Fotó: Vargyasi Levente
A helyi önkormányzatok számára óriási bevételkiesést fog okozni, ha a kormány tervezi szerint január elsejétől a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökkentik a személyi jövedelemadó mértékét – hívta fel a figyelmet csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád.
2017. november 02., 16:382017. november 02., 16:38
2017. november 02., 16:422017. november 02., 16:42
Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott: minden adócsökkentést támogat, ám ezzel párhuzamosan megoldásokat kell találni arra, hogy a települések és a megyék ne essenek el az egyik legnagyobb jövedelemforrásuktól.
Ugyanis jelenleg az illeték 71,5 százaléka marad helyben, ebből 41,7 százalékot kapnak a helyi önkormányzatok, 11,25 százalékot a megyei önkormányzatok, 18,5 százalékot pedig a megyei pénzügyi igazgatóságok osztanak el a megyei és helyi közigazgatások között a törvény által leszabályozott képlet alapján. Az adó többi része Bukarestben marad.
Klaus Johannis államfő szerint a kormány által kilátásba helyezett adóügyi intézkedések még több bonyodalmat fognak okozni ahelyett, hogy megoldanák a problémákat.
Antal számításai szerint, hogy a helyben maradó összegek ne csökkenjenek a 10 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése után, a településeknek 66,8 százalékot, a megyéknek 18 százalékot, a pénzügynek pedig 29,6 százalékot kellene kapnia. „Ezzel csak az a gond, hogy ez 114 százalék.
– magyarázta az elöljáró. Antal kifejtette:
A polgármester hangsúlyozta, a legnagyobb összegek az általános forgalmi adóból (áfa/TVA) és a profitadóból folynak be az államkasszába, ezekből azonban semmit nem hagynak helyben, csak a pedagógusok fizetését osztják vissza az áfából. Ezért szerinte járható út lenne, ha a személyi jövedelemadóból származó kiesést például az áfából történő visszaosztással pótolnák.
a többit pedig feketén, hogy ezután ne kelljen adót fizetniük. Amint arról beszámoltunk, a szenátus a héten elutasította az RMDSZ törvénytervezetét, amelyben 71,5 százalékról 80 százalékra növelték volna a személyi jövedelemadóból visszaosztott összegek arányát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!