
Vezetők. Kelemen Hunor az RMDSZ tíz évvel ezelőtti váradi kongresszusán váltotta Markó Bélát
Fotó: Kristály Lehel
Tíz éve annak, hogy Kelemen Hunort először választották az RMDSZ elnökévé a szövetség nagyváradi kongresszusán. Milyen jellegű politika jellemezte az utóbbi évtized RMDSZ-ét, miben változott a magát érdekképviseleti szervezetként definiáló formáció, miért stabil a jelenlegi vezető pozíciója? Minderről Pászkán Zsolt politikai elemzőt kérdeztük.
2021. február 26., 10:212021. február 26., 10:21
2021. február 26., 10:272021. február 26., 10:27
Púdermentes pragmatizmusnak nevezte a Markó Béla, illetve a Kelemen Hunor vezette RMDSZ közötti különbséget Pászkán Zsolt politikai elemző. Mint mondta, a szövetség mozgásterét döntő módon a Bukarest–Budapest–Brüsszel-viszonyrendszer határozza meg, ami sokszor elvtelenségnek tűnő pragmatizmust követel egy olyan helyzetű szervezettől, mint az RMDSZ.
Ezt követően viszont megváltozott a helyzet, és az euroatlanti térségben egyre erősebbé vált a politikai színpad privatizálása, azaz a nem állami jellegű és politikai elszámoltathatósággal nem rendelkező tényezők ideológiának tűnő mázzal leöntött harca. Ez a helyzet a politikai építkezés kezdeti fázisában lévő Kelet-Közép-Európában az ideológiaépítés fáradságos munkája alóli felmentést adó politikai pragmatizmus eluralkodásához vezetett” – vázolta a külső tényezők hatását a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője.
Pászkán Zsolt szerint Markó Béla azt az illúziót kergette, vagy – egyfajta púderként – azt a látszatot keltette, hogy az RMDSZ-nek van politikai, gazdasági, társadalmi mozgásteret növelő képessége és lehetősége. „Ezt talán az adhatta volna meg, ha az RMDSZ az 1990-es évek elején még meglévő majdnem egymilliós szavazóbázisra támaszkodva végrehajtja azt, amihez a romániai költségvetési támogatáson túlmenően magyarországi erőforrások is rendelkezésére álltak. Nevezetesen a választói kataszter létrehozása és egy valódi, a romániai magyar társadalom egészét átfogó előválasztási rendszer kialakítása, melynek végeredménye egy valódi parlamentként működő RMDSZ lett volna, ahol előre hozott politikai versengésben dőlt volna el, hogy milyen politikai összetételű magyar válogatott vág neki a romániai választásoknak. Ma már nem tudjuk, hogy ez más végeredményt hozott volna-e, de
– fogalmazott a Krónikának az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgató elemző.
Pászkán Zsolt szerint Kelemen Hunor már egy kényszerpályán mozgó RMDSZ-t örökölt meg, és ebből kiútként az illúziókkal való leszámolás, a már említett „púdermentes pragmatizmus” által jellemzett politikai pályát választotta, ami viszont az RMDSZ politikai „egyneműségével” és a fokozatos „elpártosodással” is járt. „Az ideológiai irányzatok, az úgynevezett platformok papíron még léteznek a szervezeten belül, de súlyuk és befolyásuk a szervezet irányvonalára átláthatatlan és szinte kimutathatatlan” – tette hozzá Pászkán.
Azon kérdésünkre, hogy mitől ennyire stabil Kelemen Hunor elnöki pozíciója, a szakértő azt mondta: a jelenlegi RMDSZ-vezető helyzetének stabilitását a szövetség fentebb említett „egyneműsödése” adja. Kiemelte:
Fotó: Beliczay László
Mi jellemzi a Kelemen Hunor-féle RMDSZ szövetségi politikáját a román pártok vonatkozásában? – kérdeztük az elemzőtől. Mint mondta, e téren is már említett púdermentes pragmatizmus logikája érvényesül. Pászkán Zsolt szerint az RMDSZ a román politikai színpad szélsőséges erőin kívül bárkivel képes és hajlandó szövetségeket kötni, ebben szinte kizárólag csak a Brüsszelből irányított proxy (helyettesek által vívott – a szerk. megj.) háború által meghatározott keretek korlátozzák, de csak addig a pontig, amikor még nem sérülnek a szövetség közvetlen érdekei.
Azzal kapcsolatban is kikértük a szakértő véleményét, hogy mitől változott az RMDSZ és a Fidesz között korábban cseppet sem zökkenőmentes viszony partnerivé. „Mint mindig, itt is kettőn állt a vásár.
– mondta a politikai elemző.
Felvetettük Pászkán Zsoltnak, hogy az RMDSZ-nél az erdélyi magyar liberálisok, baloldaliak a túlzott nemzeti vonalat, a radikálisok pedig a liberális „elhajlást” kifogásolják. Besorolható-e ideológiailag a Kelemen Hunor vezette RMDSZ? – kérdeztük.
és az RMDSZ sem tudta vagy akarta kivonni magát az euroatlanti térséget jellemző ködösítő, ugyanakkor inkoherens politikai aktivizmusoknak megfelelni akaró fősodor által meghatározott keretekből.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
szóljon hozzá!