Pénzsegély vagy meleg étel?

A szociális osztály illetékesei abból a meggondolásból állítják választás elé a rászorulókat, hogy amennyiben kifizetnék a napi két étkezés ellenértékét, az összeg vetekedne a szociális segély összegével. „Egy személy napi adagja 5 lejbe kerül az önkormányzatnak, ha ezt megszorozzuk a napok számával és levonjuk a szociális segélybõl, nem marad semmi, sõt, meg is haladja a juttatás összegét\" – közölte érdeklõdésünkre a szociális osztály egyik illetékese. Mint mondta, a segély összege jövedelem nélküli egyedülálló személyek esetében havi 96 lej, kéttagú család esetén havi 173, háromtagúnál 241 lej, négytagú családnak 300 lej jár. Ha a kedvezményezetteknek van jövedelmük, akkor ezt az összeget levonják a szociális juttatás összegébõl. A választás elé állított rászorulók emiatt a legtöbb esetben a pénzsegély mellett döntenek, és nem igénylik a szociális konyha szolgáltatásait. Az önkormányzat ezért a létesítmény bezárása mellett döntött. Amint arról beszámoltunk, a helyi tanács legutóbbi ülésén megszavazta a konyha bezárására vonatkozó határozattervezetet. Az illetékes osztály indoklása szerint ugyanis annyira csökkent a meleg ételt igénylõk száma, hogy nem érdemes mûködtetni. A testület döntése értelmében ezután egy versenytárgyaláson kiválasztott cég vagy akkreditált szervezet fõz majd a rászorulókra. A szociális konyha szolgáltatásait – ingyen ebéd és vacsora – hat évvel ezelõtt még több mint 400-an igényelték, két éve körülbelül 150-en kérték, idén viszont már a 80-at sem éri el azoknak a száma, akik itt étkeznek, vagy innen hordanak ételt. Ebben az esetben a kifõzde fenntartási költségeit és a személyzet fizetését beszámítva egy adag étel elõállítási költségei elérik a 15 lejt, míg a városi étkezdék többségében 7–8 lejért megvásárolható a napi menü. Ezért döntöttek egy „külsõs\" alkalmazása mellett.

Nagykárolyban lehet

A nagykárolyi polgármesteri hivatalban viszont úgy tûnik, másképp értelmezik az ételjuttatásra vonatkozó 1997/208-as törvényt, emiatt több mint százan étkeznek az ingyenkonyhán, bár a lakosság száma csupán ötöde a szatmárnémetinek. Monica Lazãr, a nagykárolyi önkormányzat szociális osztályának vezetõje a Krónikának elmondta: az igyenkonyha szolgáltatásaira a jövedelem nélküliek jogosultak, illetve azok, akiknek keresete nem éri el a szociális segély megítélésénél figyelembe vett küszöböt. Utóbbiaknak mindössze jövedelmük 20 százalékát kell befizetniük az ingyenes ebéd, illetve vacsora fejében.

A jótékonysági szervezetek dolga?

Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester a Krónika kérdésére kifejtette: nem oldja meg a város szociális gondjait az, ha a hátrányos helyzetûeket a különbözõ juttatásokkal arra ösztönzik, hogy továbbra is közpénzeken éljenek ahelyett, hogy megpróbálnának munkába állni, és eltartani magukat és családjukat. „A rászorulók többségét ne úgy képzeljük el, mint a mesebeli szegény embert, aki jóravaló és szorgalmasan dolgozik, de a Jóisten szegénynek teremtette – magyarázta Ilyés. – Többségük esetében a nyomor életforma következménye, és erre nem megoldás az, ha az adófizetõink pénzén tartjuk el õket. Nem akarjuk ezt a jelenséget fenntartani, ezért korlátoztuk az ingyenkonyhán étkezõk számát\". Az elöljáró ugyanakkor úgy vélte, hogy azokat, akik valóban támogatásra szorulnak, a jótékonysági szervezetek – például a Caritas – is el tudják látni az önkormányzattól kapott pénzbõl.

A szatmárnémeti Caritas sajtóreferense, Fazekas Csilla a Krónikának elmondta: tudnak az étel biztosítására kiírandó közbeszerzési pályázatról, és amennyiben úgy ítélik meg, hogy el tudnák látni a feladatokat, jelentkeznek. A szervezet több mint tíz éve mûködtet szociális konyhát a városban kisnyugdíjasok számára, ez viszont bõvítésre szorulna, mivel egyelõre csak 40 személy étkeztetését tudják biztosítani.