Potápi: Márton Áron is szóvá tenné a sérelmeket

A Márton Áron püspökké szentelésének 77. évfordulóján tartott emléknap délelőttjén Jakubinyi György érsek celebrált szentmisét, délután pedig a püspök életét összefoglaló kiállítás megnyitóján a Márton Áron Főgimnázium MAGház klubterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Elsőként Gaal Gergely, a Márton Áron-emlékév programbizottságának elnöke szólt az egybegyűltekhez, rámutatva: Márton Áron bátran tiltakozott az embertelenségek ellen, fellépett a kommunista diktatúra súlyos igazságtalanságaival szemben. A háborúktól, diktatúráktól terhelt 20. században is bátran kiállt közösségéért, így példaképként állítható a mai fiatalok elé. A mostani emlékév célja sem más, mint életművének minél szélesebb körben való megismertetése, mondta az előadó.

Tömörített múzeumi anyag

A Márton Áron életéről szóló kiállítást Tamás József püspök nyitotta meg. Kiemelte, Márton Áron személyiségének, életművének jelentősége az idők múlásával nemhogy csökkent, hanem egyre növekszik. Majd az egykori püspök lelkületéről, életének, szolgálatának részleteiről szólt. Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetője, az emlékkiállítás összeállítója személyes tapasztalatairól mesélve vezette fel, hogy is jutott, jutottak a múzeum létrehozásáig, amelynek – képekből, idézetekből, ismertetőszövegekből összeállított – tömörített anyagát tekinthették meg az összegyűltek.

Az ünnepi műsor a főgimnázium dísztermében folytatódott, ahol az elhangzó énekek és versek között Varga László, az intézmény igazgatója szólalt fel elsőként. Ünnepi beszédében a kis gótikus templomok – a népi vallásosság – és Márton Áron személyisége, illetve kultusza között vont párhuzamot.

A hasonlóságok között említette a védelmezőfunkciót, a szenvedés befogadását, a bűnösség, a megbocsátás bizonyosságára való emlékeztetést, a megnyugvás biztosítását és a hiányérzet kielégítését. Meglátása szerint az egyetlen különbség a méretekben leledzik, hisz amíg a templomok kis közösségeket szolgáltak, addig Márton Áron túlnőtte korát, személyiségének monumentalitását már kortársai is felismerték.

Az alázatos és szókimondó

„Márton Áron le tudott hajolni az egyszerű magyar emberekhez, azok nyelvén élt és beszélt, nem fáradt meg az iskolák, közösségek látogatásában” – hangzott el Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédében. Mint fogalmazott, Márton Áron igazi nagyságát az adja, hogy alázatossága mellett nem félt kimondani az igazságot. Megjegyezte, ha a püspök még közöttünk lenne, ma sem hallgatna: „szóvá tenné azokat a sérelmeket, amelyeket az erdélyi magyar közösségeknek, embereknek el kell szenvedniük”.

Azt is hozzátette, most viszont nekik kell kimondaniuk, hogy hiába állítják hivatalos szervek, hogy nem létezik Székelyföld nevű területi egység, s így annak jelképei sem, mert ők tudják, hogy ez nem igaz. Sőt elidegeníthetetlen joguk van az itt élő magyaroknak szabadon dönteni ügyeikről, mutatott rá.

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke arról beszélt, hogy Márton Áron segítő intelmei ma is megszívlelendők, az általa meghatározott feladatoknak eleget kell tenni. A püspök szavaival élve mutatott rá, hogy nem saját érdekből, hanem a következő nemzedékek miatt kell jobb és igazabb jövőt teremteni. Kijelentette, az emlékév programjainak megszervezése a magyarság 2016-os legnagyobb kalákája lesz.

Márton Áron püspökké avatásának 77. évfordulójáról az esemény egykori helyszínén, a kolozsvári Szent Mihály-templomban is megemlékeztek, a kincses városban könyv- és CD-bemutatóval idézték meg az egykori egyházi elöljáró alakját. Szombaton Gyulafehérváron folytatódott a rendezvénysorozat, ahova a Márton Áron-zarándoklat keretében Erdély különböző részeiről érkeztek látogatók.