A kórház abba a helyzetbe került, hogy több mint 90 napos tartozásokat halmozott fel a beszállítóinál, így azok kilátásba helyezték, hogy felfüggesztik az ellátást. Ugyanakkor az alkalmazottak sem kapták meg az élelmiszerpótlékot. Az egymillió lejes gyorssegéllyel ezek a gondok rendeződnek, de hosszú távon egyelőre nincs megnyugtató megoldás. „Az egészségügy alulfinanszírozottsága országos szintű probléma, reméljük Sorina Pintea egészségügyi miniszter talál kiutat” – fogalmazta meg a tanácselnök.

A miniszter különben a napokban jelentette be, hogy

A szaktárcavezető szerint különböző eredményességi mutatókat vennének figyelembe, többek között az ellátott betegek számát, azoknak a számát, akiknek a kezelést követően javult az állapotuk, vagy meggyógyultak, valamint az országos programokba bevont betegek számát is.

Toldozás-foltozás zajlik

A kórházak kilátástalan helyzetbe kerültek a fizetésképtelenség miatt – fogalmazta meg megkeresésünkre Vass Levente. Az RMDSZ Maros megyei képviselője, egészségügyi szakpolitikus kifejtette, két okra vezethető vissza a probléma: nagymértékben megemelkedtek a fizetések, és hátrányba kerültek a bonyolult, költséges eseteket ellátó nagy kórházak. A béremelés az ágazatban jó döntés volt, de nem társult melléje a megfelelő forráskiegészítés a minisztérium, illetve az egészségbiztosítási pénztár részéről – fejtette ki Vass Levente. Hozzátette, a nagy kórházak hátrányba kerültek, hiszen ezeknek kell ellátniuk minden bonyolult és költséges esetet, ami a kisebb intézmények kompetenciáját meghaladja, közben pedig az egyes betegségek ellátásának finanszírozását az elmúlt nyolc-tíz évben nem korrigálták. Szükségmegoldás, hogy kényszerhelyzetben a megyei önkormányzat segítséget nyújt, pótolja a költségvetést, de ez hosszú távon nem tartható – szögezte le a szakpolitikus. Meglátása szerint ez jellemző az egészségügyre, nemcsak a kórházak, hanem a háziorvosi és az ambuláns ellátás is nehéz helyzetben van.

– mondta a képviselő.

Vass Levente rámutatott, jelenleg a hazai össztermék (GDP) mintegy 5 százalékát fordítják az egészségügyre, ami valós értékben még kevesebb, hiszen a szociális ellátásra még kevesebbet fordít az állam, és ezeket az eseteket is sokszor az egészségügyi rendszernek kell átvállalnia, ami kétszeres alulfinanszírozottságot eredményez. Romániában a következő két-három évben oda kellene eljutni, hogy a hazai össztermék legalább 8–9 százalékát kapja meg az egészségügy: a háziorvosi ellátás keretét meg kellene kétszerezni, a kórházak forrásait megfelelő reformintézkedések bevezetése után legalább 20–25 százalékkal kell megnövelni, szögezte le Vass Levente.

Több pénzre, a rendszer átalakítására van szükség

Több pénzre van szükség és az egész rendszert át kellene gondolni, véli András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója. Lapunknak elmondta, az elmúlt években az egészségbiztosító által kifizetett összeg épphogy szűkösen fedezte a kiadásaikat, idén már túllépték ezt a határt, hiszen tovább növekedtek a fizetések, az élelmiszerpótlék után adót kell fizetni. Az egészségbiztosítási pénztár költségvetését kellene növelni, hogy a szolgáltatókat fizetni lehessen, azonkívül a beavatkozások árát is emelni kellene. Az igazgató elmondta,

Ez így nincs rendben, hiszen mi nem küldhetünk el havonta ezer beteget arra hivatkozva, hogy „nem férnek bele a keretbe” – mondta András-Nagy Róbert. Hozzátette, az sincs rendben, hogy egy 120 ezer eurós műszerrel elvégzett beavatkozásért 1500 lejt fizet a biztosító, és egy bonyolult műtétért 2500 lejt, miközben ezeknek az anyagi és humánerőforrás-költségei sokkal magasabbak.