
Az egészségügyben és a tanügyben sem a fizetéscsökkentést, sem az elbocsátást nem tartják elfogadhatónak a szakszervezetek. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint csak úgy érhetnek el eredményeket, ha a munkáltatókkal összefogva lépnek fel, méltányos finanszírozást követelve.
2015. augusztus 05., 21:222015. augusztus 05., 21:22
2015. augusztus 05., 21:382015. augusztus 05., 21:38
Amint arról beszámoltunk, a tanügyi kisegítő személyzet augusztustól 10 százalékos fizetésemelést kapott, ám szeptembertől elbocsátásokra számíthatnak, mert a minisztérium által leközölt sarokszámok alapján városon 14,5 diáknál kevesebbre nem hirdethetnek meg pedagógusi állást, 120 diák után lehet takarítót alkalmazni, így a tanügyi intézményeknek állásokat kell megszüntetniük.
Az egészségügyben megkapták a 100 lejes béremelést, de a kórházak bevétele ezt már nem fedezi: a sepsiszentgyörgyi kórház vezetősége például arról beszélt, egyeztetniük kell a szakszervezettel különböző pótlékok megszüntetéséről, hiszen az év végéig közel kétmillió lejes hiányra számítanak. Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke lapunk megkeresésére kifejtette, ezekben az ágazatokban elbocsátásról szó sem lehet, hiszen az alkalmazottak így is túlterheltek. „A túl alacsony bérek így sem elég motiválóak, az egészségügyi intézmények pedig így is szakemberhiánnyal küzdenek, a tanintézetekben pedig nem elég a dada, a takarító” – ecsetelte a szakszervezeti bizalmi.
Hozzátette, az önkormányzatoktól sem várhatnak segítséget, hiszen azoknak sincs pénzük. Neagovici elmondta, kezükbe került a fizetésemelések tervezetének egy példánya, ezekben 40 százalékos béremeléseket lebegtetnek. „Honnan lesz egyik napról a másikra pénz ekkora béremelésre, amikor a jelenlegi fizetésekre sincs fedezet? Elegünk van az ígérgetésekből. Elvárjuk, hogy a valós helyzetről tárgyaljunk, és tartható fizetésemeléseket alkudjunk ki. Így csak hitegetik és ámítják az embereket” – fakadt ki a Sanitas Kovászna megyei elnöke. Szerinte akkor tudnak hatékonyak lenni, ha az alkalmazottak, a szakszervezetek, a munkáltatók, az önkormányzatok közösen lépnek fel, és ezeknek az ágazatoknak méltányos finanszírozást kérnek.
Kilátástalannak nevezte a helyzetet Csatlós Mihály Levente, a Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. Hangsúlyozta, 47 éve tanít, de még soha nem volt ilyen mélyponton a tanügy, mint most. „Nem elég, hogy kevés a fizetés, és csökkent az alkalmazottak száma, még felesleges bürokratikus feladatokkal is terhelnek bennünket. A tanárnak nincs ideje az órára készülni, annyi papírt kell lefűznie. Ha további elbocsátások lesznek, egészen biztosan perelni fogunk” – szögezte le Csatlós.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!