Piramisjátékot működtető magyar állampolgár ellen indult hatósági eljárás

Alina Dinu rendőrségi szóvivő szerint az 54 éves férfi december és március között 527.165 lejt kapott összesen 329 ügyfelétől, akiket becsapott a felkínált hitellehetőséget illetően. A gyanúsított a klasszikus piramisjátékhoz hasonló hitelkonstrukción alapuló rendszert működtetett: a hozzá fordulók az igényelt hitel négy százalékát kellett előlegként befizetniük, majd pedig havonta újabb és újabb összegeket utaltak át a cégnek. Az eltelt három hónap alatt azonban a cég egyetlen személynek sem fizette ki az igényelt summát.

„A cég ugyanakkor a kért összeg három százalékának megfelelő kezelési költséget is kért a hitelkérelmezőtől, amelyet beleszámították a havi részletbe” - mondta a szóvivő. Azok akik a hitelszerződés felbontását kérték, a már befizetett pénzt nem kapták vissza, a cég ezt mindössze a futamidő végén akarta azt kifizetni.

A hatóságok zárolták a piramisjátékot üzemeltető cég számláit, azonban mindössze 72 ezer lejt tudtak így visszaszerezni.

A vállalkozást két héttel korábban a fogyasztóvédelmi hatóság is megbírságolta 15 ezer lejjel, ugyanakkor a hitelezési tevékenység felfüggesztésére valamint a befizetett összegek megtérítésére szólította fel – ami azonban máig nem történt meg.

Az elmúlt hónapokban egyébként Erdély-szerte több, fogyasztói csoportok szervezésével és működtetésével foglalkozó vállalkozás is megjelent. Ilyen céget februárban Kolozsváron is büntetett a fogyasztóvádelem, az Euro Credit Cassára hat ezer lejes bírságot róttak ki. A rendőrség ezen cég esetében is kivizsgálást indított.

A fogyasztói csoporton és vásárlási jogon alapuló hitelkonstrukció lényege tulajdonképpen abban áll, hogy a cégek szervezésében létrejövő fogyasztói csoport tagjai egymásnak adnak kölcsönt. Minden tag rendszeresen befizet egy havidíjat, majd a cégek közgyűlésén eldöntik, hogy melyik tag kapja meg a vásárlói jogot. A vásárlói jog megszerzése a kölcsönkért összeg odaítélését jelenti, megfogalmazása azért fontos, mert az ügyfélnek a szerződéskötés pillanatában meg kell mondania, mire kívánja költeni a pénzt. Ez nem lehet például hiteltörlesztés, csak áru vagy szolgáltatás. Akár szerencsével jár egy tag – és már az első közgyűlés alkalmával megszerzi a vásárlói jogot –, akár nem, tovább kell fizetnie a meghatározott havidíjat addig, amíg a fogyasztói csoport valamennyi tagja meg nem kapja a szerződésben rögzített árut vagy szolgáltatást. Így tehát a fogyasztói csoport tagjai között biztosan lesznek olyanok, akik később vagy csak a futamidő végén kapják meg a kért összeget, és ezt is csak abban az esetben, ha társaik menet közben folyamatosan törlesztik a még meg sem kapott összeget.