
Vezetők. Kelemen Hunor az RMDSZ tíz évvel ezelőtti váradi kongresszusán váltotta Markó Bélát
Fotó: Kristály Lehel
Tíz éve annak, hogy Kelemen Hunort először választották az RMDSZ elnökévé a szövetség nagyváradi kongresszusán. Milyen jellegű politika jellemezte az utóbbi évtized RMDSZ-ét, miben változott a magát érdekképviseleti szervezetként definiáló formáció, miért stabil a jelenlegi vezető pozíciója? Minderről Pászkán Zsolt politikai elemzőt kérdeztük.
2021. február 26., 10:212021. február 26., 10:21
2021. február 26., 10:272021. február 26., 10:27
Púdermentes pragmatizmusnak nevezte a Markó Béla, illetve a Kelemen Hunor vezette RMDSZ közötti különbséget Pászkán Zsolt politikai elemző. Mint mondta, a szövetség mozgásterét döntő módon a Bukarest–Budapest–Brüsszel-viszonyrendszer határozza meg, ami sokszor elvtelenségnek tűnő pragmatizmust követel egy olyan helyzetű szervezettől, mint az RMDSZ.
Ezt követően viszont megváltozott a helyzet, és az euroatlanti térségben egyre erősebbé vált a politikai színpad privatizálása, azaz a nem állami jellegű és politikai elszámoltathatósággal nem rendelkező tényezők ideológiának tűnő mázzal leöntött harca. Ez a helyzet a politikai építkezés kezdeti fázisában lévő Kelet-Közép-Európában az ideológiaépítés fáradságos munkája alóli felmentést adó politikai pragmatizmus eluralkodásához vezetett” – vázolta a külső tényezők hatását a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője.
Pászkán Zsolt szerint Markó Béla azt az illúziót kergette, vagy – egyfajta púderként – azt a látszatot keltette, hogy az RMDSZ-nek van politikai, gazdasági, társadalmi mozgásteret növelő képessége és lehetősége. „Ezt talán az adhatta volna meg, ha az RMDSZ az 1990-es évek elején még meglévő majdnem egymilliós szavazóbázisra támaszkodva végrehajtja azt, amihez a romániai költségvetési támogatáson túlmenően magyarországi erőforrások is rendelkezésére álltak. Nevezetesen a választói kataszter létrehozása és egy valódi, a romániai magyar társadalom egészét átfogó előválasztási rendszer kialakítása, melynek végeredménye egy valódi parlamentként működő RMDSZ lett volna, ahol előre hozott politikai versengésben dőlt volna el, hogy milyen politikai összetételű magyar válogatott vág neki a romániai választásoknak. Ma már nem tudjuk, hogy ez más végeredményt hozott volna-e, de
– fogalmazott a Krónikának az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgató elemző.
Pászkán Zsolt szerint Kelemen Hunor már egy kényszerpályán mozgó RMDSZ-t örökölt meg, és ebből kiútként az illúziókkal való leszámolás, a már említett „púdermentes pragmatizmus” által jellemzett politikai pályát választotta, ami viszont az RMDSZ politikai „egyneműségével” és a fokozatos „elpártosodással” is járt. „Az ideológiai irányzatok, az úgynevezett platformok papíron még léteznek a szervezeten belül, de súlyuk és befolyásuk a szervezet irányvonalára átláthatatlan és szinte kimutathatatlan” – tette hozzá Pászkán.
Azon kérdésünkre, hogy mitől ennyire stabil Kelemen Hunor elnöki pozíciója, a szakértő azt mondta: a jelenlegi RMDSZ-vezető helyzetének stabilitását a szövetség fentebb említett „egyneműsödése” adja. Kiemelte:
Fotó: Beliczay László
Mi jellemzi a Kelemen Hunor-féle RMDSZ szövetségi politikáját a román pártok vonatkozásában? – kérdeztük az elemzőtől. Mint mondta, e téren is már említett púdermentes pragmatizmus logikája érvényesül. Pászkán Zsolt szerint az RMDSZ a román politikai színpad szélsőséges erőin kívül bárkivel képes és hajlandó szövetségeket kötni, ebben szinte kizárólag csak a Brüsszelből irányított proxy (helyettesek által vívott – a szerk. megj.) háború által meghatározott keretek korlátozzák, de csak addig a pontig, amikor még nem sérülnek a szövetség közvetlen érdekei.
Azzal kapcsolatban is kikértük a szakértő véleményét, hogy mitől változott az RMDSZ és a Fidesz között korábban cseppet sem zökkenőmentes viszony partnerivé. „Mint mindig, itt is kettőn állt a vásár.
– mondta a politikai elemző.
Felvetettük Pászkán Zsoltnak, hogy az RMDSZ-nél az erdélyi magyar liberálisok, baloldaliak a túlzott nemzeti vonalat, a radikálisok pedig a liberális „elhajlást” kifogásolják. Besorolható-e ideológiailag a Kelemen Hunor vezette RMDSZ? – kérdeztük.
és az RMDSZ sem tudta vagy akarta kivonni magát az euroatlanti térséget jellemző ködösítő, ugyanakkor inkoherens politikai aktivizmusoknak megfelelni akaró fősodor által meghatározott keretekből.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
szóljon hozzá!