
Fotó: Vargyasi Levente
A helyi önkormányzatok számára óriási bevételkiesést fog okozni, ha a kormány tervezi szerint január elsejétől a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökkentik a személyi jövedelemadó mértékét – hívta fel a figyelmet csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád.
2017. november 02., 16:382017. november 02., 16:38
2017. november 02., 16:422017. november 02., 16:42
Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott: minden adócsökkentést támogat, ám ezzel párhuzamosan megoldásokat kell találni arra, hogy a települések és a megyék ne essenek el az egyik legnagyobb jövedelemforrásuktól.
Ugyanis jelenleg az illeték 71,5 százaléka marad helyben, ebből 41,7 százalékot kapnak a helyi önkormányzatok, 11,25 százalékot a megyei önkormányzatok, 18,5 százalékot pedig a megyei pénzügyi igazgatóságok osztanak el a megyei és helyi közigazgatások között a törvény által leszabályozott képlet alapján. Az adó többi része Bukarestben marad.

Klaus Johannis államfő szerint a kormány által kilátásba helyezett adóügyi intézkedések még több bonyodalmat fognak okozni ahelyett, hogy megoldanák a problémákat.
Antal számításai szerint, hogy a helyben maradó összegek ne csökkenjenek a 10 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése után, a településeknek 66,8 százalékot, a megyéknek 18 százalékot, a pénzügynek pedig 29,6 százalékot kellene kapnia. „Ezzel csak az a gond, hogy ez 114 százalék.
– magyarázta az elöljáró. Antal kifejtette:
A polgármester hangsúlyozta, a legnagyobb összegek az általános forgalmi adóból (áfa/TVA) és a profitadóból folynak be az államkasszába, ezekből azonban semmit nem hagynak helyben, csak a pedagógusok fizetését osztják vissza az áfából. Ezért szerinte járható út lenne, ha a személyi jövedelemadóból származó kiesést például az áfából történő visszaosztással pótolnák.
a többit pedig feketén, hogy ezután ne kelljen adót fizetniük. Amint arról beszámoltunk, a szenátus a héten elutasította az RMDSZ törvénytervezetét, amelyben 71,5 százalékról 80 százalékra növelték volna a személyi jövedelemadóból visszaosztott összegek arányát.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!