Párizsban panaszolta be Dumitru Marinescu Kovászna megyei prefektust Klárik Attila megyei önkormányzati képviselő.
2013. december 15., 17:502013. december 15., 17:50
2013. december 15., 17:552013. december 15., 17:55
A tanácsos a Luxembourg Palotában tartott Regionális vagy kisebbségi nyelvek a ma Európájában című szemináriumon hívta fel a figyelmet a negatív példára. Az esemény témája az 1992-ben kidolgozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája volt, amely az európai kontinens regionális, illetve kisebbségi nyelveinek valamelyikét beszélő polgárok nyelvhasználati jogait hivatott védeni.
A szemináriumon Klárik Attila, a megyei önkormányzat RMDSZ-es képviselője is részt vett, aki hozzászólásában rámutatott: Romániában éles határ vonható a törvénykezés és a nyelvi jogok gyakorlati alkalmazása között. Kovászna megyében az előző és jelenlegi prefektus számtalan kisebbségi, illetve regionális nyelvhez kapcsolódó önkormányzati határozatot támadott meg jogi úton.
Klárik Attila példaként említette, hogy a szemináriumon a walesi és a baszk nyelvről szóló előadáson a walesi parlament és a baszk kormány megnevezése először az említett kisebbségek nyelvén szerepelt, csak alatta jelent meg az angol, illetve spanyol megfelelő, ez azonban a romániai törvényértelmezés szerint törvényszegésnek minősülne. További példákat sorolt fel a kétnyelvű feliratok kihelyezésének problémájáról, az igazságszolgáltatásban tapasztalt visszás helyzetektől kiindulva az utcanevek és kétnyelvű fejlécek használatának tiltásáig.
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját eddig 25 tagállam írta alá és ratifikálta a 47-ből, további nyolc tagállam pedig aláírta, de még nem erősítette meg. Ezek közül néhány már előkészítette a megerősítési lépéseket, például Albánia, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Azerbajdzsán, Oroszország és Macedónia. A chartát 1995-ben aláíró és 2008-ban ratifikáló Románia pozitív példaként szerepelt a Moldovai Köztársaság helyzetét bemutató előadásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!