Jövő tanévtől már tizenegyedik osztályban is szervezne próbaérettségit az oktatási miniszter. Remus Pricopie egyik közösségi oldalon jelentette be, hogy javasolni fogja, a végzős diákok egymás után két évben tegyék próbára a tudásukat, 11. és 12. osztályban is szervezzék meg a próbaérettségit. A tárcavezető abban bízik, ezzel javulni fognak az érettségi eredmények. „Az elmúlt évek gyenge eredményeit figyelembe véve döntöttem el, hogy javasolni fogom, 2014-től már a 11. osztályban szervezzük meg a megmérettetést” – fogalmazott.
2013. május 15., 18:102013. május 15., 18:10
Remus Pricopie – mint közölte – hamarosan közmeghallgatást szervez az új vizsgamódszerről. Az elképzelés szerint, a végzős diákok tudását márciusban tesztelik, míg a 11. osztályosok májusban vesznek részt próbaérettségin. Ilyen módon azok a fiatalok, akik 2015-ben érettségiznek már két szakaszban is felmérhetik a tudásukat, s így több idejük lesz a hiányosságok pótlására, másrészt időben megszokják a vizsga szigorát, korábban mozgósítják energiájukat a felkészülésre, magyarázta döntését a miniszter.
Szoktatnák a stresszhelyzetet
Pricopie tervei szerinta próbaérettségit központi szinten szervezik meg, pontosan olyan feltételeket teremtenek, mint az igazi vizsgán. „Ha egységes lesz a felmérés, a diákok számára száz százalékban olyan helyzetet teremthetnek, mint amivel az érettségin szembesülnek, ugyanakkor az eredmények elemzése is egységes lesz, nem megyékre szétdarabolt” – vallja a tárcavezető.
Mint ismeretes, az idei tanévben megyei szinten szervezték meg a próba érettségiket, az eredmények viszont így is nagyon gyengék lettek, általában a diákok kevesebb, mint fele szerezte meg az átmenő jegyet. Kolozs megyében például a résztvevők 56 százaléka nem írta meg az átmenő jegyet, Kovászna megyében pedig a magyar nyelv és irodalomból vizsgázók több mint fele megbukott, matematikából 88 százalék, románból 60 százalék nem kapott átmenő jegyet. Az elmúlt években országos szinten katasztrofálisan sikerült az érettségi, a diákok több mint fele megbukott. Tavaly a nyári vizsgák után a jelentkezőknek csupán 44,26 százaléka szerzett érettségi bizonyítványt.
A tantervet kellene átdolgozni
Hasznosnak tartja ugyan az oktatási miniszter felvetését Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő, azonban szerint nem ezen múlik az érettségi vizsgák sikere. Mint a Krónika kérdésére megfogalmazta, radikális változásra van szükség, a tantervet kell átdolgozni. „Nem kell a tananyag felét kidobni, de bizonyos részeket igen. Azt a lényeget kell benne hagyni a tantervben, amit a diákok később a továbbtanulás során vagy a hétköznapi életben valóban felhasználnak” – vallja Bartolf Hedvig. A főtanfelügyelő ugyanakkor úgy véli, nem árt, ha több próbaérettségit szerveznek, s a diák már tizenegyedik osztályban megismerkedik a tétel szerkezetével, nehézségi fokával, megtapasztalja, miként fogalmazzák meg a kérdéseket, sőt még eredményt is kap a pillanatnyi tudásszintjéről.
A szakember ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Hargita megyében ebben a tanévben már két próbaérettségit szerveztek, egyet-egyet az első és a második félévben. A tapasztalatok szerint azonban a diákok nem készültek komolyan a megmérettetésre. A főtanfelügyelő elmondta, sok visszajelzés érkezett a pedagógusok és a diákok részéről is, hogy azt hitték, csak egy statisztikai mérés, így nem ismételték át az anyagot. „Jó lenne, ha sikerülne a diákokban felébreszteni a tudatosságot, hogy már tizenegyedik osztálytól, de még jobb lenne, ha végig a középiskolai évek alatt készülnének az érettségire” – szögezte le Bartolf Hedvig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!