Kikérik a lakosok véleményét
Fotó: Haáz Vince
Helyi népszavazást tartanak vasárnap, a romániai elnökválasztás második fordulójával egyszerre a Maros megyei Koronkán, ahol a helyi lakosok kifejezhetik véleményüket: akarják-e vagy sem, hogy a Marosvásárhely vonzáskörzetéhez tartozó községben lakótelepet építsen egy ingatlanfejlesztő cég. A referendumot három éve kezdeményezték, de csak most nyílik alkalom a megszervezésére.
2024. december 05., 19:212024. december 05., 19:21
A tervezett beruházás a megyeszékhely tőszomszédságában fekvő település Segesvár felőli kijárata közelében valósulna meg, és a befektetők tíz, egyenként 40 lakásos tömbházból álló lakóparkot képzeltek el. A helybéliek kezdettől fogva ellenezték a projektet, amely szerintük tájidegen, szembe megy a település általános építkezési normáival és területrendezési tervével, emellett tovább duzzasztaná az amúgy is zsúfolt elővárost, elviselhetetlenné tenné a gépjárműforgalmat, a sok jármű és szűk utcák megoldhatatlan feladat elé állítanák a közlekedésben résztvevőket.
Annak ötlete, hogy népszavazáson fejtsék ki véleményüket a koronkaiak a beruházásról, már 2021-ben megfogalmazódott, de mindeddig nem nyílt mód a referendum lebonyolítására. Daniel Cheşa helyi önkormányzati képviselő az Agerpres hírügynökségnek elmondta:
Csak a prefektúra felszólítására bocsátották végül plénum elé 2023 májusában, és a 13 tanácsosból 11-en meg is szavazták a „Tömbházak nélküli Koronka” című tervezetet a referendum kiírásáról – idézte fel a képviselő.
Beépítendő terület
Fotó: Haáz Vince
Ennek ellenére nem hívhatták urnákhoz a helyi lakosokat, mert a népszavazás megszervezéséhez szükséges összegek elkülönítéséről nem született tanácsi határozat, márpedig a szavazóhelyiségek kialakítására, az urnabiztosok tiszteletdíjára, a szavazólapok kinyomtatására stb. sok pénz kell. Az idei „választási szuperév” kínálkozott jó alkalomnak a lebonyolításra, hiszen négy különböző választást is lebonyolítottak/lebonyolítanak Romániában, és „adta magát”, hogy valamelyikkel egy időben – kihasználva a logisztikát – szervezzék meg.
Attól tartanak, hogy leveszíti vidéki jellegét a település, és Marosvásárhely „alvóvárosává” válik
Fotó: Haáz Vince
Csakhogy a népszavazásokról rendelkező törvény értelmében ez nem volt megengedett, mindaddig, amíg Nicuşor Dan bukaresti főpolgármester kezdeményezésére a kormány sürgősségi rendelettel nem módosította a jogszabályt.
Így a koronkai választópolgárok a szavazóhelyiségekben két szavazólapot kapnak majd: egyet, amelyen a második fordulóba jutott két elnökjelölt neve szerepel, s egyet, amelyen arra a kérdésre kell majd igennel vagy nemmel felelniük, hogy akarják-e tömbházak, társasházak építését a község területén – magyarázta Daniel Cheşa.
Szerettük volna megkérdezni Takács Szabolcs István polgármestert is arról, hogyan áll a népszavazás megszervezése, illetve mi az önkormányzat – vezetőségének – álláspontja a kérdésben, de nem válaszolt a telefonhívásunkra.
Koronkai községháza
Fotó: Haáz Vince
Korábban a Krónika is foglalkozott a koronkai tömbházellenes mozgalommal, amelyhez nemzetiségre való tekintet nélkül nagyon sokan csatlakoztak – tősgyökeres koronkaiak és az elmúlt két évtized divathulláma szerint a városi rengetegből a vidék csendjébe „menekülő” lakosok egyaránt.
„Ha tömbházak látványára vágynánk, nem költöztünk volna vidékre. Az érvényben lévő általános urbanisztikai terv szerint Koronkán legfeljebb földszintes, emeletes és manzárdos családi házakat lehet építeni” – fejtette ki korábbi cikkünkben a többek nevében megfogalmazott véleményét a hölgy, Floarea Ursulescu, aki a megyeszékhelyről költözött ki, és jogi végzettségű lévén az építkezést ellenzők szószólója lett.
Ha sikerül is a helyieknek megakadályozni a tervezett lakóparképítést, Koronka valószínűleg úgysem maradhat tömbházmentes falu. 2006-ban, az előző polgármester idején az önkormányzat hét négy-négy emeletes panel építését hagyta jóvá a Sapientia-egyetem és a Csereerdő között, 2019 végén pedig az E60-as nemzetközi útról a régi településrészre vezető út mentén lévő 3,5 hektáros területre három két-két emeletes tömbház építését engedélyezték.
Erdély-szerte közismert jelenség, hogy a nagyvárosok vonzáskörzetében található falvak előbb-utóbb urbanizálódnak: jobb esetben egyfajta kertvárossá válnak, azonban számos ingatlanfejlesztő faluképromboló panelek felhúzásával hozná ki a maximumot befektetéséből. Hasonló történhet Marosvásárhely szomsz
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kilőttek egy medvét, amely három héten át naponta behatolt az emberek által lakott területekre Brassó Rakodó nevű negyedében. – közölte az önkormányzat.
Egy ingatlanfejlesztő több mint egy tucat házból álló új lakópark építését tervezi a nagybányai Kereszthegyen, ami a környékbeli tősgyökeres lakosok, város- és műemlékvédők elégedetlenkedését és ellenkezését váltotta ki.
Jogerősen is pert vesztett a legfelsőbb bíróságon Dominic Fritz temesvári polgármester az őt érdekellentéttel vádoló Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) szemben.
Új korszak kezdődhet a romániai egészségügyi rendszerben – persze ha minden a tervek szerint halad. Már ezen a nyáron elindulhat az „e-SănătateaMea” (az én e-egészségem) elnevezésű országos digitális platform.
A Maros megyében azonosított juh- és kecskehimlő, illetve a kiskérődzők pestisének megjelenése ismét ráirányította a figyelmet a romániai juhágazatra.
Az elhajtására összehívott csapat két tagjára támadt egy medve szerdán este a székelyföldi Kászonújfaluban, ahol két nappal korábban is volt egy kettős medvetámadás. A szerda esti újabb támadásban a vadász és segédje sérült meg.
A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.
Lebénult a tömegközlekedés Gyulafehérváron, ahol csütörtökön már harmadik napja sztrájkolnak a buszsofőrök.
Úthasználati díjat vezettek be a városon áthaladó nehézgépjármű-forgalomra Nyárádszeredában az A8-as autópálya közelében zajló útépítési munkálatok miatt – jelentette be a Maros megyei város önkormányzata.
A legtöbb fiatal húsmarhatartó gazda ma inkább az Angus vagy a Limousin szarvasmarhafajtát választja Erdélyben, Kis Lehel azonban más utat jár. Magyar szürkemarha-állományával olyan családi gazdaságot épít, ami őrzi a hagyományokat és keresi a jövőt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!