
Vízválasztónak ígérkezik az RMDSZ kormányszereplése szempontjából a szövetség elnöke és Victor Ponta miniszterelnök között a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezésről szóló mai megbeszélés. Az RMDSZ számos politikusa szerint nemcsak Románia perbe lépése gerjesztett feszültséget a koalícióban.
2014. július 08., 19:522014. július 08., 19:52
Eltérően vélekednek az RMDSZ hatalmon maradásáról vagy ellenzékbe vonulásáról a szövetség lapunk által megkérdezett képviselői, akik azonban egy dologban egyetértenek: a frissen kirobbant koalíciós konfliktustól függetlenül új alapokra kell helyezni a Szociáldemokrata Párttal (PSD) fennálló együttműködést.
A két alakulat között annak kapcsán robbant ki a viszály, hogy Románia a külügyminisztérium révén az RMDSZ megkérdezése nélkül lépett be a luxemburgi bíróságon zajló, a szövetség és nemzetközi partnerei által kisebbségvédelmi ügyekben indított perbe.
Márton Árpád háromszéki parlamenti képviselő szerint a Victor Ponta miniszterelnökkel való szerdai egyeztetés után kell meghoznia az RMDSZ-nek a döntést, hogy kormányon marad vagy sem.
Szerinte a párbeszéd hiányából fakadnak a koalíciós nézeteltérések. Márton Árpád úgy véli, Titus Corlăţean külügyminiszternek egyeztetnie kellett volna az RMDSZ-szel, mielőtt döntést hoz a luxemburgi perbe való belépésről vagy a magyar konzuli irodák visszautasításáról. Szerinte Victor Ponta miniszterelnöknek ugyancsak tájékoztatnia kellett volna a szövetség vezetőit a Dan Diaconescu-féle néppárt egyik képviselőjének államtitkári kinevezéséről.
„Ez a legnagyobb gond, hogy velünk nem konzultáltak, nem kérték ki a véleményünket. Nem a tisztségekről van szó, hanem hogy nem találunk közös megoldást a magyarság ügyeire. Amennyiben ezeket inkább viszszafelé görgeti a kormány, nem maradhatunk a koalícióban, elválnak az útjaink” – nyilatkozta a Krónikának a háromszéki politikus.
Márton rámutatott, a PSD-nek Dan Diaconescu, valamint a Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő alapította új liberális párt honatyáival nincs kényelmes parlamenti többsége az RMDSZ nélkül. „Elméletben megvan a többség, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az RMDSZ nélkül a következőkben egyetlen sarkalatos törvényt sem tud megszavaztatni a nagyobbik kormánypárt, mert a magyar honatyák fegyelmezettek, általában jelen vannak az üléseken és voksolnak, ám ez a többi politikusról nem mondható el” – ecsetelte a képviselő.
Vákár István leszögezte: ha a kormány fenntartja a magyarsággal szembeni ellenséges álláspontját, akkor távozni kell a hatalomból, ha viszont hajlandó változtatni ezen, akkor lehet tárgyalni. A Kolozs megyei önkormányzat RMDSZ-es ügyvezető alelnöke tűrhetetlennek nevezte, hogy a román kormány elutasítja a Minority SafePack által javasolt alapjogokat.
„Azt nem értik Bukarestben, hogy az uniós kisebbségek jogállását szabályozó polgári kezdeményezés nemcsak a magyarok, hanem valamennyi kisebbség, köztük a más országokban élő román kisebbségek jogait is szavatolná. Nekünk 25 éve megvannak az elveink, ezek nem képezhetik alku tárgyát” – szögezte le kérdésünkre Vákár István.
Pataki Csaba szenátor amondó, hogy előbb még egyszer „körül kell járni a dolgot”, és azután kell bölcs döntést hozni. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke szerint jó lenne új alapokra helyezni az együttműködést a PSD-vel, mivel sok a feszültség a koalícióban. Elmondta: az országos szintű, kisebbségi szempontból fontos ügyek rendezetlenségén kívül helyi szinten is vannak gondok az együttműködés terén.
Az elnök tudathasadásos állapotnak nevezte a szatmári viszonyokat, ahol szerinte „lassan már mindenki kormányon van”. Pataki közölte, a területi RMDSZ elégedetlen amiatt, hogy mindössze egy alprefektusi posztot kaptak a kormányra lépés óta, miközben sokan annak ellenére vannak még pozícióban, hogy nem tagjai a kormányon lévő alakulatoknak.
Ritli Csongor, a nagyváradi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője bízik a koalíciós partnerrel folytatott tárgyalások sikerében. Rámutatott, az európai őshonos kisebbségek védelmét szolgáló FUEN-beadvány sarkalatos kérdés, amelynek az RMDSZ a zászlóvivője. „Ezért küzdöttünk és küzdünk. Ebből a szempontból szerencsés lenne, ha olyan kormányban vennénk részt, amely ezt nem gátolja” – magyarázta.
Szerinte a koalíciós partnerekkel folytatandó egyeztetés eredményének függvényében lehet dönteni a kormányzati szerepvállalásról. Egyébként az RMDSZ országos vezetősége pénteken kéri ki a megyei szervezetek véleményét arról, szerintük indokolt-e kilépni a bukaresti kormányból. A Szövetségi Állandó Tanács pénteken Kolozsváron ül össze megvitatni a kérdést.
Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének politikai alelnöke elmondta, még nem egyeztették végső álláspontjukat, csupán „beszélgettek” erről a polgármesterekkel és Brassai Zsombor megyei elnökkel. „Hogy indokolt-e, vagy sem visszalépni a kormányzásból? Nem akarok felelőtlenül nyilatkozni. Az biztos, hogy kellemetlen helyzet alakult ki, amelyet kezelni kell, ráadásul úgy, hogy jól jöjjünk ki belőle” – állapította meg a politikus.
Eközben Borboly Csaba úgy véli, Kelemen Hunor és Victor Ponta talál megoldást a kialakult helyzetre. A Hargita Megyei Tanács elnöke kérdésünkre közölte, nem vett részt a koalíciós tárgyalásokon, így nem tudja, melyek voltak azok a garanciák, amelyek mentén négy hónappal ezelőtt a szövetség kormányra lépett.
A Csík területi RMDSZ elnöke szerint azonban egyértelmű, hogy ezeket a garanciákat erősíteni, a kormányzati vállalások megvalósulását pedig sürgetni kell. „A szimbolikus ügyek helyett koncentráljunk a konkrétumokra. a Székelyföld szempontjábol ilyen kézzelfogható dolog lenne, ha a Sapientia-egyetem megkapná ugyanazt az állami támogatást, mint minden más romániai állami egyetem. Hiszen a Sapientia nem magán-, hanem állami egyetem, amelyet a magyar állam tart fenn nekünk, romániai adófizető állampolgároknak. Nemes gesztus, de illene, ha az általunk Romániában befizetett adóbol is kapna támogatást a Sapientia” – vélekedett megkeresésünkre Borboly, aki szerint az emberek ilyen típusú megvalósítasokat várnak az RMDSZ-től.
Hozzátette: a mostani eset is azt bizonyítja, hogy a szövetség a román pártoktól eltérően soha nem tud teljes jogú kormányzati szereplő lenni, mivel mindig van vele szemben távolságtartas, bizalmatlanság. „Hiába vannak minisztereink, államtitkáraink, egyfajta búra veszi körül őket. Tehát ha nem leszünk a kormány tagjai, nem dől össze a világ. 2000 és 2004 között sem voltunk hatalmon, és mégis számos téren tudtunk eredményt elérni” – fejtette ki a tanácselnök.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!