A 700 352 lejes magyar keret több mint felét a Scripta Kiadó Rt. által megjelentetett Új Magyar Szó és Erdélyi Riport számlájára utalták. A kiadóban – januári vagyonbevallása szerint – 84,6 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Verestóy Attila. A Bukarestben megjelenő napilap és a Nagyváradon megjelenő hetilap a postai reklámokra 211 186,70 lejt, a postának szentelt mellékletekre pedig 163 594,50 lejt könyvelhetett el. A fennmaradó 325 570 lejen 12 szerkesztőség osztozott, a megyei napilapok általában 20-30 ezer lejes összegeket kaptak. A reklámtortából a jelentősebb napilapok közül csupán az RMDSZ-szel szembeni kritikus hangjáról ismert Háromszék, a hetilapok közül pedig az Erdélyi Napló nem részesült. A Krónikának azt követően ajánlott a postát képviselő reklámügynökség 6811 lejes reklámszerződést, hogy tavaly októberben cikket közöltünk a Scripta kiadónak egy másik, a postával kapcsolatos reklámszerződéséről.
Mara Popescu, a posta szóvivője a Krónika kérdésére közölte, a Román Posta gyakorlatilag a First One Communications, és az Arbomedia reklámügynökségekre bízta a pénz elosztását. A magyar lapokat általában az e cégekkel együttműködő helyi reklámügynökségek keresték meg a reklámajánlattal. Kérdésünkre, hogy milyen alapon választották ki a magyar hirdetőket, Aurelia Abrudan, az Arbomedia illetékese nem tudott válaszolni. „Az egyetlen magyar újság, amelyikkel foglalkoztunk, az Új Magyar Szó volt – jelentette ki. – Az üzletben azonban közvetlenül állapodott meg az Új Magyar Szó és a posta. Mi csak a lebonyolítói voltunk ennek a megállapodásnak.”
A szerződés megkötése idején egyébként Nagy Zsolt töltötte be a posta működését is felügyelő távközlési és informatikai miniszteri tisztséget. A politikus kérdésünkre elismerte, van része abban, hogy 2005 óta magyar nyelven is hirdet a posta. Ő hívta ugyanis fel a posta vezetésének a figyelmét arra, hogy a magyar anyanyelvű közösséget a posta nem szólítja meg a hirdetéseivel. Kérdésünkre, hogy adott-e arra vonatkozó tanácsot, hogy mely lapokkal kössenek reklámszerződést, a volt miniszter azt válaszolta: „ez nem az én feladatom”. A posta által rendelkezésünkre bocsátott hirdetési statisztikát sem kívánta kommentálni.
Az országosság ismérvei
Vincze Lóránt, a Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatója azzal magyarázta a cég sikerességét a reklámszerzésben, hogy a Román Posta országos szórású napilapot és hetilapot keresett. „Kézenfekvő volt az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport, mint az egyetlenek ebben a kategóriában” – jelentette ki Vincze Lóránt. A vezérigazgató szerint az Új Magyar Szó attól „országosabb”, mint például a Krónika, hogy azt a megjelenés reggelén Konstancán, Iaşi-ban és Călăraşi-ban is megkapják az előfizetők. Ezzel szemben az Erdélyben szerkesztett lapok legfennebb másnapra jutnak a Kárpát-kanyaron kívüli előfizetőkhöz. A magyar lapoknak fizetett reklámpénzek aránytalanságait a vezérigazgató azzal magyarázta, hogy az országos terjesztésű sajtóban természetszerűen nagyobb értékű hirdetések jelennek meg, mint a helyi vagy a regionális sajtóban.
Verestóy Attila szenátor is az Új Magyar Szó országos jellegére hivatkozott, amikor megemlítettük, a reklámpénzek elosztásának a politikai olvasata is lehetséges. Kérdésünkre, hogy járt-e közben a Scripta Kiadó postás szerződései ügyében, kijelentette: „Nem vagyok a lapnak a menedzsere, és tudtommal ez a menedzsmentnek dolga. Úgy értékeltem, hogy ezt a munkát a menedzsment jól is végzi.” A szenátor azt a véleményét is kifejtette, hogy kérdéseinkkel az ügyészség szolgálatában állunk, és a munkánkat jól végezzük.
Visszaeső reklámszerzők
Verestóy sajtóérdekeltségeinek a postás szerződéseire egyébként tavaly a Curentul napilap figyelt fel. A lap birtokába került dokumentumok alapján állította, a 2006. május 9-én a Scripta részéről Stanik István igazgató-főszerkesztő és Vincze Lóránt marketingigazgató, a Postcom részéről pedig Nicolae Zamfir vezérigazgató és Angela Bara főkönyvelő írta alá a 149-es számú szerződést, melyben az szerepel, hogy a Scripta kiadó egy éven át háromszázezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a postai alkalmazottak által működtetett Postcom részére. A Curentul szerint később a szerződést kiegészítették egy újabb kétszázezer eurós tétellel, és azt is papíron rögzítették, hogy a megállapodás hatálya meghosszabbítható. A lap olyan dokumentumoknak is a birtokába jutott, amelyek szerint a postások cége át is utalt a Scripta Kiadó Rt. számlájára 753 063 lejt. A Curentul riporterének Emilia Iacomi, a Postcom Rt. adminisztrátora elismerte az adatok helyességét. Iacomi szerint a szerződést a Román Posta Országos Társasága igazgatójának, Dan Mihai Toadernek az utasítására írták alá.
Vincze Lóránt akkor is, most is cáfolta a Curentul adatait. Megjegyezte, a 300 ezer euróról szóló szerződésnek nem volt kiegészítése, és az abban foglalt összegnek is csak egy részét – emlékezete szerint 60 ezer eurót – kapták meg.
Kiiktatnák a szimpátiákat
Az állami hirdetések leosztásának a kérdése napirenden lesz a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének az október közepére esedékes vezetőségi gyűlésén is. Erről Rais István, az egyesül soros elnöke tájékoztatott, aki megjegyezte, személyes véleménye szerint nem méltányos és nem igazságos a pénzek elosztása. Az egyesület arra készül, hogy kritériumrendszert dolgoznak ki az állami hirdetések elosztására.
Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke nyilvánvalónak tartotta, hogy a postai hirdetéseket nem üzleti szempontok szerint osztották ki, de mint megjegyezte, ez megszokottnak számít a romániai médiában. Elmondta, általános, hogy a hirdetők nem kérnek hatástanulmányt a reklám hasznosságáról, így szimpátiák alapján jutnak el egyik vagy másik kiadóhoz a reklámpénzek.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.