
Fotó: A szerző felvétele
2007. június 25., 00:002007. június 25., 00:00
Arany János, az egyesület elnöke a Krónikának elmondta, a 24 tagú csapat tagjai, fiúk és lányok közösen járnak a rendszeres edzésekre, és tanulnak az elődök múltjáról. Marosvásárhelyen a népvándorló magyarok életmódját, harctechnikáját, öltözékét, viselkedését is ismertették. A fiúk a bemutatón meggyszínű, sötétkék, barna, zöld mongol kaftánt, a lányok fehér vászonruhát viseltek, de a harc idejére ők is kaftánt és nadrágot öltöttek. Ruhájukat saját maguk varrják az interneten, illetve a történelem-könyvekben talált szabásminták alapján. Csizmájukat egy szalontai cipészmester készíti, az íjaikat, lándzsáikat ugyancsak saját kezűleg készítik el. A fejfedők: télen prémmel díszített, nyáron prém nélküli, színes, tetejükön csúcsosodó süvegek többnyire Mongóliából származnak. „Érdekes volt végigvonulni a városon. A legtöbben azt gondolták rólunk, hogy franciák vagyunk, esetleg olaszok, de nagyon kevesen ismerték fel bennünk az ősi hagyományok felelevenítőit” – mesélte Arany János. Hozzátette, reméli, hogy talán Marosvásárhelyen is kedvet kapnak a fiatalok a hasonló tevékenységekhez, csapatalakításhoz.
A 11. Marosvásárhelyi Napokon idén is a flekkennek, a miccsnek és a sörnek jutott a legnagyobb szerep. A vár falain belül százával álltak a sátrak, a vásárhelyiek pedig délutántól hajnalig ettek-ittak. Az egykori katonai pékség épülete – amelyet erre az alkalomra a polgármesteri hivatal felújíttatott – képzőművészeti és fotókiállításoknak adott helyet. Az épület és a várfal között az önkormányzat sétányt alakított ki, itt kaptak helyet a kézművesek sátrai. A vásárban többek között korondi kerámiák, kendi szőttesek, bözödújfalusi szalmakalapok, gyöngyök, táskák, bőrdíszművesek alkotásai vártak vevőre. A Kultúrpalota, a színház, a Színház téren kialakított Művészetek tere, valamint a Szabók és Mészárosok bástyája kulturális rendezvények, a főtér pedig a gazdasági kiállítás helyszíne volt. A várszínpadon román és magyar néptáncegyüttesek és énekesek, illetve magyarországi és hazai rockegyüttesek léptek fel. A városnapok vasárnap este a hagyományos tűzijátékkal ért véget.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.