Péter Ferenc: építkezésre alkalmas időszak kezdődik

– Azontúl, hogy sikerült megszereznie a Maros megyei tanácselnöki tisztséget és nagyon közel áll ahhoz, hogy az RMDSZ megyei szervezetét is Ön vezesse, melyek azok a szakmai elégtételek, amelyekkel zárta a 2016-os esztendőt?

– Úgy gondolom, hogy kőkemény munkára vállalkoztam, amikor meghoztam azt a döntést, hogy elvállalom a megyei tanácselnöki tisztséget. Az elnökségben egy eszközt, egy lehetőséget látok arra, hogy Maros megyében megerősítsük önkormányzatainkat, és fellendítsük ezt gazdaságilag. Visszatérve az említett fotelre, tapasztalatból mondom, hogy egy megyét nem lehet fotelből irányítani, úgy, ahogyan egy önkormányzatot sem lehetett 16 évig csak a polgármesteri hivatalban lévő székből. Fontosnak tartom személyesen felmérni a problémákat, ennek a híve voltam és maradok.

Egy nehéz évet hagytunk magunk mögött. Két választáson vagyunk túl, s büszkén elmondhatjuk, hogy Maros megyében sikerült megerősítenünk jelenlétünket, és ez hatással volt a parlamenti választások eredményeire is, ugyanis sikerült visszanyernünk a 2012-ben elveszített második szenátori mandátumot. Továbbá az sem mellékes, hogy a megyében összesen negyven magyar polgármester nyert tisztséget a tavalyi helyhatósági választásokon. Ezek az eredmények munkára, összetartásra és a közös ügyünk képviseletére köteleznek bennünket. Ami a megyei RMDSZ-elnöki tisztséget illeti, felkértek arra, hogy induljak el a megmérettetésen, és úgy döntöttem, hogy megpályázom. Szeretnék egy demokratikus versenyhelyzetet teremteni, hogy elkerüljük azt, ami 2013-ban történt, amikor csak egy jelölt méretkezhetett meg.

– Mit „préselt” volna még az elmúlt évbe, de kénytelen jövőre halasztani?

– Nagyon sok teendő volt tervbe véve a 2016-os évre, de sajnos nem jutott mindenre idő. Az elmúlt hat hónap nagyjából arra volt elég, hogy helyzetfelmérést tartsunk, leltározzuk a problémákat, és megoldjuk a legégetőbbeket. Szerettem volna, ha minél rövidebb idő alatt sikerül elkészülnünk a megye fejlesztésesét célzó és a beruházásait serkentő stratégia újragondolásával, ám ez a soknapi adminisztratív teendő miatt még folyamatban van. Két olyan év következik, amikor nem lesznek választások. Ezt ki kell használni, dolgozni kell, az önkormányzatokban ezek az időszakok a legalkalmasabbak az építkezésre. Idén folytatni szeretném a regionális találkozók szervezését, a megyehatárokon lévő utak feljavítását annak érdekében, hogy a szomszédos megyékkel közösen építsük újra és kössük össze ezeket az utakat. Idén csak Hargita megyével tartottunk ilyen találkozót, és kötöttünk egyezséget.

– Kudarcként éli meg a röptér mélyrepülését, vagy csak egyszerűen szerencsétlen egybeesésnek tartja az Ön elnökké való megválasztásával?

– Tudatában voltam annak, hogy a repülőtér komoly gondokkal néz szembe, azonban meglepett a sok év hanyagságának az eredménye: a reptér válságos helyzete csak pár hét után derült ki, azt követően, hogy megyei tanácselnök lettem. Egy felelős vezető nem hagyhat hátra ilyen jellegű mulasztásokat, de bízom benne, hogy mielőbb orvosoljuk, és beüzemeltetjük a repteret. Egyértelmű, hogy az elmúlt években komoly mulasztások történtek, és a marosvásárhelyi repülőtér emiatt került abba a helyzetbe, hogy akár be is zárhatják, ha az elkövetkező évben nem sikerül elindítani a szükséges beruházásokat és az ezzel járó munkálatokat befejezni.

Nem hagyjuk, hogy a reptér csődbe menjen, ezért minden áldozatot meghozunk, és újjáélesszük, hiszen nagy szerepe van Maros megye gazdasági fellendítésében, bízom benne, hogy mielőbb beüzemeltetjük. Mint ismert, első körben a megyei tanács keretében felállítottunk egy belső bizottságot azért, hogy kivizsgáljuk az elmúlt időszakot, és reálisan felmérjük a helyzetet. A vizsgálattal párhuzamosan minden erőfeszítést megteszünk azért, hogy minél rövidebb időn belül el tudjuk indítani a kifutópálya teljes körű felújítását. A decemberi tanácsülésen a tanácstestület jóváhagyta a 77 millió lejes hitel felvételét a munkálatok megkezdésére. Amint sikerül megszereznünk a finanszírozást, a legrövidebb időn belül meghirdetjük a versenytárgyalást a felújítási munkálatokra.

– A repülőtér „pályára helyezése” mellett mit tart 2017 első három prioritásának?

– Továbbra is első számú prioritás a megyei hulladékgazdálkodási rendszer beindítása, hiszen itt egy 2007-ben megírt és megtervezett rendszerről beszélünk, amelynek a tényleges életbe léptetése most már hosszú évek óta húzódik, és ismerjük sajnos a negatív következményeit a csúszásnak. Idén be kell fejeznünk a motorsportpálya-projektet. Tavaly új kivitelezővel kötöttünk szerződést, és az elmúlt hónapokban a meglévő terveket aktualizáltuk, a konkrét munkálatokat az év első felében kezdjük el. Harmadik prioritásként a pályázatokat jelölném meg. Arra kell törekednünk, hogy minél több projektet készítsünk elő az uniós források lehívására. Tavaly novemberben leadtunk két pályázatot a Kultúrpalota, illetve a természetrajzi múzeum épületének felújítására, és elő van készítve két nagy útügyi projektünk. De folytatni kell a sort, követni az aktuális kiírásokat, és minél több beruházásra pályázni, hiszen ezek a projektek mind hozzájárulhatnak a megye gazdasági fellendítéséhez.

– Ezek közül melyik jelenti a legnagyobb kihívást?

– Mindenképpen az integrált hulladékgazdálkodási rendszer elindítása, hiszen ez egy komplex, több szakaszból álló tevékenység, amely magában foglalja a hulladékgyűjtést, -válogatást és -kezelést, valamint a hulladéklerakó működtetését is. 2016 októberében sikerült szerződést kötni a kerelőszentpáli hulladéklerakó működtetésére, de a telep konkrét megnyitása csak az idei év elején várható. Emellett a közbeszerzési törvény alkalmazási normáinak megjelenése után el kell indítani a versenytárgyalásokat a hulladékgyűjtési szolgáltatásokra a megye hét régiójában, valamint a regionális szelektálóállomások működtetésére. A kormány beiktatását követően reméljük, hogy sikerül egyezségre jutni az új környezetvédelmi miniszterrel a tonnánkénti 80 lejes hulladéklerakási díj eltörlését illetően, különben jelentősen nőne a köztisztasági szolgáltatás költsége.

– Van, aki szerint Brassai Zsombor volt Maros megyei RMDSZ-elnök „holtvágányra helyezéséért” Ön a felelős. Miért nem tartotta szerencsésnek, hogy – akkor még megyei RMDSZ-elnökként – Brassai ott legyen a szenátusban?

– Határozottan visszautasítom azt a feltételezést, hogy Brassai Zsombor „holtvágányra helyezése” az én akcióm lenne, hiszen mi, akik a Maros megyei RMDSZ vezetésében részt veszünk, egységesen, szakmai és politikai elvek mérlegelésével döntöttünk ebben az esetben is. A szervezetben hosszú ideje komoly feszültségek voltak, amelyeket sehogyan sem sikerült rendezni, és amelyek miatt a mindennapi munka is kevésbé volt hatékony. Márpedig egy politikai szervezet ereje a hatékony érdekérvényesítésben rejlik, és ezt csak összetartó csapatmunkával lehet elérni.

Ami a Brassai szenátorjelöltségét illeti, el kell mondanunk azt, hogy a szabályzat értelmében egy legitim testület hozta meg döntését arról, hogy Brassai Zsombort a negyedik helyre rangsorolta a szenátori jelöltlistára. A szeptemberi jelölőgyűlésen mintegy 170 küldött voksolt, és ott 78 szavazatot kapott, ez pedig nem volt elég ahhoz, hogy befutó helyre kerüljön a jelöltlistán. Lehet spekulálni, de ebben az esetben nem erre kell hangsúlyt fektetnünk. A legitim testület döntését nem lehet megkerülni. Ezidáig is annak az elvnek voltam a híve, hogy mindenkire szükség van, meg kell találnunk a közös nevezőt, hiszen a cél ugyanaz. Nem hagyhatjuk, hogy a személyes sérelmek vállalásaink fölé kerekedjenek. Nem az a célunk, hogy egymást kiszorítsuk és holtvágányra helyezzük, hiszen ez kontraproduktív hosszú távon. Most megvan minden lehetőség és eszköz ahhoz, hogy Maros megyében feloldjuk a feszültségeket, és egységesen a magyar közösség érdekeiért dolgozzunk.

– A jogvédők immár a közösségi oldalakon is megrótták azért, mert a megyei önkormányzat ülésein sem Ön, sem kollégái nem használják az anyanyelvüket. Valamit szándékozik-e változtatni ezen a téren?

– Valóban ezidáig a tanácsülések román nyelven zajlottak, de folyamatban van a lehetőségek feltérképezése annak érdekében, hogy mielőbb megoldjuk ezt. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi politikai kontextusban, amikor az állam intézményei kettős mércét alkalmaznak a törvények értelmezése során, el kell kerülnünk minden olyan helyzetet, amely kiskaput ad arra, hogy az általunk elmondottak más értelmet kapjanak. Már többször megtapasztaltuk, hogy a tolmácsolás sokszor félreértelmezésekhez vezet, ezért én annak vagyok a híve, hogy magyarul és románul egyaránt elmondjuk a mondanivalónkat, érveinket, amikor a helyzet megköveteli. Természetesen, amennyiben valamelyik kolléga a tolmácsolás adta lehetőséggel élne, akkor meg kell teremteni ezt a lehetőséget.

Fontosnak tartom az anyanyelv-használati jogok érvényesítését a közigazgatásban, és szeretném, ha a Maros Megyei Tanácsnál minden szinten működőképes lenne a kétnyelvű kommunikáció. Ennek érdekében már történtek előrelépések, hiszen az intézmény kommunikációja két nyelven történik. Azt tervezzük, hogy 2017-ben felhasználóbaráttá alakítsuk a megyei tanács honlapját, amelyen magyarul és románul naprakész információk lesznek elérhetőek, valamint angol nyelven a fontosabbak. Jelenleg arra keresünk megoldást, hogy a megyei tanács határozatai valós időben, naprakészen magyar nyelven is elérhetőek legyenek, azonban ehhez egy új szerződést kell kötnünk. Meggyőződésem, hogy 2017-ben sikerül ezeket a terveket valóra váltanunk.