Păunescu vagy Bernády? – a PSD és az RMDSZ verseng a 2-es számú iskola nevéért Vásárhelyen

A szociáldemokraták előbb a városi önkormányzathoz fordultak, majd népszerűsítési kampányba kezdtek. Jelenleg önkénteseik révén a lakónegyedeket róják, és aláírásokat gyűjtenek. Az RMDSZ csupán egy hete szállt versenybe; a szövetség marosvásárhelyi székházában és újabban a körzeti elnököknél Bernády György „javára” lehet aláírni.

Brişcaru: Păunescut  a magyarok is támogatják

A PSD-t nem keserítette el, hogy Dorin Florea polgármester még csak válaszra sem méltatta azt a beadványukat, melyben több sátor felállítását kérvényezték. A főtéren és a lakónegyedekben elhelyezett sátrakban a 2010-ben elhunyt költőt szeretnék népszerűsíteni. Sátorállítási engedély híján a párt önkéntesei az utcákat róják, házról házra járnak, a Păunescut dicsőítő anyagokat osztogatják és aláírásokat gyűjtenek. Dragoş Bardoşi, a szociáldemokraták titkára lapunknak büszkén újságolta, hogy már több mint négyezer vásárhelyi támogatását szerezték meg. „Köztük nagyon sok a magyar is. Sőt az aláírásgyűjtők között is vannak magyarok! – tette hozzá az akciót kezdeményező Cornel Brişcaru. – Annak idején, amíg a szenátor Marosvásárhelyen is irodát működtetett, nagyon sok magyar kereste fel és kérte a segítségét.” A PSD ügyvezetője szerint nem igaz, hogy Păunescu magyarellenes lett volna. Mentségére a 80-as években szervezett Cenaclul Flacăra előadásait hozta fel, ahol a román előadók mellett magyarok is felléptek, és a zsúfolásig telt sportcsarnokok közönsége között számos magyar fiatal foglalt helyet. „Adrian Păunescu a román–magyar megbékélés mellett foglalt állást, ezért egy kétnyelvű folyóiratot, az Impreună – Együtt című, Bukarestben szerkesztett lapot is kiadta” – emékezett Brişcaru a lapra, amelyben Păunescu udvari költő kollégájával és barátjával, Hajdu Győzővel közösen gyalázta az erdélyi és az anyaországi magyarság vezetőit.

A PSD vezetője nem érné be az iskola elkeresztelésével. Tárgyalásokat folytatott két művésszel, akik a költő mellszobrának elkészítésére vállalkoztak. Az alkotást, amennyiben az önkormányzat megszavazza, a Tudor negyedi új, ortodox templom elé helyeznék el. A gyulafehérvári Păunescu-szobor után ez lenne a második büszt, amit Erdélyben Ceauşescu valamikori talpnyalójának állítanak. Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy amennyiben sikerül szobrot emelni Adrian Păunescunak, a következőkben a PSD állítana-e egy esetleges Ceauşescu-emlékművet is, Brişcaru nemmel válaszolt. „Egy másik személyiségről állítanánk szobrot, de az nem Ceauşescu lesz” – mondta.

„Ha van összefogás, lesz Bernády-iskola”

Benedek István, az RMDSZ városi elnöke már most biztosra ígéri, hogy Marosvásárhely egyetlen közterén sem fog állni a magyargyűlölő költő-politikus szobra. Mint ahogy a 2-es iskola is a Bernády nevet, és nem a városhoz semmilyen módon nem köthető Păunescu nevét fogja viselni. „Nehogy azt higgye egy-egy Marosvásárhelyre faluról betántorgott egyén, aki a cirkuszkeltésnél és a pártok csereberélésénél egyébre nem képes, hogy szobrokat állítgathat és elnevezheti az iskolákat a diktátor talpnyalójáról” – fakadt ki Benedek, amikor Cornel Brişcaru kezdeményezéséről kérdeztük. Felvetésünkre, hogy az RMDSZ esetleg késésben lenne a PSD-hez képest, a szövetség városi elnöke úgy vélekedett, hogy semmi sincs veszve. Benedek István kijelentette: az RMDSZ eredetileg más megvalósítási módszert választott, mint az aláírásgyűjtést.

Arra a kérdésre, hogy Brişcaru akciója meghiúsíthatja-e a tervet, miszerint a város legalább egy általános iskolája magyar személyiség nevét viselje, az elnök feltételes módban, de nemmel válaszolt. „Nem tehet keresztbe nekünk. De ehhez teljes magyar összefogásra van szükség. Elsősorban arra gondolok, hogy ha az RMDSZ városi szervezetét a megyei, illetve az országos vezetőség támogatja, akkor a 2-es iskola akár a jövő héttől is felvehetné a városépítő polgármester nevét” – jelentette ki a Krónikának Benedek. A szövetség helyi vezetői abban is bíznak, hogy a felsővárosi 7-es számú iskola is magyar nevet kaphat. A tanintézet igazgatója, Andrássy Árpád már több ízben próbálkozott Vályi Gyula világhírű fizikus nevével, azonban a román többségű iskolatanács mindannyiszor elvetette a javaslatot. A városban két általános iskola maradt elkereszteletlen. A Friedrich Schiller német költő nevét viselő iskola kivételével a többit román személyiségekről keresztelték el.