Plakáttépéstől a szociális segélyig

A székelyföldi megyékben lobogott legmagasabban a voksolási kedv, ott is elsõsorban a vidéki szavazókörzetekben volt élénk a mozgás. Beigazolódott: a választási törvénymódosítás ügye iránt alig mutattak érdeklõdést választópolgárok, akik ugyanakkor a korábbinál sokkal nagyobb nyíltsággal árulták el a kérdezõbiztosoknak, kire adták a voksukat.

Marosvásárhely: büszke választók

A beharangozott fél 10 helyett negyed 11-kor érkezett Frunda György és hitvese az egykori római katolikus gimnáziumban berendezett szavazóegységbe. Az RMDSZ 1-es számú jelöltje már rég túl volt a voksoláson, amikor a szavazói jegyzékbõl kifelejtett felesége, Frunda Orsolya még a kérvényt írta, hogy nevét feltüntessék a pótlistán. A sportosan öltözött szenátor – bár nyugodtnak és vidámnak tûnt – ezúttal már csak arról beszélt az újságíróknak, hogy azt hiszi, az RMDSZ eléri az 5 százalékos küszöböt. Frunda ugyanakkor bojkottálta a népszavazást.

Markó Béla reggel kilenckor felesége és kisgyereke kíséretében szavazott Marosszentkirályon. Miután leadta voksát az EP-jelöltekre, a népszavazáson is részt vett, ahol nemmel szavazott. Gesztusa még így is sok kollégáját meglepte: a megyei kampányirodában többen is furcsállták, Markónak miért kellett részt vennie egy olyan referendumon, amelynek eredménytelenségét tûzte zászlójára az RMDSZ. A sajtónak nyilatkozva, Markó Béla kifejtette, annak ellenére, hogy nem ért egyet vele, mégis élt a jogával és szavazott. Hasonlóan járt el Borbély László is, aki a Bolyai Farkas Gimnáziumban voksolt nemmel a népszavazáson.

A fülkékbõl való kilépés után a Szólásszabadságért Egyesület (ATLE) képviselõi minden huszadik szavazót megállítottak, nekiszögezték a kérdést: kire szavazott? Lia Dascãl szerint az emberek pozitívan reagálnak a közvélemény-kutatásra; legfeljebb ötbõl egy tagadta meg a válaszadást. „A legtöbben hangosan és büszkén mondták el, kire ütötték a pecsétjüket” – nyugtázta az egyesület másik képviselõje, Dana Porav.

Marosszék: családi problémakezelés

A Felsõ-marosmente utolsó színmagyar településén, Disznajón, a hagyományoknak megfelelõen, a helybéliek többnyire templomból kijövet érintik a szavazókörzetet. A kisebb csoportokban összeverõdött falubeliek között ezúttal nem volt téma, hogy a magyarság melyik képviselõjére kell szavazni. A választásról megoszlottak a vélemények a faluban: volt, aki nyitottnak mutatkozott a vitára, mások viszont összekaptak. „Mi úgy egyeztünk a feleségemmel, hogy én az egyikre, õ a másikra nyomja a pecsétjét, s ezzel megoldódik mindkettõnk dilemmája. Mi egyformán tiszteljük és értékeljük Tõkés Lászlót és az RMDSZ-t” – mondta a Zsigmond család feje, mielõtt betért a helyi iskolába. Az urnáktól távozó, lapunk által megkérdezett választópolgárok egyetértettek abban, hogy a romániai magyarság érdekeit csakis magyar politikus képviselheti Brüsszelben.

Háromszék: voksolási kedvcsináló?

A zágoni polgármesteri hivatalban a választás napján osztották a szociális segélyt. A jogosultak a pénz felvétele után közvetlenül a választási körzetbe mehettek, tájékoztatott Gazda Zoltán. A Sepsireform Egyesület megfigyelõje elmondta: nem tudják bizonyítani, hogy a segély kiadásakor befolyásolták a polgárok szavazatát, ennek ellenére jelentették az esetet. A zágoni köztisztviselõk azzal védekeztek, hogy a karácsonyi szabadnapokat pótolják ezeken a hétvégeken.

A háromszéki választási irodák elnökei amúgy mindössze néhány apró rendellenességrõl számoltak be. A sepsiszentgyörgyi 28-as szavazókörzet alelnöke és a Demokrata Párt megfigyelõje nem jelent meg, de nem kellett õket helyettesíteni. Az alelnököt a törvény értelmében 700 és 1000 lej közötti bírsággal sújthatják. Kézdiszentkereszten 300 szavazócédulát már nyitás elõtt érvényteleníteni kellett, mert a bizottság tagjai az ellenõrzõ pecsét helyett a szavazópecsétet nyomták a szavazócédulák hátára. A Sepsireform Egyesület megfigyelõi szerint Felsõlemhényben az európai parlamenti választási, valamint a referendumra kijelölt urnák nem voltak lepecsételve.

Sepsiszentgyörgyön letépték a Tõkés Lászlót népszerûsítõ plakátokat – ezt egy közel 80 éves idõs hölgy nehezményezte, aki elmondta: csak azért is elment voksolni, hogy ellensúlyozza ezt a magatartást. „Megengedtem, hogy kerítésemre az RMDSZ és a püspök plakátját egyaránt kitegyék, reggelre azonban a Tõkés Lászlóét letépték” – panaszolta a hölgy. Egy férfi azért bosszankodott, mert a tömbházlakásával átellenben, a strand épületében mûködött egy szavazókörzet, neki mégis két utcával távolabb kellett volna választania. „El sem megyek, mert nem képesek úgy elosztani a körzeteket, hogy a közelünkbe levõ urnához járulhassunk” – mondta a férfi. Egy fiatalasszony mosolyogva újságolta: az RMDSZ-re szavazott, mert évek óta csodálja a sugárzóan jóképûnek tartott Frunda György szenátort.

Felsõ-háromszék: tanácstalan romák

Alacsony részvétel jellemezte Kézdivásárhelyen az EP-választásokat, a kézdiszéki falvakban azonban már jóval többen mentek el voksolni. A legtöbb településen még a választási irodákkal szemben is ott díszelegtek az RMDSZ, valamint Tõkés László plakátjai, igaz, az RMDSZ-é elsöprõ fölényben. Vidéken mégis tanácstalanok voltak az emberek. Kézdiszentkereszten például két, ittasnak tûnõ roma férfi Caragiale kérdését szegezte nekünk: „Fõnök urak, mondják meg, mire pecsételjünk?” Ozsdolán, ahol az 1322 szavazóból 168 polgár viselte a Borcsa, és 118 pedig a Deme családnevet, még mulatságosabb választ kaptunk. Amikor megkérdeztük, hogy kire adta a voksát, egy férfi azt mondta, egy futballistára szavazott, de nevére már nem emlékezett. Két roma nõ – bár bemenetel elõtt még nem tudta, kire adja voksát, igazából azt sem, hogy milyen választás zajlik – kijövetelkor büszkén újságoltak: a tulipánra pecsételtek.

Néhány felsõ-háromszéki településen letépték az RMDSZ plakátjait, legtöbb helyen viszont Tõkés László plakátjai érintetlenek maradtak. Több településen azt is tapasztalni lehetett, hogy egy-egy személy több személyigazolvánnyal a család nevében szavazott. A nyugdíjasok azt kérdezgették a választási bizottságok tagjaitól, hogy „úgye az udemerére kell szavazni?” Nem mindenki vett részt a választáson és a referendumon egyaránt, Kézdiszéken néhány kivétellel a referendum teljes érdektelenségbe fulladt.

Kolozs megye: magyarfenesi preferenciák

„Nálunk aránylag jó a részvételi arány. Az egyik szomszédos román faluban csak hárman szavaztak, amikor nálunk 122-en már megfordultak” – jelentette ki a Krónikának a Kolozs megyei Magyarfenes választási bizottságának elnöke. Vaskó Sándor a sarokban üldögélõ Pro Demokrata egyesületi megfigyelõtõl kérdezte meg, megengedheti-e az újságírónak, hogy fényképeket is készítsen a teremben. A megfigyelõ visszadobta a labdát: „Ha ön megengedi, akkor fényképezhet.” A színmagyar faluban egyébként többnyire román urnabiztosok ültek az asztal mellett. Mint megtudtuk, egyik román parlamenti párt sem mulasztotta el, hogy képviseltesse magát a bizottságban. Urnabiztosaik többnyire más településekrõl érkeztek.

Mind az EP-választási, mind a népszavazási szavazóhelyiséget a falu mûvelõdési házában rendezték be. Az épületbe belépõ polgár az elõcsarnokban a választási rendszer megreformálására szavazhatott, ha továbbment, az európai parlamenti választásra kijelölt irodában találta magát. Ennek ellenére a második teremben gyûlt több szavazócédula az urnába. „Nem szavaztam a választási rendszerrõl – nyilatkozta a Krónikának az épületbõl kilépõ Kun Sándor autószerelõ. – Nem láttam az értelmét, hogy ebben a kérdésben is szavazzak. Az európai parlamenti választáson pedig Tõkés Lászlóra adtam a szavazatom. Úgy látom, õ egy kicsit másabb. Lehet, hogy a korrupció sem kapja el annyira, mint a többit. Azért is õt választottam, mert az egész világ ismeri, ráadásul pozitív vonatkozásban ismerte meg. Biztos vagyok benne, hogy sokkal eredményesebben képviselhetné az erdélyi magyarságot, mint mások.”

Németh Zoltán mérnök mindkét teremben szavazott, de megjegyezte, a feleségét nem tudta meggyõzni, hogy kimozduljon a házból. „Kiábrándult a politikából” – magyarázta. A fiatalember elmondta, a választási rendszerrõl szóló referendumon szándékosan érvénytelenítette a szavazólapot: mindkét keretbe belepecsételt. „Nézem a tévéhíradókat, ennek ellenére nem értettem, hogy mirõl szól ez a szavazás” – jelentette ki. Az EP-választáson az RMDSZ-re szavazott. „Elég baj, hogy megoszlott a magyarság, és veszélybe került a brüsszeli képviselet. Úgy gondoltam azonban, hogy az RMDSZ-nek van nagyobb esélye arra, hogy képviseletet szerezzen” – fogalmazott.

Kolozsvár: tájékozatlan választók

A szavazókörzetek elõtt unatkozó biztonságiaktól vagy a cigarettára gyújtó bizottsági tagoktól kért útbaigazítást a legtöbb voksolni érkezõ. „Viszonylag kevesen tudják, hogy az EP-választás és a referendum külön teremben zajlik, és azt is, hogy mindegy, milyen sorrendben szavaznak – magyarázta Vasile Borºan, a Septimiu Albini utcai 25-ös szavazókörzet elnöke. – A tájékozatlanabb választóknak általában elmondjuk, hogy mindkét helyszínt keressék fel, mert mindkét voksolás egyaránt fontos.”

A Brassai Sámuel Gimnáziumban berendezett, 15-ös szavazókörzet bejáratánál egy idõs hölgy próbálta elmagyarázni érkezõ ismerõsének, mit látott-hallott a „referendumos irodában”. „Nem bonyolult, mutatod a személyi igazolványod, pecsételsz a felsõ kockába, ahol igent ír, és úgy van jól. Bemondták a tévében, hogy a lakosság javára válik, ha egyetért az egyéni szavazókörzetes választással, én Bãsescu elnöknek hiszek” – mondta a 68 éves Pleº Zsófia, aki férjével karöltve, szentmisérõl jövet gyakorolta polgári jogát. A 85 éves Jaskó János arról számolt be, hogy egy pillanatig sem töprengett azon, hová pecsétel. „Tõkés püspök úrra szavaztam, én jobban hiszek neki, mint bármelyik ravasz politikusnak” – mondta. – A Krónikától vannak? Akkor írják meg: Erdély függetlenségéért szavaztam, a referendum annyira nem érdekel, arról döntsenek az okosabbak.” Tatu Kiss Irén idõs édesanyjával ment szavazni a kora esti órákban. „Mindig elmegyek szavazni, mert kötelességemnek érzem: gyerekeink, fiataljaink jövõje forog kockán. Legyen Unió, de Erdéllyel együtt, erre adtam a voksomat” – mondta.

(fotó: Gazda Árpád)