Perújrafelvétel Agache-ügyben?

A Krónika kérdésére válaszolva Frunda elmondta, mindaddig, míg a román igazságszolgáltatás nem menti fel vád alól a jelenleg Magyarországon tartózkodó Konrád Jánost és Paizs Ottót, nem térhetnek haza Kézdivásárhelyre. Ha azonban felmentik őket, akkor az Agache családnak vissza kell majd fizetnie mindazon pénzt, amit eddig anyagi és erkölcsi kártérítés címén kaptak, illetve még mindig folyósítanak számukra.

A szenátor azt is elmondta, hogy az ügy negyedik résztvevőjéről, Filip-Orbán Daniella Kamilláról Stras-bourgban nem esett szó, ha azonban a per újrafelvétele esetén a Legfelsőbb Bíróság mégis kedvező döntést hoz, őt is rehabilitálni kell, akárcsak a Kézdivásárhelyen tartózkodó Héjja Dezsőt. Aurel Agache milicista 1989-es meglincselésével gyanúsított ötödik elítélt, Rainer Antal nem élte meg a strasbourgi bíróság döntését.

Frunda Györgynek viszont nincs lehetősége a kézdivásárhelyieket a továbbiakban is képviselni, mivel a törvénykezés értelmében egy honatya védőügyvédként nem szerepelhet bűnügyi vagy a román állam ellen folyó pereskedésben. A sajtótájékoztatón Aurel Dionisie Agache, a meglincselt milicista legnagyobb fia is részt vett, de nem állt szóba a sajtó képviselőivel.

Amint arról korábban beszámoltunk, az Európai Emberi Jogi Bíróság igazat adott a hírhedt Agache-ügyben elítélt Paizs Ottónak, ifj. Konrád Jánosnak, Héjja Dezsőnek és a 2006. novemberében elhunyt Reiner Antalnak, és elmarasztalta a román államot. A döntés nemcsak erkölcsi, hanem anyagi jóvátételt is előirányoz. Frunda György hozzáfűzte: a romániai ítéletet követően, 2001. szeptember 10-én nyújtott be kérést az emberjogi bírósághoz, amelyben az Emberi Jogi Egyezmény 6. és 14. cikkelyére alapozva kérte az állam elmarasztalását, mivel a tárgyalás során a bíróság nem tartotta tiszteletben a négy vádlott jogait, nem vette figyelembe a vádlottak védekezését, és etnikai alapon diszkriminálta őket. Az RMDSZ-es szenátor felszólította a román szenátus állandó bizottságát is, hogy bízza meg a felsőház ember- és kisebbségjogi bizottságát olyan vizsgálat lefolytatásával, amelynek célja kideríteni, milyen mértékben ültetik gyakorlatba Romániában a strasbourgi bírói testület ítéleteit.

A bukaresti törvényszék 1999 februárjában Filip-Orbán Daniella Kamillát hét év börtönbüntetésre, öt évig politikai jogainak felfüggesztésére, Héjja Dezsőt és Paizs Ottót négy-négy év börtönbüntetésre és politikai jogaik kétévi felfüggesztésére, valamint súlyos anyagi kártérítésre ítélte. Reiner Antal és Ifj. Konrád János pedig három-három év börtönbüntetést kapott. Az öt kézdivásárhelyi lakost az 1989. december 22-én, a város központjában halálra vert, 43 éves milicista fia, Aurel Dionisie Agache vádolta meg azzal, hogy felelősek apja haláláért. Héjja Dezső 253 napos börtönbüntetés letöltése után, 2002. március 18-án elnöki kegyelemmel szabadult, és hazatért otthonába. Reiner Antal összesen 557 napig raboskodott a csíkszeredai és feketehalmi börtönben. Elnöki kegyelemmel, 2003. február 12-én szabadult. Ifj. Konrád János ellen a Kovászna megyei rendőrség már 1992-ben országos körözési parancsot adott ki, de nem tudták kihallgatni, mivel már 1990-ben Magyarországra menekült, és időközben megkapta a magyar állampolgárságot. Néhány hónappal később Filip-Orbán Daniella Kamilla és Paizs Ottó is elhagyták az országot, előbbi a magyar államtól politikai menedékjogot kapott.

Bartos Lóránt, Gyergyai Csaba

(fotó: Bartos Lóránt)