PISA-felmérés: a nemzetközi átlag alatt teljesítenek a romániai diákok

szövegértés terén 428 pontot összesített az ország (a világátlag 487), matematikából 430 pontot (a világátlag 489), természettudományokból pedig 426 pontot (a világátlag 489).

A felmérésből kiderül, hogy szövegértés terén a romániai diákok teljesítménye az egyik legnagyobb mértékű javulást mutatja: 7 százalékponttal emelkedett a 2015-ben regisztrált eredményekhez viszonyítva, és ezzel Románia a 7. helyen áll azon 29 ország ranglistáján, amelyekben nőtt ez a mutató. Matematikából viszont az egyik legnagyobb visszaesést könyvelheti el Románia 2015-höz képest: 14 százalékponttal csökkent a pontszám, és ezzel az utolsó azon 16 ország ranglistáján, amelyben csökkent a mutató. A PISA-mérésből az is kiderül, hogy Romániában nagyon magas az állami oktatási intézményekben tanulók száma: 99 százalékos, és ezzel az ország a 9. helyet foglalja el a 75-ből. Ezzel szemben a magániskolákban tanuló 15 éves diákok aránya csak 1 százalék (66. hely a 75-ből).

A sokktól a rendszerszintű problémákig

Mircea Miclea volt tanügyminiszter egyszerűen sokkolónak nevezte a PISA-felmérés romániai eredményeit. Az egyetemi oktató – aki a Tăriceanu-kormányban, 2004-ben és 2005-ben irányította a szaktárcát – a pedagógusok általa gyengének tartott teljesítményében látja a jelenség okát. Miclea szerint

valamennyi tantárgy esetében rögzíteni kell egy teljesítményalapú feltételrendszert, a béreket pedig a pedagógusok teljesítménye alapján kell megállapítani. „Sorozatosan óriási különbség mutatkozik az iskolai osztályzatok, illetve a képességfelmérők és az érettségi vizsgák eredményei között, és ezért senkit nem büntetnek” – méltatlankodott a volt miniszter.

Ezzel szemben a jelenlegi oktatási miniszter nem látja ennyire borúlátóan a helyzetet, szerinte ugyanis a PISA-felmérés nem a diákok tudására fekteti a hangsúlyt, hanem az ismereteik különböző élethelyzetekben történő alkalmazására. Monica Anisie a romániai eredményekre úgy reagált: mivel nemzetközi felmérésről van szó, „nem kell feltétlenül aggódni” miatta, és különbséget kell tenni a hazai szaktárca által a 2., 3 és 6., illetve a 8. osztályosok számára rendezett felmérő vizsgák és az érettségi között.

– nyilatkozta a Digi24 hírtelevíziónak a liberális kormány tárcavezetője. Anisie úgy véli, rendszerszintű problémával állunk szemben, és a pedagógusoknak úgy kellene felkészíteniük a diákokat, hogy az oktatás összhangban legyen a munkaerő-piaci igényekkel, és az elméletet alkalmazni lehessen a mindennapi életben. Az oktatási miniszter fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a mostani PISA-felmérés keretében vizsgált diákok még a korábbi, és nem a 2016-ban elfogadott tananyag alapján tanultak. „Meglehet, jobb eredményeink lesznek három év múlva, amikor azoknak a tudását mérik fel, akik az új tananyagból tanultak” – jelentette ki Monica Anisie.

Kifejtette, képközpontú a mai gyerekek kultúrája, rengeteg információ kész képként, nem pedig olvasáson keresztül érkezik a tudatukba, így nem nekik kell megteremteniük a belső képeket, mint ahogyan azt a korábbi nemzedékek tették.

„Amióta az okostelefonok ennyire elterjedtek, határozottan érezhető, hogy csökkent az érdeklődés az irodalom iránt. Az oktatásnak pedig alkalmazkodnia kell a mai gyerekek kultúrájához, nyitni kell feléjük, különben két csűrben csépelünk. De úgy kell ezt tenni, hogy ne menjen az igazi értékek átadásának, a minőségnek a rovására. A virtuális világnak az oktatásba való bevonásával kellene becsalogatni a gyerekeket abba a világba, amit felsőbb kultúrának nevezünk” – jelentette ki a korábban általános, jelenleg pedig középiskolásokat oktató pedagógus. Bíró Sára úgy látja, már az öt-nyolc osztályosok esetében megnehezítette a munkáját, hogy a gyerekeket egyre inkább beszippantja a virtuális világ. „Kegyelmi helyzetben vagyok, mert Udvarhely egyik legjobb iskolájában tanítok, itt nem tapasztalom, hogy a gyerek valamit elolvas és nem értené meg. Legalábbis a diákság elitjére ez nem jellemző, remélem, nem is lesz így, de az is lehet, hogy még nincsen így” – mondta el Bíró Sára, aki huszonkét éve oktat magyar irodalmat.

Hozzátette, húsz vagy akár tizenöt évvel ezelőtt teljesen más volt a helyzet, körülbelül tíz éve kezdődtek a problémák.

– mondta a pedagógus. Kifejtette, ahogyan a virtuális világ nagyon erősen berobbant a gyerekek érdeklődési körébe, többlet kihívásokkal szembesültek a tanárok. „Meg kellett tanulnom, miként lehet mégis az irodalomra irányítani a gyerekek figyelmét, hiszen rendkívül ingergazdag világban élnek, amelyben nehéz az örök értékű irodalmi művekkel felkelteni a figyelmüket. Az irodalmi szövegekben számolni kell a régies kifejezésekkel is, amiket meg kell magyarázni a diákoknak. Fontos, hogy motiválni kell őket, hogy odafigyeljenek az irodalomolvasásra, ugyanakkor tudni kell, hogy az igazi művészi értékek nem adják könnyen magukat, mint mondjuk a közösségi oldalon olvasható dolgok, amihez hozzá vannak szokva. Magasabb értékhez magasabb befektetett energiaszint szükséges” – fejtette ki a magyartanár.