
Fotó: Szentes Zágon
2007. szeptember 11., 00:002007. szeptember 11., 00:00
„Szerencsére a románok szeretnek üdülni. Azonban már sokan megjárták az olcsó tunéziai vagy görögországi utazásokkal, ahol a szolgáltatás rossz minősége elrontotta a nyaralást, ezért egyre többen kipróbálják a hazai ajánlatokat is” – magyarázta Daragus. Hozzátette, a bukarestiek szívesen látogatják a Székelyföldet, mert olcsóbb, mint a Prahova völgye, és csak néhány kilométerrel kell többet utazniuk. A kétmargarétás panziókban már 30 lejért is lehet szállást találni egy éjszakára, de gyakoribb a hárommargarétás ajánlat, ahol 60 és 100 lej közötti összeget kérnek egy szobáért. Daragus elmondta, a panziók többsége idén javította a szolgáltatások minőségét, így kétmargarétásból átalakultak hárommargarétás besorolásúvá. „Növekedtek az igények, a közös fürdőszobájú szálláshelyeket már egyre nehezebb kiadni” – számolt be az ANTREC elnöke. Az Országos Faluturisztikai Szövetséghez jelenleg 3600 panzió tartozik, számuk évek óta nem változik. Daragus kifejtette: az ágazat működését szabályozó törvény megjelenésére várnak, mert remélik, hogy az megszünteti a feketeturizmust. „A jelenleg feketén működő panziók tulajdonosai is kénytelenek lesznek kiváltani a szükséges engedélyeket, és adózni. Akkor majd ők is csatlakoznak a szövetséghez, amely az ügyintézés egy részét átvállalja, és képviseli az érdekeiket” – fogalmazott Daragus Attila.
Már télre foglalnak szállást
A Kovászna megyei panziók kiváló nyári turistaidényt zártak, a szálláshelyek közel 100 százalékát elfoglalták az ország déli megyéiből vagy külföldről érkező vendégek. A téli időszakra – karácsonyra és szilveszterre – a háromszéki panziók 35 százalékát már lefoglalták, sőt Bálványoson már 70 százalékos az arány. Sok háromszéki panzió nemcsak szállást és étkezést kínál, hanem szabadidős programokat: disznóvágást, lovasszános kirándulást, tábortüzet is ajánl a télire bejelentkezett vendégeknek. Kovászna megyében jelenleg közel 120 panzió fogadja a turistákat. Kalamár György, a négymargarétás besorolású, sepsiillyefalvi Rustica panzió vezetője közölte: nagyon jó nyári idényt zártak. „Idén a külföldi vendégeink száma csak kis mértékben növekedett, viszont jelentősen megugrott a bukaresti, és az ország déli megyéiből a kánikula elől hozzánk menekülő turisták száma” – fejtette ki Kalamár. Az illyefalvi panzióvezető ugyanakkor a feketeturizmus virágzására is felhívta a figyelmet. „Egyesek hatalmas összegeket fektetnek be vendégházukba, hogy az megfeleljen minden követelménynek, emellett képzésekre járnak. Közben vannak olyanok, akik azt hiszik: egy ház, egy ágy és egy asztal elég a faluturizmushoz” – panaszolta a vállalkozó.
Lagziszezon az Avas vidékén
A Hargita megyei, gyergyószárhegyi OVR Lázár Társaság faluturizmus-hálózata szintén pozitív mérleggel zárta a turistaidényt. Bár végleges összesítés még nem készült, Bartalis Hajnal ügyvezető szerint a nyáron több száz turista fordult meg Gyergyószárhegyen. „Többnyire egyéni vendégeink voltak és baráti, rokoni szálak mentén, beajánlás alapján bővült a kör” – fejtette ki lapunk kérdésére Bartalis. Hozzáfűzte, a legtöbb vendégük július–augusztusban érkezett, viszont kevés volt a szervezett csoport. Az ügyvezető pozitívan értékelte, hogy a muuuvi – nemzetközi rövidfilmfesztivál szervezői a faluturizmus-hálózatot vették igénybe vendégeik elszállásolására. Gyergyószárhegyen a faluturizmus-lánc 1994 után épült ki, a belga Trois Ponts testvérközség támogatása révén. Az eltelt több mint tíz év alatt két faluturizmus-hálózat is létesült a községben: a Bartalis Hajnal vezette OVR Lázár Társaság égisze alatt működő, illetve Pap Emma irányítása alatt egy családi vállalkozás. A két hálózatban több mint 300 turistát tudnak elszállásolni egy időben a szárhegyi gazdaszszonyok.
Szatmár megyében egyelőre nagyon kevés panzió működik, kimondottan agroturizmus jellegű pedig csupán egy: Lajosvölgyön, az Avasi-medence keleti csücskében. A Huta Certeze nevű panzió környékbeli sétákat, múzeum- és kolostorlátogatást kínál vendégeinek, akik számára külön ajánlja a Sâmbra Oilor elnevezésű, a juhok kihajtását ünneplő rendezvényt. Mihai Covaci panzióvezető szerint a nyári szezon kielégítő volt, annak ellenére, hogy a környéken meglehetősen rosszak az utak, és hogy még nem sikerült kellőképpen reklámozniuk az üdülőt. Vendégeik körülbelül fele romániai, akik többsége az ország déli részéből érkezik, viszont akadnak külföldi látogatóik is. A nyári idényt jelentősen meghatározza az augusztusi „lagziszezon”: ilyenkor a külföldön vendégmunkásként dolgozó, főleg avasújfalusi vasányok előszeretettel veszik bérbe lakodalmakra vagy keresztelőkre a panziót. Az időszak azonban meglehetősen rövid, mert a környék vallásos lakossága augusztus 15-éig szigorúan tartja a Mária-böjtöt, és családi ünnepségeket semmiképpen nem szerveznek a hónap második feléig.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.