Jövő tanévtől már tizenegyedik osztályban is szervezne próbaérettségit az oktatási miniszter. Remus Pricopie egyik közösségi oldalon jelentette be, hogy javasolni fogja, a végzős diákok egymás után két évben tegyék próbára a tudásukat, 11. és 12. osztályban is szervezzék meg a próbaérettségit. A tárcavezető abban bízik, ezzel javulni fognak az érettségi eredmények. „Az elmúlt évek gyenge eredményeit figyelembe véve döntöttem el, hogy javasolni fogom, 2014-től már a 11. osztályban szervezzük meg a megmérettetést” – fogalmazott.
2013. május 15., 18:102013. május 15., 18:10
Remus Pricopie – mint közölte – hamarosan közmeghallgatást szervez az új vizsgamódszerről. Az elképzelés szerint, a végzős diákok tudását márciusban tesztelik, míg a 11. osztályosok májusban vesznek részt próbaérettségin. Ilyen módon azok a fiatalok, akik 2015-ben érettségiznek már két szakaszban is felmérhetik a tudásukat, s így több idejük lesz a hiányosságok pótlására, másrészt időben megszokják a vizsga szigorát, korábban mozgósítják energiájukat a felkészülésre, magyarázta döntését a miniszter.
Szoktatnák a stresszhelyzetet
Pricopie tervei szerinta próbaérettségit központi szinten szervezik meg, pontosan olyan feltételeket teremtenek, mint az igazi vizsgán. „Ha egységes lesz a felmérés, a diákok számára száz százalékban olyan helyzetet teremthetnek, mint amivel az érettségin szembesülnek, ugyanakkor az eredmények elemzése is egységes lesz, nem megyékre szétdarabolt” – vallja a tárcavezető.
Mint ismeretes, az idei tanévben megyei szinten szervezték meg a próba érettségiket, az eredmények viszont így is nagyon gyengék lettek, általában a diákok kevesebb, mint fele szerezte meg az átmenő jegyet. Kolozs megyében például a résztvevők 56 százaléka nem írta meg az átmenő jegyet, Kovászna megyében pedig a magyar nyelv és irodalomból vizsgázók több mint fele megbukott, matematikából 88 százalék, románból 60 százalék nem kapott átmenő jegyet. Az elmúlt években országos szinten katasztrofálisan sikerült az érettségi, a diákok több mint fele megbukott. Tavaly a nyári vizsgák után a jelentkezőknek csupán 44,26 százaléka szerzett érettségi bizonyítványt.
A tantervet kellene átdolgozni
Hasznosnak tartja ugyan az oktatási miniszter felvetését Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő, azonban szerint nem ezen múlik az érettségi vizsgák sikere. Mint a Krónika kérdésére megfogalmazta, radikális változásra van szükség, a tantervet kell átdolgozni. „Nem kell a tananyag felét kidobni, de bizonyos részeket igen. Azt a lényeget kell benne hagyni a tantervben, amit a diákok később a továbbtanulás során vagy a hétköznapi életben valóban felhasználnak” – vallja Bartolf Hedvig. A főtanfelügyelő ugyanakkor úgy véli, nem árt, ha több próbaérettségit szerveznek, s a diák már tizenegyedik osztályban megismerkedik a tétel szerkezetével, nehézségi fokával, megtapasztalja, miként fogalmazzák meg a kérdéseket, sőt még eredményt is kap a pillanatnyi tudásszintjéről.
A szakember ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Hargita megyében ebben a tanévben már két próbaérettségit szerveztek, egyet-egyet az első és a második félévben. A tapasztalatok szerint azonban a diákok nem készültek komolyan a megmérettetésre. A főtanfelügyelő elmondta, sok visszajelzés érkezett a pedagógusok és a diákok részéről is, hogy azt hitték, csak egy statisztikai mérés, így nem ismételték át az anyagot. „Jó lenne, ha sikerülne a diákokban felébreszteni a tudatosságot, hogy már tizenegyedik osztálytól, de még jobb lenne, ha végig a középiskolai évek alatt készülnének az érettségire” – szögezte le Bartolf Hedvig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!