
Sokan egy helyen. Már így is leterhelt a koronkai infrastruktúra
Fotó: Haáz Vince
Erdély-szerte közismert jelenség, hogy a nagyvárosok vonzáskörzetében található falvak előbb-utóbb urbanizálódnak: jobb esetben egyfajta kertvárossá válnak, azonban számos ingatlanfejlesztő faluképromboló panelek felhúzásával hozná ki a maximumot befektetéséből. Hasonló történhet Marosvásárhely szomszédságában is, ám a koronkaiak nem hagynák annyiban: Tömbházmentes Koronka néven mozgalom indult a községközpontban a település vidéki arculatának megőrzéséért. A faluban lakossági fórumot is szerveztek, amelyen a megjelentek egyhangúlag az erőltetett urbanizáció ellen foglaltak állást.
2021. március 01., 08:152021. március 01., 08:15
2021. március 01., 08:582021. március 01., 08:58
Kisebb tömbháznegyed építésének híre borzolja a kedélyeket Koronkán. Két marosvásárhelyi beruházó hat, egyenként öt-ötszintes panelt szeretne építeni a már évekkel ezelőtt felvásárolt telkén. Az Energovert Prodcom Kft.-be tömörült vállalkozók korábban is próbálkoztak, akkor hétszintes panelekkel „gyarapították” volna a város segesvári kijáratánál fekvő falut. Akkor is, most is a lakók többsége nemet mondott településük erőszakos urbanizálási kísérletére. Ritka az a közügy, amelyben az 1990 után „felduzzadt” községközpontban ekkora egyetértés lenne.
„Őslakosok” és betelepültek, magyarok és románok, az RMDSZ és a vele gyakran szemben álló pártok képviselői egységesen állnak ki a falukép módosítása ellen. A Marosvásárhelyről kiköltözött Floarea Ursulescu személyében szószólójuk is akadt a helyieknek. A jogász végzettségű asszony Corunca fără blocuri (Tömbházmentes Koronka) névvel széles körű polgári mozgalmat indított a vidéki tömbházépítés ellen a mintegy 2700 lelkes, többségében magyarok lakta településen. Mint mondja,
„Ha tömbházak látványára vágynánk, nem költöztünk volna vidékre. Az érvényben lévő általános urbanisztikai terv szerint Koronkán legfeljebb földszintes, emeletes és manzárdos családi házakat lehet építeni” – fejtette ki lapunknak véleményét a hölgy. A községházán rendezett közvitán elhangzottak alapján Floarea Ursulescu reméli, hogy választottjaik is hasonlóan vélekednek, illetve eszerint szavaznak az elkövetkezendő tanácsüléseken.
Mint várható volt, az úgynevezett ingatlanfejlesztési terv legvehemensebb ellenzői a környék lakói. Mindannyian 1990 után vásároltak telket és építettek takaros családi házakat az E60-as főút és a régi falu között.
Másrészt ez a kétsávos utca helyenként még két autónak is szűk, nemhogy egy majdani lakónegyed teljes forgalmának. Ráadásul a Kastély utca nem szélesíthető” – érvelt a lapunknak nyilatkozó Zólyomi Csaba, aki többi szomszédjával egyetemben a saját telkéből mondott le néhányméteres sávról, hogy utcát nyissanak.
Fotó: Haáz Vince
A Vásárhelyről kiköltözött férfi leszögezte: tőszomszédként nem egyezik bele, hogy tömbházak kerüljenek a kerítése túlsó oldalára. Szerinte
Holnap-holnapután a koronkaiak arra ébredhetnek, hogy más is, aki rendelkezik egy tízáras területtel, gondol egyet, és két kertes ház közé panelt emel. Zólyomi elfogadhatatlannak tartja, hogy egy település arculatát azok alakítsák, akiknek semmi közük az adott helységhez, telket vásárolnak, tömbházakat zsúfolnak össze, eladják őket, majd továbbállnak.
„Szó se róla, hogy ilyen elrugaszkodott elképzeléseket támogassunk” – jelentette ki Daniel Cheşa, a Nemzeti Liberális Párt tanácsosa, aki az esetleges beruházás jóváhagyása esetén ház-, illetve panziótulajdonosként szintén a tömbháznegyedben találná magát. Többszörösen érintettként nem érti, egyesek a pénzszerzés kedvéért miért próbálnak beavatkozni egy számukra idegen falu életébe. Ugyanakkor az sem tiszta számára, miként lehet hat tömbházat felhúzni a mindössze 1,3 hektáros területre úgy, hogy az épületek között zöldövezet is maradjon.
Cheşa arról is beszélt lapunknak, hogy a terület tulajdonosai rendkívül arrogánsan léptek fel, őt és az általa megfogadott napszámost a rendőrségen jelentették fel, mert időnként le meri kaszáltatni az évek óta üresen álló telkükről a méteres magasságú burjánokat. Szerinte a koronkai községvezetésnek tanulnia kell a múlt hibáiból, amikor egyrészt „szemet hunyt” mindenféle jóváhagyás nélküli építkezések fölött, másrészt egész falurészekre úgy bocsátott ki urbanisztikai engedélyeket, hogy nem vette figyelembe az infrastrukturális követelményeket.
A Krónika megkeresésére László Sándor RMDSZ-es önkormányzati képviselő is a helyi tanács támogatásáról biztosította a községközpont lakóit. „Száz százalék, hogy a tömbházépítési terv a tanácsban elbukik – legalábbis abban az övezetben, amelyben a beruházók szeretnék. Sem a környék lakói, sem a régi koronkaiak nem szeretnék tömbházakkal telezsúfolni a településünket” – fejtette ki a 2016 és 2020 között alpolgármesteri tisztséget is betöltő László. Arra a felvetésre reagálva, hogy az önkormányzat nemleges döntése esetén a vállalkozók perre mennének, a tanácsos leszögezte, hogy a helyi választott testület az egyetlen felhatalmazott szerv, amely a lakók nevében eldöntheti, hogy urbanisztikai szempontból a faluban hol mit szeretne. „Az a környék, ahova a beruházók blokkokat építenének, egy aránylag új kertes házas övezet, amely jól illeszkedik a régi faluképhez. A tömbházakról viszont semmiként nem mondható el ugyanaz” – tette hozzá László Sándor. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy
Fotó: Haáz Vince
Ha sikerül is a helyieknek megakadályozni a Kastély utca tömbházakkal történő „beültetését”, Koronka valószínűleg mégsem marad sokáig tömbházmentes falu. Másfél évtizeddel ezelőtt, 2006-ban Nagy Márton polgármestersége alatt a községháza hét négy-négy emeletes panel építését hagyta jóvá a Sapientia-egyetem és a Csereerdő közötti sávon. Bő egy esztendővel ezelőtt, 2019 végén, az országútról a „régi” faluba vezető út mentén lévő 3,5 hektáros területre három két-két emeletes tömbház építésére írta alá az engedélyeket Takács Szabolcs jelenlegi polgármester. A „fejlesztő” ugyanide egy kisebb bevásárlóközpontot és több családi házat is építene. A beruházás, amely újabb terhet jelentene az amúgy is szűkös úthálózatnak, egy körforgalom kiépítését is magában foglalná.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
1 hozzászólás