Az egészségügyi alkalmazottaknak nőtt a fizetése, ezért sem elegendő működésre a kórházak költségvetése
Fotó: Vargyasi Levente
A kórházak kilátástalan helyzetbe kerültek az alulfinanszírozottság miatt, mivel nagymértékben növekedtek a fizetések, és hátrányba kerültek a bonyolult, költséges eseteket ellátó nagy kórházak, az egészségügyre pedig több pénzt kellene fordítani – mondta el megkeresésünkre Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei képviselője, egészségügyi szakpolitikus.
2019. június 08., 10:412019. június 08., 10:41
2019. június 08., 15:022019. június 08., 15:02
Az egészségügy alulfinanszírozottsága országos szintű probléma, a kórházaknak kilátástalan az anyagi helyzete – hangsúlyozták a lapunk által megszólaltatott illetékesek. Pénzügyi gondokkal küzd például a sepsiszentgyörgyi kórház is annak ellenére, hogy egymillió lejt hagyott jóvá a Kovászna Megyei Tanács a intézmény működési költségeinek fedezésére. „Nem hagytuk magára az önkormányzat fennhatósága alá tartozó egészségügyi intézményt, de abban bízunk, hogy a helyzet rendeződik, hiszen a kormánynak kellene biztosítania a költségeket az egészségbiztosító pénztáron keresztül” – mondta Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke. Rámutatott, hatalmas hiátus keletkezett a kórház költségvetésében, az első öt hónapban már egymillió lej a hiány, amit elsősorban a fizetésemelések okoztak, erre rátevődött, hogy a biztosító nem számolt el minden esetet.
A kórház abba a helyzetbe került, hogy több mint 90 napos tartozásokat halmozott fel a beszállítóinál, így azok kilátásba helyezték, hogy felfüggesztik az ellátást. Ugyanakkor az alkalmazottak sem kapták meg az élelmiszerpótlékot. Az egymillió lejes gyorssegéllyel ezek a gondok rendeződnek, de hosszú távon egyelőre nincs megnyugtató megoldás. „Az egészségügy alulfinanszírozottsága országos szintű probléma, reméljük Sorina Pintea egészségügyi miniszter talál kiutat” – fogalmazta meg a tanácselnök.
A miniszter különben a napokban jelentette be, hogy
A szaktárcavezető szerint különböző eredményességi mutatókat vennének figyelembe, többek között az ellátott betegek számát, azoknak a számát, akiknek a kezelést követően javult az állapotuk, vagy meggyógyultak, valamint az országos programokba bevont betegek számát is.
A kórházak kilátástalan helyzetbe kerültek a fizetésképtelenség miatt – fogalmazta meg megkeresésünkre Vass Levente. Az RMDSZ Maros megyei képviselője, egészségügyi szakpolitikus kifejtette, két okra vezethető vissza a probléma: nagymértékben megemelkedtek a fizetések, és hátrányba kerültek a bonyolult, költséges eseteket ellátó nagy kórházak. A béremelés az ágazatban jó döntés volt, de nem társult melléje a megfelelő forráskiegészítés a minisztérium, illetve az egészségbiztosítási pénztár részéről – fejtette ki Vass Levente. Hozzátette, a nagy kórházak hátrányba kerültek, hiszen ezeknek kell ellátniuk minden bonyolult és költséges esetet, ami a kisebb intézmények kompetenciáját meghaladja, közben pedig az egyes betegségek ellátásának finanszírozását az elmúlt nyolc-tíz évben nem korrigálták. Szükségmegoldás, hogy kényszerhelyzetben a megyei önkormányzat segítséget nyújt, pótolja a költségvetést, de ez hosszú távon nem tartható – szögezte le a szakpolitikus. Meglátása szerint ez jellemző az egészségügyre, nemcsak a kórházak, hanem a háziorvosi és az ambuláns ellátás is nehéz helyzetben van.
– mondta a képviselő.
Vass Levente rámutatott, jelenleg a hazai össztermék (GDP) mintegy 5 százalékát fordítják az egészségügyre, ami valós értékben még kevesebb, hiszen a szociális ellátásra még kevesebbet fordít az állam, és ezeket az eseteket is sokszor az egészségügyi rendszernek kell átvállalnia, ami kétszeres alulfinanszírozottságot eredményez. Romániában a következő két-három évben oda kellene eljutni, hogy a hazai össztermék legalább 8–9 százalékát kapja meg az egészségügy: a háziorvosi ellátás keretét meg kellene kétszerezni, a kórházak forrásait megfelelő reformintézkedések bevezetése után legalább 20–25 százalékkal kell megnövelni, szögezte le Vass Levente.
Több pénzre van szükség és az egész rendszert át kellene gondolni, véli András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója. Lapunknak elmondta, az elmúlt években az egészségbiztosító által kifizetett összeg épphogy szűkösen fedezte a kiadásaikat, idén már túllépték ezt a határt, hiszen tovább növekedtek a fizetések, az élelmiszerpótlék után adót kell fizetni. Az egészségbiztosítási pénztár költségvetését kellene növelni, hogy a szolgáltatókat fizetni lehessen, azonkívül a beavatkozások árát is emelni kellene. Az igazgató elmondta,
Ez így nincs rendben, hiszen mi nem küldhetünk el havonta ezer beteget arra hivatkozva, hogy „nem férnek bele a keretbe” – mondta András-Nagy Róbert. Hozzátette, az sincs rendben, hogy egy 120 ezer eurós műszerrel elvégzett beavatkozásért 1500 lejt fizet a biztosító, és egy bonyolult műtétért 2500 lejt, miközben ezeknek az anyagi és humánerőforrás-költségei sokkal magasabbak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!