aki a megyeszékhelyről költözött ki, és jogi végzettségű lévén az építkezést ellenzők szószólója lett.
Ha sikerül is a helyieknek megakadályozni a tervezett lakóparképítést, Koronka valószínűleg úgysem maradhat tömbházmentes falu. 2006-ban, az előző polgármester idején az önkormányzat hét négy-négy emeletes panel építését hagyta jóvá a Sapientia-egyetem és a Csereerdő között, 2019 végén pedig az E60-as nemzetközi útról a régi településrészre vezető út mentén lévő 3,5 hektáros területre három két-két emeletes tömbház építését engedélyezték.
Erdély-szerte közismert jelenség, hogy a nagyvárosok vonzáskörzetében található falvak előbb-utóbb urbanizálódnak: jobb esetben egyfajta kertvárossá válnak, azonban számos ingatlanfejlesztő faluképromboló panelek felhúzásával hozná ki a maximumot befektetéséből. Hasonló történhet Marosvásárhely szomsz
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) csütörtökön kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő, A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti (1D jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására.
Nemcsak római katolikusok zarándokolnak a csodatevő Mária-képhez, hanem felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül jönnek fohászkodni a hívek a Szűzanyához, ezért több nyelven celebrálnak szentmiséket a Maros völgyében található kegytemplomban.
Idén először háromnaposra bővül a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok, amelyet augusztus 27–29. között ötödik alkalommal szerveznek meg.
A TikTok törölte a gyerekeket elrabló mentőautókról szóló összeesküvés-elméletet terjesztő 90 videót az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi bejelentése nyomán – jelentette be csütörtökön a hatóság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér az elmúlt időszakban két rekordot is megdöntött.
Szabadlábon védekezhet az a sofőr, aki kedd este Brassó belvárosában a járdára hajtva három turistát gázolt el – közölte a brassói ügyészség.
Huszadik éve lépi át a magyar–román határt a Debreceni Virágkarnevál négy kocsija, melyek augusztus 21–22-én Nagyváradon, a dél-bihari szórvány több településén és Nagyszalontán lesznek láthatók.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!