Prioritás. Predoiu ügyvivő kormányfő szerint jelenleg a parajdi helyzet megoldása a legfontosabb a kormány számára
Fotó: Csató Andrea
A parajdi sóbányában kialakult helyzet az ideiglenes kormány első számú prioritása, jelenleg a legsürgősebb a Korond-patak elterelése, a bányában esedékes beavatkozások csak ezután következhetnek – jelentette ki Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök. Aki szerint közép- és hosszú távon a parajdi helyzet rendezése marad a következő kormány egyik fő prioritása is.
2025. június 06., 11:022025. június 06., 11:02
Ami a Korond-patak elvezetését illeti, az ügyvivő kormányfő arról beszélt, hogy „egy olyan csővezetékről van szó, amelybe bevezetik a Korond-patak vizét, hogy a vizet el lehessen terelni”. A cél, „hogy tovább tudjanak lépni a következő szakaszhoz, vagyis a szivárgási pontok lezárásához, majd jöhet egy hosszú távú terv a parajdi sóbányában felgyűlt vizet illetően, valamint annak kapcsán, hogy mi történik az egész gazdasági és társadalmi ökoszisztémával a környéken és így tovább” – mondta Predoiu az Antena 3 hírtelevízió csütörtök esti műsorában.
– tette hozzá. Jelezte egyúttal, hogy ezzel párhuzamosan számos további műveletet végeznek Parajd környékén, „a helyzet nagyon összetett, és a térség ökoszisztémáját, a térség infrastruktúráját és a lakosságot veszélyeztető elemekkel jár”.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelem mentőcsapatai mellett csendőrök és rendőrök is vannak a térségben, biztonsági övezeteket alakítottak ki, és hazai, valamint nemzetközi szakemberekkel együtt dolgoznak a megoldásokon.
„Jelenleg az a legfontosabb, hogy megértsük, mi történik a régi bányában, mi történik az új bányában, milyen lehetséges következményei vannak ennek a helyzetnek, hogy a legjobb döntéseket tudjuk meghozni” – magyarázta Predoiu.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Utalt a már meglévő környezeti kockázatra is, amelyet az okoz, hogy a bányából származó sós vizet a Korond-patak tovább viszi.
„Arra a kérdésre, hogy mi lesz az új bányából származó vízzel, még mindig nincs egyértelmű válasz. (…) Jelenleg az a legfontosabb, hogy sikerüljön elterelni a Korund-patak folyását” – nyomatékosította Predoiu.
Kitért arra is, hogy a Romániában tartózkodó európai szakértőket az európai mechanizmuson keresztül fizetik, amelynek költségeit az Európai Unió biztosítja.
Annak kapcsán, hogy a parajdi helyzet nem új keletű, hiszen a sóbányát az elmúlt két évben már elárasztották, az ügyvivő miniszterelnök azt mondta: „biztosan nem normális, hogy ilyen helyzetbe kerültünk, ez elfogadhatatlan”.
Mint ismeretes, a parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába május utolsó napjaiban tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!