
Az egészségügyi alkalmazottaknak nőtt a fizetése, ezért sem elegendő működésre a kórházak költségvetése
Fotó: Vargyasi Levente
A kórházak kilátástalan helyzetbe kerültek az alulfinanszírozottság miatt, mivel nagymértékben növekedtek a fizetések, és hátrányba kerültek a bonyolult, költséges eseteket ellátó nagy kórházak, az egészségügyre pedig több pénzt kellene fordítani – mondta el megkeresésünkre Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei képviselője, egészségügyi szakpolitikus.
2019. június 08., 10:412019. június 08., 10:41
2019. június 08., 15:022019. június 08., 15:02
Az egészségügy alulfinanszírozottsága országos szintű probléma, a kórházaknak kilátástalan az anyagi helyzete – hangsúlyozták a lapunk által megszólaltatott illetékesek. Pénzügyi gondokkal küzd például a sepsiszentgyörgyi kórház is annak ellenére, hogy egymillió lejt hagyott jóvá a Kovászna Megyei Tanács a intézmény működési költségeinek fedezésére. „Nem hagytuk magára az önkormányzat fennhatósága alá tartozó egészségügyi intézményt, de abban bízunk, hogy a helyzet rendeződik, hiszen a kormánynak kellene biztosítania a költségeket az egészségbiztosító pénztáron keresztül” – mondta Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke. Rámutatott, hatalmas hiátus keletkezett a kórház költségvetésében, az első öt hónapban már egymillió lej a hiány, amit elsősorban a fizetésemelések okoztak, erre rátevődött, hogy a biztosító nem számolt el minden esetet.
A kórház abba a helyzetbe került, hogy több mint 90 napos tartozásokat halmozott fel a beszállítóinál, így azok kilátásba helyezték, hogy felfüggesztik az ellátást. Ugyanakkor az alkalmazottak sem kapták meg az élelmiszerpótlékot. Az egymillió lejes gyorssegéllyel ezek a gondok rendeződnek, de hosszú távon egyelőre nincs megnyugtató megoldás. „Az egészségügy alulfinanszírozottsága országos szintű probléma, reméljük Sorina Pintea egészségügyi miniszter talál kiutat” – fogalmazta meg a tanácselnök.
A miniszter különben a napokban jelentette be, hogy
A szaktárcavezető szerint különböző eredményességi mutatókat vennének figyelembe, többek között az ellátott betegek számát, azoknak a számát, akiknek a kezelést követően javult az állapotuk, vagy meggyógyultak, valamint az országos programokba bevont betegek számát is.
A kórházak kilátástalan helyzetbe kerültek a fizetésképtelenség miatt – fogalmazta meg megkeresésünkre Vass Levente. Az RMDSZ Maros megyei képviselője, egészségügyi szakpolitikus kifejtette, két okra vezethető vissza a probléma: nagymértékben megemelkedtek a fizetések, és hátrányba kerültek a bonyolult, költséges eseteket ellátó nagy kórházak. A béremelés az ágazatban jó döntés volt, de nem társult melléje a megfelelő forráskiegészítés a minisztérium, illetve az egészségbiztosítási pénztár részéről – fejtette ki Vass Levente. Hozzátette, a nagy kórházak hátrányba kerültek, hiszen ezeknek kell ellátniuk minden bonyolult és költséges esetet, ami a kisebb intézmények kompetenciáját meghaladja, közben pedig az egyes betegségek ellátásának finanszírozását az elmúlt nyolc-tíz évben nem korrigálták. Szükségmegoldás, hogy kényszerhelyzetben a megyei önkormányzat segítséget nyújt, pótolja a költségvetést, de ez hosszú távon nem tartható – szögezte le a szakpolitikus. Meglátása szerint ez jellemző az egészségügyre, nemcsak a kórházak, hanem a háziorvosi és az ambuláns ellátás is nehéz helyzetben van.
– mondta a képviselő.
Vass Levente rámutatott, jelenleg a hazai össztermék (GDP) mintegy 5 százalékát fordítják az egészségügyre, ami valós értékben még kevesebb, hiszen a szociális ellátásra még kevesebbet fordít az állam, és ezeket az eseteket is sokszor az egészségügyi rendszernek kell átvállalnia, ami kétszeres alulfinanszírozottságot eredményez. Romániában a következő két-három évben oda kellene eljutni, hogy a hazai össztermék legalább 8–9 százalékát kapja meg az egészségügy: a háziorvosi ellátás keretét meg kellene kétszerezni, a kórházak forrásait megfelelő reformintézkedések bevezetése után legalább 20–25 százalékkal kell megnövelni, szögezte le Vass Levente.
Több pénzre van szükség és az egész rendszert át kellene gondolni, véli András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója. Lapunknak elmondta, az elmúlt években az egészségbiztosító által kifizetett összeg épphogy szűkösen fedezte a kiadásaikat, idén már túllépték ezt a határt, hiszen tovább növekedtek a fizetések, az élelmiszerpótlék után adót kell fizetni. Az egészségbiztosítási pénztár költségvetését kellene növelni, hogy a szolgáltatókat fizetni lehessen, azonkívül a beavatkozások árát is emelni kellene. Az igazgató elmondta,
Ez így nincs rendben, hiszen mi nem küldhetünk el havonta ezer beteget arra hivatkozva, hogy „nem férnek bele a keretbe” – mondta András-Nagy Róbert. Hozzátette, az sincs rendben, hogy egy 120 ezer eurós műszerrel elvégzett beavatkozásért 1500 lejt fizet a biztosító, és egy bonyolult műtétért 2500 lejt, miközben ezeknek az anyagi és humánerőforrás-költségei sokkal magasabbak.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
szóljon hozzá!