Poros a levegő a Partiumban

Kérdésünkre a szakember ugyanakkor azt is elmondta, hogy Romániában nem létezik a magyarországihoz hasonló jelzőrendszer, tehát ha a műszerek bajt jeleznek, nem lép életbe semmilyen figyelmeztetés vagy kód, mint például a veszélyes légköri jelenségek, hőség vagy fokozott viharveszély esetében. Abos ugyanakkor elmondta, az ügynökség már elkezdte a tárgyalásokat az egészségügyi minisztériummal egy hasonló, a légszennyezettségre vonatkozó kódrendszer kidolgozásáról.

Por és füst a Partiumban

A környezetvédelmi ügynökség elnöke szerint egyébként éppúgy, mint Magyarországon, a Partiumban is a meteorológiai feltételek mondhatók most „ideálisnak” ahhoz, hogy a szmog, illetve a fűtés miatt a levegő porkoncentrációja meghaladja az elfogadott, 10 mikronos mennyiséget.

Nagyváradon mintegy két hete látható és érezhető, hogy porosabb a levegő az átlagnál, szerda este pedig a város egy részét sűrű, fekete füst szállta meg. A Krónika megkeresésére Monica Crişan, a Bihar Megyei Környezetvédelmi Őrség felügyelője elmondta: szerda este lakossági bejelentés is érkezett hozzájuk a Ghillányi (Cantemir) út, illetve Velence környékéről. A lakos arra panaszkodott, hogy a környék levegője megtelt füsttel, amely valószínűleg a közeli Lemnul fafeldolgozó cég telephelyéről jöhetett. Monica Crişan elmesélte: mire felügyelőjük a helyszínre ért, a füst már eloszlott, ennek ellenére ma meglátogatják a fafeldolgozót, hogy utánajárjanak, honnan jött a szennyezés.

Megtudtuk ugyanakkor azt is, hogy Bihar megyében négy helyen mérik folyamatosan a levegő szenynyezettségét, az állomások közül pedig három is a határértéket meghaladó adatokat rögzített az elmúlt héten: az őrség székhelye melletti, Téglavető (Dacia) úti, a nyugati ipari negyedben, illetve Cécke községben elhelyezett digitális szerkezet. A környezetvédelmi őrség a jövő héten mindhármat ellenőrzi – ígérte a felügyelő. Nagyváradon egyébként más városokhoz képest még az elavult technológiát alkalmazó, elsősorban szénnel működő hőerőmű is hozzájárul a légszennyezéshez, ez folyamatosan okádja a füstöt a város nyugati részének levegőjébe – a környezetvédelmi őrség már többször meg is bírságolta a hőerőmű vezetőségét.

Bár a környezetvédelmi ügynökség vezetője nem említette, Békéssy Erzsébettől, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjétől megtudtuk, a lebegő por mennyisége Szatmárnémetiben is meghaladja a megengedett értéket. Ennek szerinte egyrészt az az oka, hogy nagyon régóta nem volt eső, másrészt pedig valószínűnek tartja, hogy az illegális égetésekből keletkező, a szél által hordott jelentős mennyiségű hamu is növeli a porszintet.

„Általában mindenszentek környékén mérjük a legnagyobb értékeket, mivel ilyenkor nemcsak a kertekben égetik a száraz növényi hulladékot, hanem a sírokat is takarítják, és a temetőben is meggyújtják a száraz virágokat, leveleket” – fejtette ki Békéssy. Mint elmondta: körlevelet küldtek ki az önkormányzatoknak, arra kérve az elöljárókat, hogy figyelmeztessék a lakosságot az égetés negatív következményeire. Érdeklődésünkre kifejtette: a lebegő poron kívül más érték nem lépte túl az utóbbi időben a megengedett szintet. Hozzátette továbbá, nem tartja kizártnak, hogy a porszennyezés valójában kisebb a mért értéknél, ugyanis a Slavici-gimnázium udvarán van elhelyezve a műszerük, az iskolában pedig javítási munkálatok folynak, így az építkezési törmelék ronthatott a mutatókon.

Erdélyben nincs szmog

Kolozsváron, illetve Kolozs megyében nincs ok az aggodalomra – szögezte le kérdésünkre Adina Maier, a  megyei környezetvédelmi felügyelőség szóvivője. Hozzáfűzte: a legfrissebb mérések azt mutatják, hogy valamennyi, a légszennyezettséget mérő mutató, illetve azok átlaga is alatta van a megengedett határértékeknek.

A Székelyföldön soha nem volt, és nem valószínű, hogy lesz szmogveszély – vallja Benedek Káplár Gábor. A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója kifejtette, Háromszék viszonylag kis területen fekszik, ezért egyetlen mérőállomást üzemeltetnek, folyamatosan mérik a levegő szennyezettségét, de az soha nem is közelítette meg a veszélyes határértékeket.

Szerinte ennek oka, hogy a térségben nincsenek nagy szennyezők. „Az a kevés ipar, ami a múlt rendszerben létesült, azóta megszűnt, ez a gazdaság szempontjából lehet hátrány, de a környezetvédelem szempontjából előnyt jelent” – fogalmazta meg az igazgató. A Székelyföldön a közlekedés sem olyan nagymértékű, mint a nagyvárosokban vagy a határ mentén, a forgalom jelentős része az átutazó gépkocsikból áll. A hivatal korábbi mérései azt igazolták, hogy Romániában Kovászna és Hargita megyében a legtisztább a levegő.