Pénzszűkében a keresdi Bethlen-kastély tulajdonosa

A tervek szerint idén a kastély kápolnáját szeretnék használhatóvá tenni. „A kastély most már telekkönyvileg is a miénk, megvan az építkezési engedélyünk, a turisták is elkezdtek érkezni, csak éppen a restauráláshoz szükséges pénz hiányzik” – vázolta a helyzetet a Marosvásárhelyen élő grófnő.

A család nemhogy a kastély felújításához szükséges pénzzel nem rendelkezik, de az uniós pályázatok esetében megkövetelt kétszázalékos önrészt is megterhelőnek tartja. „Persze, hogy sok a két százalék, amikor a teljes restaurálás akár hárommillió euróba is belekerülhet” – állítja a Pro Castrum Bethlen Egyesület projektvezetője, Gál Sándor.

Úgy véli, az egyetlen járható út a gótikus és reneszánsz stílusban épült várkastély fokozatos rendbetétele volna. Az épület megmentésére Bethlen Anikó idén eladta a család fugadi örökségét, az 1795-ben épült kúriát.

„Borzasztóan nehezemre esett eladni, hiszen a Nagyenyed közelében fekvő falu és a kúria is a szívemhez nőtt. De muszáj volt, mert a pénz kell a keresdi kastélyra” – mondja a grófnő, aki viszont örül, hogy a Bánffyak egyik leszármazottja, az Erdélyben egyre több időt töltő Farkas vásárolta meg a fugadi ingatlant.

Bethlen grófnő a nagyapjához hasonlóan járt el: a keresdi kastély utolsó tulajdonosa, Bethlen Bálint is „minden garast, amit Mezőmadarason megkeresett, Keresdre hordta, hogy tudja fenntartani a kastélyt”.

Az államosítás után kifosztott épületet egy ideig a dánosi néptanács használta, majd 1974-ben a műemlékek igazgatósága elkezdte a kastély stabilitását biztosító munkálatokat. Alig egy év múlva, a munkálatok felfüggesztése után a környékbeli lakók ismét széthordtak mindent, ami mozdítható volt.

A kultuszminisztérium a 90-es évek közepe táján látott hozzá ismét az épületcsoport renoválásához, azonban a restitúciós törvény megjelenése után, 2000-ben leállították a munkálatokat. Akkoriban Răzvan Theodorescu miniszter azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben a család vissza szeretné szerezni az épületet, kénytelen lesz visszafizetni a több tíz milliárd lejre rúgó renoválási költségeket.

A hazai művelődési tárca álláspontja látszólag sokat változott az elmúlt tíz évben, ennek dacára az egyesület pályázatai még egy fillérnyi támogatásban sem részesültek. Az anyaországi Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően viszont nyáron 150 ezer forintból tájépítészi és kertészeti tábort szerveznek a kastély területén.

A félreeső, Segesvárt Medgyessel összekötő főúttól mintegy 15 kilométerre fekvő, rossz úton megközelíthető egykori szász falut ma már csak a kastélyáért látogatják idegenek. Tavaly mintegy öt–hatszázan lépték át a kapuját. Gál Sándor szerint amennyiben sikerül nagyobb hírverést teremteni, idén több turistára számíthatnak.

„Megint a pénz kérdéséhez térünk vissza. Ahhoz, hogy látogatókat fogadjunk, több helyiséget kellene rendbe tennünk, ráadásul a többit, biztonsági okok miatt le kellene zárnunk” – mondja a projektmenedzser. A Bethlen-kastély hétfő kivételével bármikor látogatható; a belépődíj értéke 5 és 10 lej között váltakozik.