A szűkös anyagi források miatt egyelőre csak apránként, lépésről lépésre restaurálná keresdi kastélyát gróf Bethlen Anikó. A hosszas huzavona után visszaszerzett 16. századi ingatlanban eddig egy kőtárat sikerült kialakítani, kertjében többnyelvű tájékoztató feliratokat helyeztek el.
2014. május 30., 14:402014. május 30., 14:40
A tervek szerint idén a kastély kápolnáját szeretnék használhatóvá tenni. „A kastély most már telekkönyvileg is a miénk, megvan az építkezési engedélyünk, a turisták is elkezdtek érkezni, csak éppen a restauráláshoz szükséges pénz hiányzik” – vázolta a helyzetet a Marosvásárhelyen élő grófnő.
A család nemhogy a kastély felújításához szükséges pénzzel nem rendelkezik, de az uniós pályázatok esetében megkövetelt kétszázalékos önrészt is megterhelőnek tartja. „Persze, hogy sok a két százalék, amikor a teljes restaurálás akár hárommillió euróba is belekerülhet” – állítja a Pro Castrum Bethlen Egyesület projektvezetője, Gál Sándor.
Úgy véli, az egyetlen járható út a gótikus és reneszánsz stílusban épült várkastély fokozatos rendbetétele volna. Az épület megmentésére Bethlen Anikó idén eladta a család fugadi örökségét, az 1795-ben épült kúriát.
„Borzasztóan nehezemre esett eladni, hiszen a Nagyenyed közelében fekvő falu és a kúria is a szívemhez nőtt. De muszáj volt, mert a pénz kell a keresdi kastélyra” – mondja a grófnő, aki viszont örül, hogy a Bánffyak egyik leszármazottja, az Erdélyben egyre több időt töltő Farkas vásárolta meg a fugadi ingatlant.
Bethlen grófnő a nagyapjához hasonlóan járt el: a keresdi kastély utolsó tulajdonosa, Bethlen Bálint is „minden garast, amit Mezőmadarason megkeresett, Keresdre hordta, hogy tudja fenntartani a kastélyt”.
Az államosítás után kifosztott épületet egy ideig a dánosi néptanács használta, majd 1974-ben a műemlékek igazgatósága elkezdte a kastély stabilitását biztosító munkálatokat. Alig egy év múlva, a munkálatok felfüggesztése után a környékbeli lakók ismét széthordtak mindent, ami mozdítható volt.
A kultuszminisztérium a 90-es évek közepe táján látott hozzá ismét az épületcsoport renoválásához, azonban a restitúciós törvény megjelenése után, 2000-ben leállították a munkálatokat. Akkoriban Răzvan Theodorescu miniszter azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben a család vissza szeretné szerezni az épületet, kénytelen lesz visszafizetni a több tíz milliárd lejre rúgó renoválási költségeket.
A hazai művelődési tárca álláspontja látszólag sokat változott az elmúlt tíz évben, ennek dacára az egyesület pályázatai még egy fillérnyi támogatásban sem részesültek. Az anyaországi Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően viszont nyáron 150 ezer forintból tájépítészi és kertészeti tábort szerveznek a kastély területén.
A félreeső, Segesvárt Medgyessel összekötő főúttól mintegy 15 kilométerre fekvő, rossz úton megközelíthető egykori szász falut ma már csak a kastélyáért látogatják idegenek. Tavaly mintegy öt–hatszázan lépték át a kapuját. Gál Sándor szerint amennyiben sikerül nagyobb hírverést teremteni, idén több turistára számíthatnak.
„Megint a pénz kérdéséhez térünk vissza. Ahhoz, hogy látogatókat fogadjunk, több helyiséget kellene rendbe tennünk, ráadásul a többit, biztonsági okok miatt le kellene zárnunk” – mondja a projektmenedzser. A Bethlen-kastély hétfő kivételével bármikor látogatható; a belépődíj értéke 5 és 10 lej között váltakozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!