Patthelyzet Gyilkostón

Míg Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke egy közhasznú társaság létrehozását sürgeti a 215-ös közigazgatási törvény értelmében, amely révén törvényesen hatáskört és illetékességet kaphat a megyei tanács a szükséges fejlesztések elvégzésére, Mezei János, Gyergyószentmiklós MPP-s polgármestere ezt rossz megoldásnak tartja. Az elöljáró szerint nem lenne előnyös, ha a városhoz tartozó üdülő üzemeltetési jogán osztozkodni kellene a megyei önkormányzattal, szerinte a megyeháza társulás létrehozása nélkül is támogathatná az üdülőtelep fejlesztését.

A gyergyószentmiklósi önkormányzat még az előző kormányzati ciklusban, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter idejében nyert hétmillió lejt a Környezetvédelmi Alap pályázatán az üdülőtelep víz- és szennyvízhálózatának kiépítésére. Mezei János polgármester lapunk kérdésére elmondta, ebből az összegből nyolcvan százalékban sikerült megvalósítani a projektet, vagyis a hálózat kiépült, de a vízház és derítőállomás létrehozására már nem maradt pénz.

Méltatlan körülmények

Mint arról korábban már beszámoltunk, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, amikor szemrevételezte a Gyilkostó üdülőtelepen épülő hegyimentőbázist, tárgyalt a helyi vendéglátó-ipari egységek tulajdonosaival is. A vállalkozók többsége az ivóvíz- és csatornahálózat hiányára panaszkodott, hangsúlyozva, hogy méltatlan körülmények közepette tudják fogadni a turistákat, emiatt ezek többsége csupán egynapos kirándulást tesz a telepen.

„Víz- és szennyvízhálózat nélkül nincs turizmus, egyre kevesebb a vendég” – hangoztatta Kádár Jenő, a gyilkostói vállalkozók képviselője, kifejtve, hogy nemrég felépített vendéglőjét meg sem tudja nyitni, ugyanis a közegészségügyi hivatal a víz- és szennyvízhálózat hiánya miatt meg sem adja a működési engedélyt. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy akár kéthetes programcsomagokat is lehetne kínálni a vendégeknek a nyári időszakban, hiszen léteznek kiépített tanösvények, jelzett turistaösvények, a hegyimentők pedig készségesen segítenének információval a hozzájuk forduló turistáknak. Az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítésének programja viszont leállt, és a folytatásra belátható időn belül nincs lehetőség.

Eltérő vélemények

Borboly Csaba a vállalkozók panaszait hallva, haladéktalan összefogást sürgetett. Mint a Mezei János polgármesterhez eljuttatott levelében is hangsúlyozta, „amennyiben a gyergyószentmiklósi önkormányzat igényli, a megyei tanács ülésén előterjeszti azt az elképzelést, hogy a várossal közösen a megye hozzon létre egy közhasznú társulást, amely pályázna az üdülőtelepen elkezdett munkálatok befejezésére, valamint további fejlesztésekre.

Mezei János polgármester azonban erre a javaslatra kifejtette: nem lehet egy település fejlődését politikai pártok vagy csoportosulások érdekeinek alárendelni. „Gyergyószentmiklós is Hargita megyében van és a megyei önkormányzat támogathatja közhasznú társaság létrehozása nélkül is” – hangsúlyozta az elöljáró. Mint mondta, több példa is azt bizonyítja, hogy a Gyilkostó fejlesztésére létrehozott különféle érdekeltségű csoportosulások nem működőképesek. A Budapest VI. kerületének önkormányzatával évekkel ezelőtt létrehozott, az önkormányzat villáinak karbantartását, valamint az idegenforgalom fellendítését vállaló Monturist Rt.-t, illetve a helyi vállalkozók által működtetett Viridis Kft. példáját hozta fel. Az elöljáró szerint egyik sem felelt meg a rendeltetésének. Egyébként – mint hangsúlyozta Mezei – nyitott a megyei önkormányzat bármilyen támogatására.

Ezzel ellentétben Borboly Csaba kifejtette, hogy az elmúlt két és fél évben számos levélben felajánlotta segítségét és támogatását Gyergyószentmiklós önkormányzatának, felhívva a figyelmet különféle pályázati lehetőségekre. „Sajnálom, hogy ezek közül a lehetőségek közül nem sokat vettek igénybe, mert a város szűkös költségvetésére ráfért volna a támogatás” – szögezte le Borboly, kifejtve, hogy Gyergyószentmiklós egyetlen uniós pályázatot sem nyert az említett időszakban.