Potápi Árpád János: a kormány 2010 óta megtízszerezte a külhoni magyarság támogatását
Fotó: Nemzetpolitikai államtitkárság
A cselekvő nemzet éve lesz 2022 – jelentette ki a Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az idei év tematikus programjait ismertetve csütörtökön Budapesten. Mint fogalmazott, a magyar kormány 2010 óta megtízszerezte a külhoni magyarság támogatását, erős intézményrendszert építettek ki, gondoskodnak a magyar közösségekről, valamint növelték a szülőföld megtartó erejét.
2022. január 20., 22:092022. január 20., 22:09
2022. január 20., 23:002022. január 20., 23:00
Potápi Árpád János a sajtótájékoztatón kihangsúlyozta: a legfontosabb nemzetpolitikai alap egy erős Magyarország létezése, mert az a határon túli magyarság számára is egy biztos pont. Egy olyan érdekképviseletet jelent, amely ki tud állni a határon túli magyarok érdekében különböző fórumokon, a magyar Országgyűlésben, Brüsszelben és Közép-Európában is – tette hozzá. Hangsúlyozta:
Az elért nemzetpolitikai eredményekről szólva Potápi Árpád János kiemelte: már 1 millió 172 ezer külhoni magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé azzal, hogy megkapta az állampolgárságot.
– idézte az MTI az államtitkárt, aki beszámolt arról is, hogy Magyarország évente több mint ötezer intézményt és szervezetet támogatott, a minőségi anyanyelvi oktatást pedig 300 ezer gyermek számára tették lehetővé a Kárpát-medencében és a diaszpórában. Sportszer támogatásban 1500 iskola részesült, továbbá 1600 templomot vagy egyházi közösségi teret újítottak meg vagy építettek fel, az önkormányzatok közt pedig 2015 óta ezer új testvérkapcsolat jött létre – foglalta össze az eredményeket.
Potápi Árpád János szerint a magyarságnak mindenhol legalább a számarányának megfelelően kell képviseltetnie magát, a Kárpát-medencében pedig minden országban parlamenti szinten is jelen kell lenni. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár célként tűzte ki az erős intézményi háló fenntartását, az iskolásoknak szóló „okos doboz” online tartalmának bővítését, a Polgár Judit által kialakított „sakktesi” módszer eljuttatását a külhoni oktatási intézményekbe, és a mindennapos testmozgást segítő programok indítását.
– mondta a politikus, példaként említve a Vajdaságban létrehozott tanya- és falugondnoki szolgálatot. Hozzátette: szeretnék kiterjeszteni a Kárpát-medencében jól működő gyakorlatokat – köztük a Vajdaságban már bevezetett és Erdélyben kiépítés alatt álló védőnői hálózatot – a külhoni régiókra is. Emellett erősítenék a gyermekgyógyászok közti együttműködést, az időseket segítő közösségi hálót, rendszerszintűvé tennék a sajátos nevelésű, fogyatékkal élő, szociálisan rászoruló gyerekekkel való foglalkozást, és a megváltozott munkaképességűekre is figyelmet fordítanának.
A szülőföld megtartó erejének növelése érdekében az elmúlt 12 évben 145 tangazdaságot és tanműhelyt fejlesztését támogatta a magyar kormány, több alkalommal megszervezték a Kárpát-medencei vállalkozók találkozóját, és mentorprogramot is hirdettek, 500 vállalkozó „cselekvő együttműködésével” – jelentette ki.
Potápi Árpád János azt kérte a határon túl élő magyar állampolgároktól, hogy vegyenek részt az idei országgyűlési választásokon, és voksukkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy az Országgyűlés egyben nemzetgyűlés is legyen. Megjegyezte: a választási részvételhez a külhoni magyarok regisztrációjára március 9-éig van lehetőség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vajon mi lehet a gépi tudás korában a pedagógia, a tanár–diák kapcsolat lelke, fő benső mozgatóereje? Többek közt erre a kérdésre keres és ad válaszokat Vass Vilmos magyarországi egyetemi docens, a neveléstudományok számos mesterének könyve.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület posztumusz díszpolgári címet adományozott Kincses Előd néhai ügyvédnek, emberjogi harcosnak.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!