Patthelyzet az iskolákban a kinevezhetetlen igazgatójelöltek miatt

A módszertan szerint a hivatalnak szerdáig kellett volna kineveznie a megye összes tanintézetének új vezetőjét – noha mandátumuk csak január 9-étől érvényes –, Kovászna megyében azonban problémák merültek fel, így tizenhat iskola egyelőre igazgató nélkül marad. Azok esetében egyszerű volt az eljárás, akik átmenő jegyet szereztek az október és november folyamán zajlott országos versenyvizsgán, őket kinevezték szerdán, ezzel az igazgató állások 60,4, az aligazgatói posztoknak pedig 45,2 százaléka telt be.

Tizenhat tanintézet vezetőtanácsa viszont olyan személyt javasolt, aki jelenleg is igazgatóként tevékenykedik, de nem sikerült a vizsgája, illetve nem is jelentkezett a megmérettetésre. Az oktatási minisztérium módszertana szerint viszont ezeket a személyeket nem lehet kinevezni. „A minisztérium hajthatatlan. Ragaszkodnak a módszertanhoz, így aki nem vizsgázott, vagy megbukott a vizsgán, nem lehet a továbbiakban igazgató. Valószínű az iskolák azért javasolták mégis őket a vezetői tisztségekre, mert más nem vállalta a megbízatást” – magyarázta Kiss Imre. A főtanfelügyelő főként azért tartja elkeserítőnek a helyzetet, mert szerinte így „olyanokat kénytelenek rákényszeríteni a felelősségvállalásra, akik ezt nem akarják”, vagyis olyanok lesznek igazgatók, akik egyszerűen nem akartak vezetői tisztségbe kerülni.

A tanfelügyelőség szerdán úgy döntött: visszaküldi az iskoláknak az érvénytelen jelöléseket, és arra kérik a vezetőtanácsokat, hogy nevezzenek meg más személyeket. Ha így sem járnak sikerrel, más tanintézetekből kell igazgatókat toborozni, ez viszont további bonyodalmakkal jár, mert teljesen át kell alakítani az órarendeket. Mindez akár a tanügyi fizetések késésével is járhat, hiszen ha elhúzódnak a kinevezések, az új igazgatók nem tudják időben megkötni a szerződéseket a tanfelügyelőséggel, illetve a megyei önkormányzattal. Kiss Imre azt is elmondta: az a tizenegy, sikertelenül versenyvizsgázott pályázó, akik beperelték a tanfelügyelőséget, mert nem értettek egyet a módszertannal, tisztségben maradnak, amíg ügyükben jogerős döntés születik.

Hasonló a helyzet Gyergyószentmiklóson is, ahol a Salamon Ernő Gimnázium és a Kós Károly Általános Iskola élére is olyanokat jelölt a vezetőtanács, akik az előírások szerint nem lehetnek igazgatók. Az ügyről szerdán a Hargita megyei önkormányzat ülésén is szó esett, Borboly Csaba tanácselnök és Barti Tihamér alelnök javaslatára pedig úgy döntöttek: jövő héten kérést juttatnak el az – immár új – kormányhoz, amelyben a versenyvizsga szabályzatának módosítását fogják igényelni. Azt szeretnék, hogy ideiglenesen azokat is ki lehessen nevezni igazgatónak, akiknek valamilyen oknál fogva nem sikerült a vizsgájuk, viszont munkatársaik megbíznak bennük. Borboly szerint a két gyergyói tanintézet vezetőtanácsa bátor döntést hozott azzal, hogy a jelenlegi vezetőt nevezték meg. A megyei önkormányzat vezetői úgy vélik: a módszertan mostani formájában diszkriminatív, szerintük ugyanis az adott iskola tanári közösségének szakmai és emberi véleménye kellene hogy a legfontosabb legyen, ezért remélik, hogy az új oktatási minisztérium módosítja az előírásokat.