
Mindenki ludas a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep ügyében kirobbant politikai és környezetvédelmi csörtében – véli Szakáts István aktivista, aki szerint pont a lényegre nem figyel senki, vagyis arra, hogy a tározó mellett több száz ember él.
2017. szeptember 19., 11:152017. szeptember 19., 11:15
2017. szeptember 19., 11:272017. szeptember 19., 11:27
Nincs ártatlan szereplője a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep ügyében kirobbant, a Kolozs megyei önkormányzatot, a prefektúrát és a környezetvédelmi hatóságokat is érintő botránynak – véli Szakáts István kolozsvári civil aktivista.
az elmúlt húsz évben. Itt nincs olyan, hogy valaki ártatlan” – fogalmazott a Krónikának Szakáts.
Szakáts István
Hangsúlyozta: senki ne higgye azt, hogy a környezetvédelmi őrség egyszer csak rájött, hogy mekkora szemét van a bezárási folyamat alatt levő tározóban, hiszen a hatóság és a politikum között komoly összefonódások vannak a hozzájuk tartozó pártérdekekkel egyetemben.
Hogy megpróbálják a feleket kibékíteni és az ügyet eltussolni, arról meg vagyok győződve” – magyarázta.
Az aktivista ugyanakkor úgy véli: a politikai csörte még visszafogott, „egyelőre a kardnak az első 10 centijét mutogatják, nem húzták ki még az egészet”.
Szakáts arra is kitért: a problémák elkendőzésének szándékát az is mutatja, hogy még most is, amikor mindenki erről beszél, a felek a környezetszennyezés, illetve az ökológiai kérdések „középosztálybeli narratíváit turbózzák”, arról pedig senki nem tesz említést, hogy a szeméttározó közelében még mindig több száz ember él.

Rengeteg a félreértés a Kolozsvár melletti Pataréten levő szeméttározóban néhány hete bekövetkezett földcsuszamlás ügyében Alin Tişe Kolozs megyei tanácselnök szerint, aki légi felvételekkel igyekezett alátámasztani saját álláspontját.
„A szemétlerakó közvetlen közelében él 1500 ember. Ami a legdurvább számomra, hogy most is, amikor ráközelítünk arra a területre, az egyetlen dolog, amit nem veszünk észre, hogy ott emberek élnek.
– fogalmazott lapunknak Szakáts István. Emlékeztetett: az azóta korrupciós ügyei miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélt Sorin Apostu volt polgármester elöljárói tisztsége idején lakoltattak ki 300 embert a kolozsvári Coastei utcából a Patarétre nyolc nappal karácsony előtt, mínusz húsz fokban.
A Pataréten élők 42 százaléka a kilakoltatások miatt kénytelen ott tengődni, köztük olyan is akad, akinek ötször kellett elhagynia otthonát.
A pataréti szeméttelep ügyében kialakult politikai csatározás egyre durvul: Alin Tişe tanácselnök hétfői közleményében arról számolt be, hogy fel fogja jelenteni a környezetvédelmi őrség, valamint a környezetvédelmi minisztérium illetékeseit annak nyomán, hogy
Az őrség indoklása szerint legutóbbi ellenőrzésükkor azt tapasztalták, hogy a megyei tanács nem ültette gyakorlatba az elrendelt intézkedéseket, azaz nem távolították el a közeli patak medrét elzáró hulladékot, illetve akadályozták meg, hogy a csurgalék belefolyjon a mederbe.

Nincs veszélyben Kolozsvár terelőútja, a pataréti szeméttelep bezárásával megbízott vállalat ugyanis már eltakarította a közeli patakmederből a földcsuszamlás miatt odakerült hulladékot – nyilatkozta Vákár István a Krónikának.
Aljasság miniszteri fokon című közleményében viszont Tişe mindezt cáfolja, állítása szerint a szeméttelepen nyáron bekövetkezett földcsuszamlás után a megyei készenléti felügyelőség, illetve a környezetvédelmi őrség által az augusztus végi ellenőrzés nyomán elrendelt összes intézkedést megvalósították, illetve folyamatban van ezek egy részének kivitelezése.
Tişe ugyanakkor inkompetensnek nevezte Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi minisztert, aki szerinte leváltással fenyegette, ezzel pedig felbujtotta az őrséget, hogy vonja vissza a megszabott határidőket, hogy szankciókat róhasson ki.
Alin Tișe
„Ahelyett, hogy aktívan szerepet vállalna a helyzet megoldásában, amely nemcsak Kolozs megyét, hanem egész Romániát érinti” – méltatlankodott a megyei tanácselnök.
Azóta a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) által kinevezett Kolozs megyei prefektus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott Alin Tişe heti rendszerességgel egymást okolják az ügyben.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!