
Sajnálatos félreértés folytán tévesen közöltük lapunk április 9-i, csütörtöki számában (Nem kívánt keresztelő), hogy Iustinian Teculescu egykori ortodox püspök nevét is felvette az eddig dr. Benedek Géza nevét viselő kovásznai szívkórház.
2015. április 10., 13:192015. április 10., 13:19
A valóság ugyanis az, hogy a szív- és érrendszeri rehabilitációs kórházat dr. Nicolae Teculescu néhai orvosról keresztelte el az intézményfenntartó egészségügyi minisztérium.
A cikk szerzőjét és lapunk szerkesztőit elsősorban az tévesztette meg, hogy a névmódosítást az 1918. decemberi gyulafehérvári román nagygyűlés megszervezésében markáns szerepet vállaló Iustinian Teculescu püspök emlékét ápoló kovásznai kulturális–keresztény egyesület kezdeményezte. Ennek tudatában láttunk neki a dokumentálódásnak és az ügyben megszólaló illetékesek megkérdezésének.
Szégyen, nem szégyen, töredelmesen bevalljuk, hogy eddig nem hallottunk Nicolae Teculescuról, és e téren nem mentség, hogy kevés információt találni róla a világhálón, sőt – mint utólag kiderült – még a szívkórház számos dolgozójának sem volt róla tudomása.
Az ügyben nyilatkozó Tatár Márta kardiológus főorvos helytálló információkat közölt lapunkkal, azokat mindössze a tudósítónk értette félre, összekeverve a két Teculescut. Mindezektől eltekintve tény, hogy a kórház munkaközössége, valamint a helyi és a megyei önkormányzat vezetősége tiltakozik a kórház átkeresztelése ellen.
Dr. Nicolae Teculescuról (1921–1972) a Ioan Lăcătușu által szerkesztett, Kovászna város személyiségei, tisztelet az ősöknek című kötet tesz említést. A Kovásznán született balneológus orvos 1952- től tevékenykedett a városi kórházban, a balneológiai részleg felszámolása után Szaláncfürdőn (Slănic-Moldova) folytatta pályafutását, a szívkórház 1960-ban történt megalapításakor már nem dolgozott Kovásznán.
A névmódosítást ellenzők úgy tudják, hogy a balneológiai részleget, ahol Teculescu tevékenykedett, éppen a szívkórházat alapító dr. Benedek Géza főorvos szüntette be azzal az indokkal, hogy ott a szakmaiság mellőzésével zajlott a gyógyítás. A román kulturális egyesület szerint Teculescu érdemei mellett a multikulturalitás megőrzése is indokolja a névváltoztatást, az egészségügyi minisztérium pedig azonnal felkarolta a javaslatot, amit a Kovászna megyei prefektúra is jóváhagyott. Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter április elején kibocsátotta a rendeletet, miszerint a kórház a Teculescu-Benedek nevet viseli.
Ennek nyomán léptek a helyi hatóságok, a kórház orvosai, magyarázatot kérve a szaktárcától a névváltoztatás miatt. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Thiesz János kovásznai polgármester, a fürdőváros önkormányzatának RMDSZ-frakciója, a névadó Benedek Gézának jelenleg is a kórházban dolgozó orvos fia, és nyugalmazott orvos özvegye is írt a minisztériumnak.
Azzal érveltek a névváltoztatás ellen, hogy Nicolae Teculescu orvosnak nincs köze a szívkórházhoz, egyetlen napot sem dolgozott az intézményben. Beadványaikra nem kaptak választ. Dr. Benedek Csaba, a szívkórház belgyógyász szakorvosa a Székely Hírmondó pénteki számában egyenesen sarlatánnak nevezi Teculescut, aki szerinte az orvostudományban meg nem engedett kezeléseket hajtott végre.
Különben a Krónika szerdán, április 8-án az egészségügyi minisztérium sajtóosztályától telefonon kért tájékoztatást a névmódosításról, ahol azt a választ kaptuk, hogy kérdéseinket küldjük el írásban. Ezt már akkor megtettük, de azóta nem kaptunk választ.
A Teculescu névről a térségben élők többségének az azonos nevű Iustitian ortodox tábori püspök jut eszébe, aki markáns szerepet vállalt a 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés előkészítésében és lebonyolításában. A nevét viselő egyesület már két ízben próbálkozott azzal, hogy a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskola elnevezése is foglalja magába a püspök nevét, de nem jártak sikerrel, a javaslatot sem a tanintézet, sem a város vezetősége nem támogatta.
A Krónika ezúton kér elnézést az érintettektől és olvasóitól a tévedésért.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!