A lezárt sóbánya bejárata Parajdon. Bukarest ezúttal sem figyelt a helyi igényekre
Fotó: Csató Andrea
,,Bukarestben rontották el, ezért Bukarestnek kell megoldania a parajdi sóbánya tragikus történetét” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Zakariás Zoltán Hargita megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke. A székelyföldi politikus szerint a túlközpontosított romániai rendszer okozta a térség megélhetését biztosító parajdi sóbánya tragédiáját.
2025. május 30., 11:262025. május 30., 11:26
2025. május 30., 15:052025. május 30., 15:05
A vízzel feltelt parajdi sóbánya tragédiája kapcsán rendszerszintű problémákról beszélt a Krónikának Zakariás Zoltán Hargita megyei parlamenti képviselő. A székelyföldi politikus szerint az altalajkincsek központosított kitermelési rendszere nincs figyelemmel arra a kistérségre, arra a településre, ahol az országos bányavállalat megtermeli a profitját, és a pénz Bukarestben landol.
Romániában mindezt Bukarestből irányítják – ez az alapprobléma, és ez vezetett el a parajdi tragédiához is” – nyomatékosította portálunknak az EMSZ elnöke.
Zakariás szerint egyértelműen a helyi autonómia hiánya okozta a sóbánya tragédiáját: Bukarestben döntötték el, hogy a profitból bejövő pénz hányadrésze menjen helyi beruházásokra, így könnyen kikövetkeztethető, miért nem jutott elegendő pénz a szükséges védekezési munkálatok időben történő elvégzésére.
Zakariás meglátásában ha ismerjük az alapproblémát, akkor már lehet arról beszélni, hogy a jelenlegi rendszerben ki mennyit mulasztott, voltak-e konkrét beruházások előterjesztve, hogyan viszonyultak egymáshoz a különböző hatóságok – a patak például nem a bányához, hanem a vízművekhez, így más hatósághoz tartozik –, stb. Mindez belső kivizsgálást, szakvélemények összeállítását feltételezi, de
,,Ismerem a bányában dolgozó középvezetők jó részét, így meg vagyok győződve róla, hogyha a bányavezetés nem Bukarestben, hanem Parajdon lenne, teljesen másként álltak volna hozzá a dolgokhoz, a mostani tragédia elkerülhető lett volna” – fogalmazott kérdésünkre a parlamenti képviselő, aki azt is hangsúlyozta, hogy a romániai magyar politikai képviseletnek még inkább a közvélemény elé kell tárnia a széles körű helyi autonómia szükségességét minden területen. Zakariás szerint a most kialakult súlyos helyzet apropót jelenthet arra, hogy „törvénykezés szintjén el tudjunk mozdulni az önrendelkezés irányába”.
A kármentésről és a jövőbeni tervekről szólva a székelyföldi politikus egy rövid-, egy közép-, és egy hosszútávú megoldás kidolgozását sürgeti, amihez elsősorban a bánya reális helyzetét feltáró szakértői vélemények szükségesek.
„A gyorssegély csupán egy része a történetnek, de nem az jelenti a megoldást. Mivel jelenleg ettől a a központosított rendszertől függ sok minden Romániában, a kormánynak kell beavatkozznia. Bukarestben rontották el, ezért Bukarestnek kell megoldania” – szögezte le az EMSZ elnöke.
Elöntötte a bezúduló víz a parajdi sóbánya Telegdy-részét is, az utolsó területet, amelynek megmentésében még bíztak Parajdon – nyilatkozta csütörtökön a székelyföldi település polgármestere.
Amint arról beszámoltunk, Parajdon május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek, melyet később június 6-áig meghosszabbítottak a bányába betörő víz miatt. Csütörtökön azonban a bezúduló víz elöntötte a sóbánya Telegdy-részét is, az utolsó területet, amelynek megmentésében még bíztak Parajdon. A legfrissebb hírek szerint ugyanakkor csütörtök estére teljesen feltelhetett vízzel a sóbánya.
Teljesen feltelhetett vízzel a parajdi sóbánya csütörtök estére: erről tanúskodik néhány, Facebook közösségi portálon megosztott videó.
Mint ismeretes, a parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!