
Véget vetnének a helytelenkedésnek. A P+R típusú létesítmények a szabálytalan parkolást is visszaszorítanák
Fotó: Haáz Vince
Év végéig megépül Kolozsvár első, úgynevezett P+R parkolója, amely lehetőséget teremt a külvárosban vagy az agglomerációban élő munkavállalók számára, hogy reggel az erre a célra kialakított helyen hagyhassák gépkocsijukat, és tömegközlekedési eszközzel folytassák útjukat belvárosi vagy még távolabb eső munkahelyük felé. A több szempontból is városlakóbarát kezdeményezés kedvezményes parkolási díjjal kecsegtet – az ingyenesség nem mindenhol vált be.
2024. február 19., 10:032024. február 19., 10:03
Megy a munka a Park and Ride (jelentése parkolj és utazz, rövidítése P+R) típusú parkoló építőtelepén a kolozsvári reptér közelében. Emil Boc polgármestert a minap a helyszínen győzték meg arról, hogy a kivitelező év végéig elkészülhet a szörnyű belvárosi forgalmat valamelyest enyhíteni hivatott, környezetvédelmi szempontból is előnyös beruházással.
A 2020-as választási kampányban (is) beígért hasonló jellegű megvalósítások első „fecskéje” több mint 860 férőhelyet biztosít a környékbeli autósok számára. A munkálatok a város rendkívül forgalmas keleti kijárata felé vezető Szamosfalvi (Traian Vuia) út érintett részének átalakítását-felújítását is feltételezi: bejáratot kell biztosítani a P+R létesítmény felé, amit egy új körforgalom kiépítése tesz lehetővé, ugyanakkor el kell költöztetni egy buszmegállót is.
Maga az új parkoló a gépkocsik számára fenntartott helyek mellett egy buszállomásnak is helyet ad majd, utasok számára kialakítandó terminállal, fedett résszel a járműveknek is. A nyolc peron mellett 30 hely az elektromos és hibrid autók számára lesz fenntartva, 37 a mozgássérült sofőröknek, 788 pedig a többi négykerekűnek.
Amint a Monitorulcj.ro helyi portál emlékeztet, a kivitelezési szerződést tavaly júliusban írták alá, és augusztus 16-án kapták meg a rajtengedélyt, onnantól számítva pedig 12 hónap alatt kellett volna elkészülni a munkálatokkal, tehát az év végi határidő késést jelent. Ami azonban még „belefér” a hatóságok szerint, amelyek a fenntarthatóság elősegítése címszó alatt uniós finanszírozást is szereztek a beruházás jelentős részének támogatására.
Amely az első lenne, tehát elvileg több hasonló követné. A Kolozs Megyei Tanács partnerségével megvalósuló reptéri beruházás mellett ugyanis a város nyugati kijáratánál, a szintén rendkívül forgalmas Fenesi úton (Calea Florești) is hasonló létesítményt terveznek – olyannyira, hogy erről már a 2016-os választási kampányban is ígéretet tett Emil Boc, de az egy szupermarket előtt létrehozandó parkoló terve eddig nem valósult meg bonyolult telekviták miatt.
Pedig minden bizonnyal ott is nagyon jól fogna, hiszen a nagyvárossal gyakorlatilag összenőtt Szászfenes, az ország legnagyobb községe felől és irányába hétköznaponként óriási forgalom hömpölyög. De a város még jó néhány további kijárata „elbírna” ilyen beruházásokat. Amelyek lényege, hogy közvetlen kapcsolatot biztosítanak a parkoló és a tömegközlekedés között. Az integrált közlekedés egyik elemeként világszerte alkalmazott módszer célja egyrészt a városi forgalom csökkentése, másrészt a szabálytalan parkolások visszaszorítása. Ugyanakkor fontos környezetvédelmi célokat is szolgál a személygépkocsik buszra-trolira-villamosra vagy kerékpárra váltása (utóbbi Nyugaton külön kategóriát is képez: ez a B+R, Bike and Ride, azaz biciklizz és utazz).
A kezdeményezés természetesen a városlakó vagy az agglomerációban élő munkavállaló számára is előnyös, hiszen segítségével elkerülhető a forgalmi dugókkal, kilátástalan parkolóhely-vadászattal járó stressz, illetve a drága parkolási díjak kifizetése.
Kolozsváron még nem döntöttek erről. Máshol viszont – ahol már működnek hasonló jellegű létesítmények – több variánst is kipróbáltak, mégpedig több-kevesebb sikerrel. Bukarestben például egyáltalán nem váltak be. Amint a G4Media hírportál tavaly novemberi cikkéből kiderül, a Tudor Arghezi metrómegálló közelében létesített P+R megnyitása után csupán félig volt telve akkor is, amikor még – az első hónapban – ingyenes volt. Azóta 5 és 23 óra között 3 lejbe kerül egy alkalom (tehát ott töltött időtartamtól függetlenül), éjszaka pedig 3 lej egy óra.
A másik két, korábban kialakított P+R közül a străuleşti-i 550 helyéből csupán 100 volt foglalt egy déli órában, a portál újságíróinak ottjártakor, miközben a környező utcákban „egymás hegyén-hátán” álltak a szabálytalanul parkoló gépkocsik, amelyek sofőrjei sajnálták kiadni az óránkénti 50 banit. A Pantelimonban található, 500 férőhelyes parkoló pedig teljesen elhagyatott, csak a szemét gyűl benne.
Eközben Budapesten más gondokkal küszködnek. Például a Kelenföldön létesített P+R parkolóban az ingyenesség azt eredményezte, hogy sokan „körbekerített autótárolónak” használták a területet, azaz magánszemélyek és vállalkozók is hosszú időre ott hagyták autóikat, tehát nem a rendeltetés szerint vették igénybe. Ez azt eredményezte, hogy rendszerint tele volt a parkoló, és kiszorultak azok, akik valóban napi szinten, rendszerint tömegközlekedésre váltották volna gépkocsijukat.
A Budapest Közút két héttel a „jelképes” díjfizetés életbe lépés után közölte, eredeti funkciójuknak megfelelően működnek a kelenföldi P+R parkolók (az összesen csaknem 1500 férőhelyes Őrmező P1, P2 és az Etele tér P1, P2). A bejelentéskor 65 százalékos nappali és 15 százalékos éjszakai kihasználtság volt, szemben a korábbi 100 százalékos nappali és 70 százalékos éjszakai kihasználtsággal. A kelenföldi P+R parkolókban július elsején vezették be a díjfizetést: reggel 6 és 22 óra között alkalmanként 350 forintért (4,5 lej) lehet igénybe venni a parkolókat, éjszaka – azaz 22 órától reggel 6 óráig – pedig 105 forint (1,35 lej) a díj óránként.
A vár előtt létesített, 225 autónak, 31 motorkerékpárnak és 9 mozgássérült sofőr autójának helyet biztosító, 35,5 millió lejből megvalósított építmény használata ez év első három hónapjában ingyenes, utána pedig ugyanúgy óránként 3 lejt kell fizetni, mint máshol – viszont a parkolójeggyel ingyen lehet majd használni a tömegközlekedési eszközöket valamilyen, még kidolgozás alatt álló formában.
Közben – Kolozsvárhoz hasonlóan – Brassóban is most épül az első ilyen típusú parkoló az új sportcsarnok mellett, több mint 700 férőhelyes lesz, áfa nélkül több mint 85 millió lejbe kerül. A Cenk alatti városban további három ilyen típusú létesítményt terveznek. Temesváron szintén létesülhet P+R parkoló, de itt még csak a megvalósíthatósági tanulmányon dolgoznak.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
szóljon hozzá!