Ennek célja megakadályozni a kisebbségben élő magyaroknak adandó magyar állampolgárság ügyében kezdeményezett második népszavazás megszervezését.
Patrubány Miklós arról számolt be, hogy július elsején kora reggel a Kolozsváron élő, 92 éves Bereczky Árpád becsengetett az MVSZ-elnök kolozsvári lakásába. Az ajtót lánya, Patrubány Csilla nyitotta ki, aki el akarta mondani a bekopogónak, hogy szülei előző este elutaztak Magyarországra. Patrubány állítása szerint erre nem került sor, mert az idős férfi belökte az ajtót és a fiatal lány csuklóját megragadva, többször pofon vágta Patrubány Csillát, majd „A többit apád kapja!” felkiáltással távozott. A bántalmazottról orvosi látlelet készült, amelynek birtokában Patrubány Csilla feljelentést tett a rendőrségen. „Ezzel engem akartak bajba keverni – vélekedett Patrubány. – Talán arra számítottak, hogy agyonütöm a támadót. Mert mit tehet egy szülő, akinek a gyerekét ütik?”
Patrubány Csilla lapunknak arról számolt be, hogy miután a férfi többször megütötte, a zsebébe nyúlt. „Azt hittem, pisztolyt akar elővenni – magyarázta az egyetemista lány. – Ekkor kirántottam magam a kezéből, bemenekültem a lakásba, és becsaptam az ajtót.” Elmondása szerint a támadó az ismeretlen eszközzel nekiesett a lakás ajtajának, és alaposan megrongálta azt.
Bereczky Árpád a Krónikának kifejtette, mindössze három kitüntetést akart visszakérni Patrubány Miklóstól. Bereczky ugyanis a magyarországi Vitézi Rend erdélyi törzskapitányaként korábban három érdemkereszttel is kitüntette az MVSZ elnökét. „Lovagkereszttel, arany érdemkereszttel és Jézus-érdemkereszttel tüntettem ki – sorolta az idős férfi. – Sajnos később jöttem rá, hogy ezeket nem érdemelte meg, ezt bizonyítja az MVSZ-beli tevékenysége is.” Állítása szerint korábban sikertelenül kérte vissza a kitüntetéseket, most személyesen próbálkozott még egyszer. „Patrubány Miklós lánya nem akart beengedni, úgyhogy adtam neki két pofont, és hazamentem” – foglalta össze a történéseket az idős férfi, aki szerint szó sincs arról, hogy valaki felbujtotta volna. Az MVSZ elnöke közleményben viszont hangsúlyozza: „Kérem minden magyar testvéremet, figyeljenek oda erre a megdöbbentő eseményre! A közvélemény figyelmét igényeljük, amíg az elkövetőt rácsok mögé nem helyezik!”
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.