Vezetők. Kelemen Hunor az RMDSZ tíz évvel ezelőtti váradi kongresszusán váltotta Markó Bélát
Fotó: Kristály Lehel
Tíz éve annak, hogy Kelemen Hunort először választották az RMDSZ elnökévé a szövetség nagyváradi kongresszusán. Milyen jellegű politika jellemezte az utóbbi évtized RMDSZ-ét, miben változott a magát érdekképviseleti szervezetként definiáló formáció, miért stabil a jelenlegi vezető pozíciója? Minderről Pászkán Zsolt politikai elemzőt kérdeztük.
2021. február 26., 10:212021. február 26., 10:21
2021. február 26., 10:272021. február 26., 10:27
Púdermentes pragmatizmusnak nevezte a Markó Béla, illetve a Kelemen Hunor vezette RMDSZ közötti különbséget Pászkán Zsolt politikai elemző. Mint mondta, a szövetség mozgásterét döntő módon a Bukarest–Budapest–Brüsszel-viszonyrendszer határozza meg, ami sokszor elvtelenségnek tűnő pragmatizmust követel egy olyan helyzetű szervezettől, mint az RMDSZ.
Ezt követően viszont megváltozott a helyzet, és az euroatlanti térségben egyre erősebbé vált a politikai színpad privatizálása, azaz a nem állami jellegű és politikai elszámoltathatósággal nem rendelkező tényezők ideológiának tűnő mázzal leöntött harca. Ez a helyzet a politikai építkezés kezdeti fázisában lévő Kelet-Közép-Európában az ideológiaépítés fáradságos munkája alóli felmentést adó politikai pragmatizmus eluralkodásához vezetett” – vázolta a külső tényezők hatását a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője.
Pászkán Zsolt szerint Markó Béla azt az illúziót kergette, vagy – egyfajta púderként – azt a látszatot keltette, hogy az RMDSZ-nek van politikai, gazdasági, társadalmi mozgásteret növelő képessége és lehetősége. „Ezt talán az adhatta volna meg, ha az RMDSZ az 1990-es évek elején még meglévő majdnem egymilliós szavazóbázisra támaszkodva végrehajtja azt, amihez a romániai költségvetési támogatáson túlmenően magyarországi erőforrások is rendelkezésére álltak. Nevezetesen a választói kataszter létrehozása és egy valódi, a romániai magyar társadalom egészét átfogó előválasztási rendszer kialakítása, melynek végeredménye egy valódi parlamentként működő RMDSZ lett volna, ahol előre hozott politikai versengésben dőlt volna el, hogy milyen politikai összetételű magyar válogatott vág neki a romániai választásoknak. Ma már nem tudjuk, hogy ez más végeredményt hozott volna-e, de
– fogalmazott a Krónikának az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgató elemző.
Pászkán Zsolt szerint Kelemen Hunor már egy kényszerpályán mozgó RMDSZ-t örökölt meg, és ebből kiútként az illúziókkal való leszámolás, a már említett „púdermentes pragmatizmus” által jellemzett politikai pályát választotta, ami viszont az RMDSZ politikai „egyneműségével” és a fokozatos „elpártosodással” is járt. „Az ideológiai irányzatok, az úgynevezett platformok papíron még léteznek a szervezeten belül, de súlyuk és befolyásuk a szervezet irányvonalára átláthatatlan és szinte kimutathatatlan” – tette hozzá Pászkán.
Azon kérdésünkre, hogy mitől ennyire stabil Kelemen Hunor elnöki pozíciója, a szakértő azt mondta: a jelenlegi RMDSZ-vezető helyzetének stabilitását a szövetség fentebb említett „egyneműsödése” adja. Kiemelte:
Fotó: Beliczay László
Mi jellemzi a Kelemen Hunor-féle RMDSZ szövetségi politikáját a román pártok vonatkozásában? – kérdeztük az elemzőtől. Mint mondta, e téren is már említett púdermentes pragmatizmus logikája érvényesül. Pászkán Zsolt szerint az RMDSZ a román politikai színpad szélsőséges erőin kívül bárkivel képes és hajlandó szövetségeket kötni, ebben szinte kizárólag csak a Brüsszelből irányított proxy (helyettesek által vívott – a szerk. megj.) háború által meghatározott keretek korlátozzák, de csak addig a pontig, amikor még nem sérülnek a szövetség közvetlen érdekei.
Azzal kapcsolatban is kikértük a szakértő véleményét, hogy mitől változott az RMDSZ és a Fidesz között korábban cseppet sem zökkenőmentes viszony partnerivé. „Mint mindig, itt is kettőn állt a vásár.
– mondta a politikai elemző.
Felvetettük Pászkán Zsoltnak, hogy az RMDSZ-nél az erdélyi magyar liberálisok, baloldaliak a túlzott nemzeti vonalat, a radikálisok pedig a liberális „elhajlást” kifogásolják. Besorolható-e ideológiailag a Kelemen Hunor vezette RMDSZ? – kérdeztük.
és az RMDSZ sem tudta vagy akarta kivonni magát az euroatlanti térséget jellemző ködösítő, ugyanakkor inkoherens politikai aktivizmusoknak megfelelni akaró fősodor által meghatározott keretekből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!