Pénz nélkül ellehetetlenül a gyermekvédelem: veszélybe kerültek a szakszolgáltatások

– fogalmazott Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője. Hozzátette, csakhogy erre a megyei önkormányzatnak nincs kerete.

„Tavaly is ugyanez volt a probléma, és az illetékes minisztérium azóta sem tett semmit azért, hogy ez megoldódjék. Azt a választ kaptuk a szociális minisztériumtól az átiratainkra, hogy dolgoznak az ügyön” – fejezte ki elégedetlenségét az igazgató. Az új költségszinteket egyébként a pénzügyminisztériumnak kellene aktualizálnia, és amennyiben ez megtörténne, akkor megoldódhatna a gyermekvédelmi rendszer költségvetésének hiánya.

Elekes Zoltán szerint idén ráadásul jogszabály kötelezte őket arra, hogy a náluk dolgozó asszisztensek bérét is hasonlóan az egészségügyben dolgozókéhoz megemeljék, illetve idén bevezették a vakációs jegyeket is, ezeket azonban már nem tudták biztosítani az alkalmazottaiknak. Továbbá különböző pótlékokra is jogosulttá váltak egyes dolgozók, ám azokat sem tudják megadni.

– jegyezte meg. Az intézmény működése továbbra is kérdéses, abban bíznak, hogy lesz költségvetés-kiegészítés, amelyből számukra is jut pénz, illetve ahogyan tavaly, idén is valamennyi összeget a megyei tanács biztosít majd. „Amit tehetek, megteszem: kérek és követelek” – részletezte az intézményvezető.

„Holott 900 állást hagyott jóvá számunkra a minisztérium, de nincs rá fedezet, sokszor a szociális felügyelőség ellenőrzései során felrója nekünk, hogy kevés alkalmazottal működnek központjaink” – fűzte hozzá Elekes Zoltán.

A gyermekvédelmi igazgatóság többek között a nehéz szociális helyzetben lévő árva, félárva vagy sérült gyermekeknek, illetve a szintén nehéz sorban élő, magatehetetlen, fogyatékkal élő felnőtteknek nyújt intézményesített segítséget. A gyermekvédelmi rendszerben több szolgáltatást is működtetnek, például szükség esetén segítenek az árva, félárva vagy veszélyeztetett gyermekek családi, gyámsági elhelyezésében (ilyen helyzetben 180–200 gyermek van a megyében), továbbá hivatásos nevelőszülői hálózatot működtetnek.

Jelenleg a megyében több mint 200 hivatásos nevelőszülőt tartanak nyilván, akik 425 gyermekről gondoskodnak. Szintén a gyermekvédelmi rendszer része a gyermekotthonok fenntartása, összesen 45 családi típusú elhelyezőközpontot működtetnek, és közel 500 gyermekről gondoskodnak ezekben.

„Általában ezekben az otthonokban 6–12 gyermeket nevelnek, sok közülük tömbházlakásban működik, de van néhány kertes házunk is” – mutatott rá Elekes Zoltán. Ilyen házakat tartanak fenn többek között Csíkszeredában, Csíkszentsimonban, Csíkszentkirályon, Csíkdánfalván, Tusnád községben, Szentegyházán, Keresztúron, Gyergyószent-miklóson és Szépvízen. Ugyanakkor nagy létszámú gyermekotthonaik is vannak Maroshévízen és Székelykeresztúron, ahol súlyosan sérült gyermekekről gondoskodnak. Oklándon és Bélboron is működik ilyen gyermekotthon, ahol speciális iskolába járó gyermekeket helyeztek el. A gyermekvédelmi szolgáltatásaikhoz tartozik még az örökbefogadás, évente körülbelül 20 gyermeket fogadnak örökbe. Sürgősségi központot is működtetnek, amely többek között átmeneti segítséget nyújt a családból kiemelt, veszélyeztetett gyermekeknek.

Gyergyószentmiklóson, Szépvízen és Tölgyesen többségében súlyos fogyatékkal élőket vagy magukról gondoskodni nem tudó személyeket látnak el. Ezek az otthonok 50 férőhelyesek, mindegyik telt házzal működik. Mivel nincs államilag működtetett öregotthon, így a magukról gondoskodni nem tudó idősek is ezekbe a központokba kerülnek, többnyire hajléktalanok is – tudtuk meg.

A felnőttvédelmi szolgáltatásaikat négy védett lakóotthon biztosítja, ilyen működik Szentegyházán, Miklósfalván, ahová a gyermekvédelmi rendszerből kikerült, enyhébben sérült fogyatékkal élőket látnak el. Alsóboldogfalván van a harmadik védett otthon, illetve Székelykeresztúron működik a negyedik, ez utóbbi helyen súlyosan sérült személyeket gondoznak. Ugyanakkor a csíkszentmártoni átmeneti központjuk is a felnőttvédelmi szolgáltatásaikat bővíti.

Tavaly a bérek növekedése miatt már 43,4 millióra emelkedett az intézmény költségvetése, ebből a fizetések 34,8 millió lejt emésztettek fel. Idén 52,1 millió lejt kértek a kiadásaikra, amelyből bérekre 41,7 millió lejt kellene biztosítaniuk, de csak 34,1 milliót hagytak jóvá számukra, ebből a fizetésekre 29,3 millió lej jutott. Érdekességként megtudtuk azt is, hogy az igazgatóságon dolgozók nettó átlagbére 2016 augusztusában 1480 lej volt, 2018 júliusában pedig 2307 lej.

„Egy dolgot tehetünk: várjuk a kormány költségvetés-kiegészítését. Az ok, amiért a gyermekvédelmi igazgatóság idén is nehéz pénzügyi helyzetbe került, az a kormány rossz döntésének köszönhető, mivel a megemelt fizetések mellé a szükséges anyagi forrásokat nem biztosították. Jelenleg a Hargita Megyei Tanács apparátusának fizetésalapja sincs biztosítva egész évre” – mondta el lapcsoportunknak Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Hozzátette, a gyermekvédelemnek eddig 30 százalék fölött biztosítottak forrást a törvényben előírt 10 százalékhoz képest.

Tavaly sztrájkkal fejezték ki nemtetszésüket a gyermekvédelmi hálózatban dolgozók, ezért megkérdeztük az egyik szakszervezeti tisztségviselőtől, hogy milyen lépéseket terveznek idén. „Ha szükséges, akkor idén is sztrájkot szervezünk, ha úgy látjuk, hogy nem egészítik ki a költségvetést” – fogalmazott Kuti Karmella, a Concordia szakszervezet csíkszeredai vezetője.