Kihalófélben a betűéhség? Az oktatásnak alkalmazkodnia kellene a mai gyerekek kultúrájához, már nem lehet csak olvasással lekötni a figyelmüket
Fotó: Pixabay.com
Valamennyi területen – szövegértésben, matematikában és a természettudományokban is – romlott a romániai diákok teljesítménye a legújabb PISA-felmérés szerint. Miközben számos szakértő aggasztónak tartja a hazai oktatás helyzetét, az új román kormány tanügyminisztere nem ennyire borúlátó, elismeri ugyanakkor, úgy kell felkészíteni a diákokat, hogy az elméletet alkalmazni lehessen a mindennapi életben.
2019. december 04., 08:132019. december 04., 08:13
2019. december 04., 13:122019. december 04., 13:12
Lesújtó képet mutat a romániai diákok teljesítménye, amely mindhárom vizsgált területen a világátlag alatt található a 2018-as PISA-felmérés szerint. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által háromévente elvégzett, kedden Berlinben közzétett mérésen ezúttal is ázsiai országok érték el a legjobb eredményeket. A 2000 óta végzett nemzetközi diákteljesítmény-mérési program a 15 éves tanulók alkalmazott matematikai, természettudományi műveltségét, illetve szövegértését méri fel.
szövegértés terén 428 pontot összesített az ország (a világátlag 487), matematikából 430 pontot (a világátlag 489), természettudományokból pedig 426 pontot (a világátlag 489).
A felmérésből kiderül, hogy szövegértés terén a romániai diákok teljesítménye az egyik legnagyobb mértékű javulást mutatja: 7 százalékponttal emelkedett a 2015-ben regisztrált eredményekhez viszonyítva, és ezzel Románia a 7. helyen áll azon 29 ország ranglistáján, amelyekben nőtt ez a mutató. Matematikából viszont az egyik legnagyobb visszaesést könyvelheti el Románia 2015-höz képest: 14 százalékponttal csökkent a pontszám, és ezzel az utolsó azon 16 ország ranglistáján, amelyben csökkent a mutató. A PISA-mérésből az is kiderül, hogy Romániában nagyon magas az állami oktatási intézményekben tanulók száma: 99 százalékos, és ezzel az ország a 9. helyet foglalja el a 75-ből. Ezzel szemben a magániskolákban tanuló 15 éves diákok aránya csak 1 százalék (66. hely a 75-ből).
Mircea Miclea volt tanügyminiszter egyszerűen sokkolónak nevezte a PISA-felmérés romániai eredményeit. Az egyetemi oktató – aki a Tăriceanu-kormányban, 2004-ben és 2005-ben irányította a szaktárcát – a pedagógusok általa gyengének tartott teljesítményében látja a jelenség okát. Miclea szerint
valamennyi tantárgy esetében rögzíteni kell egy teljesítményalapú feltételrendszert, a béreket pedig a pedagógusok teljesítménye alapján kell megállapítani. „Sorozatosan óriási különbség mutatkozik az iskolai osztályzatok, illetve a képességfelmérők és az érettségi vizsgák eredményei között, és ezért senkit nem büntetnek” – méltatlankodott a volt miniszter.
Ezzel szemben a jelenlegi oktatási miniszter nem látja ennyire borúlátóan a helyzetet, szerinte ugyanis a PISA-felmérés nem a diákok tudására fekteti a hangsúlyt, hanem az ismereteik különböző élethelyzetekben történő alkalmazására. Monica Anisie a romániai eredményekre úgy reagált: mivel nemzetközi felmérésről van szó, „nem kell feltétlenül aggódni” miatta, és különbséget kell tenni a hazai szaktárca által a 2., 3 és 6., illetve a 8. osztályosok számára rendezett felmérő vizsgák és az érettségi között.
– nyilatkozta a Digi24 hírtelevíziónak a liberális kormány tárcavezetője. Anisie úgy véli, rendszerszintű problémával állunk szemben, és a pedagógusoknak úgy kellene felkészíteniük a diákokat, hogy az oktatás összhangban legyen a munkaerő-piaci igényekkel, és az elméletet alkalmazni lehessen a mindennapi életben. Az oktatási miniszter fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a mostani PISA-felmérés keretében vizsgált diákok még a korábbi, és nem a 2016-ban elfogadott tananyag alapján tanultak. „Meglehet, jobb eredményeink lesznek három év múlva, amikor azoknak a tudását mérik fel, akik az új tananyagból tanultak” – jelentette ki Monica Anisie.
A felmérés szerint matematikából is rosszabb eredményt értek el a diákok, mint korábban
Bíró Sára, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium magyar nyelv- és irodalom tanára lapunknak elmondta, annak, hogy
Kifejtette, képközpontú a mai gyerekek kultúrája, rengeteg információ kész képként, nem pedig olvasáson keresztül érkezik a tudatukba, így nem nekik kell megteremteniük a belső képeket, mint ahogyan azt a korábbi nemzedékek tették.
„Amióta az okostelefonok ennyire elterjedtek, határozottan érezhető, hogy csökkent az érdeklődés az irodalom iránt. Az oktatásnak pedig alkalmazkodnia kell a mai gyerekek kultúrájához, nyitni kell feléjük, különben két csűrben csépelünk. De úgy kell ezt tenni, hogy ne menjen az igazi értékek átadásának, a minőségnek a rovására. A virtuális világnak az oktatásba való bevonásával kellene becsalogatni a gyerekeket abba a világba, amit felsőbb kultúrának nevezünk” – jelentette ki a korábban általános, jelenleg pedig középiskolásokat oktató pedagógus. Bíró Sára úgy látja, már az öt-nyolc osztályosok esetében megnehezítette a munkáját, hogy a gyerekeket egyre inkább beszippantja a virtuális világ. „Kegyelmi helyzetben vagyok, mert Udvarhely egyik legjobb iskolájában tanítok, itt nem tapasztalom, hogy a gyerek valamit elolvas és nem értené meg. Legalábbis a diákság elitjére ez nem jellemző, remélem, nem is lesz így, de az is lehet, hogy még nincsen így” – mondta el Bíró Sára, aki huszonkét éve oktat magyar irodalmat.
Hozzátette, húsz vagy akár tizenöt évvel ezelőtt teljesen más volt a helyzet, körülbelül tíz éve kezdődtek a problémák.
– mondta a pedagógus. Kifejtette, ahogyan a virtuális világ nagyon erősen berobbant a gyerekek érdeklődési körébe, többlet kihívásokkal szembesültek a tanárok. „Meg kellett tanulnom, miként lehet mégis az irodalomra irányítani a gyerekek figyelmét, hiszen rendkívül ingergazdag világban élnek, amelyben nehéz az örök értékű irodalmi művekkel felkelteni a figyelmüket. Az irodalmi szövegekben számolni kell a régies kifejezésekkel is, amiket meg kell magyarázni a diákoknak. Fontos, hogy motiválni kell őket, hogy odafigyeljenek az irodalomolvasásra, ugyanakkor tudni kell, hogy az igazi művészi értékek nem adják könnyen magukat, mint mondjuk a közösségi oldalon olvasható dolgok, amihez hozzá vannak szokva. Magasabb értékhez magasabb befektetett energiaszint szükséges” – fejtette ki a magyartanár.
Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Bíró Sára kitért arra is, hogy manapság nem tudja megkerülni a pedagógus a diákok kultúrájához való alkalmazkodást, képekkel kell ellátni az átadandó tananyagot, változatossá kell tenni a tanórát, ugyanis ez a generáció hozzászokott ahhoz, hogy amiként a videoklipekben sűrűn váltják egymást a villanások, helyzetek, a mondanivalók, ugyanúgy arra kell törekedni, hogy többféleképpen közelítse meg a pedagógus a témát. Ezért kivetítőt használnak, olyan táblát, amire írni és vetíteni is lehet.
„A szövegértés képességét mozgósító hagyományos módszerrel igenis végigrágjuk magunkat először mondjuk egy Arany-balladán, utána már nagyon élvezik a Zanza TV (magyarországi internetes lap, amely érdekfeszítő, pörgő ritmusú kisfilmekben magyarázza el a nyolc tantárgy legfontosabb témáit – szerk. megj.) tömörítő jellegű, a virtuális világ törvényeihez illeszkedő feldolgozását” – említette példaként a pedagógus. Kármán József Fanni hagyományai című szentimentalista, a mai gyerek számára nehezebben olvasható regényét szintén kihívás elfogadtatni a diákokkal, ezért az udvarhelyi pedagógus játékot alkalmaz. „Ha bizonyos mai szentimentális dalszövegeket sortörések nélkül odaillesztünk Kármán szövegének részletei mellé, sokszor alig lehet megkülönböztetni, melyik 18. század végén született regény, és melyik a modern dal. És a diákok rácsodálkoznak: nincsen új a nap alatt, így felkelti érdeklődésüket a regény” – részletezte a pedagógus.
Lendületben az ázsiai országok
A 2018 májusában 79 országban, 600 ezer tanuló bevonásával készült felmérés során mindhárom területen ázsiai országok érték el a legjobb eredményeket. Az első helyen négy kínai metropolis, illetve tartomány (Peking, Sanghaj, Csiangszu és Csöcsiang) végzett, amelyeket Szingapúr, Makaó, Hongkong, Észtország és Kanada követ a rangsorban. Az előző felméréshez képest néhány ország – köztük Észtország, Lengyelország és Portugália – jobb eredményeket ért el 2018-ban, elsősorban a pedagógusok továbbképzésére tett erőfeszítéseknek köszönhetően – hívja fel a figyelmet az OECD. A jelentés „elkeserítő” tényként emeli ki, hogy bár az elmúlt tíz évben 15 százalékkal nőttek az OECD országaiban az alap- és középfokú oktatásra szánt ráfordítások, az államok többségében 2000 óta gyakorlatilag nem történt érdemi előrelépés a tanulók teljesítménye terén. A 79 vizsgált ország közül mindössze hét esetében figyelhető meg jelentős javulás, és ezek közül csak egy – Portugália – tagja az OECD-nek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!