
Díjnyertes pálinkák a székelyföldi Ákovita versenyen. Későn jönne a tiltás
Fotó: Facebook/Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny
Helyreigazítást kért a Pálinka Nemzeti Tanács egy magyarországi szakmai lap cikke kapcsán, amely bemutatta az erdélyi Ákovita pálinkaverseny aranyérmes, székelyföldi körtepálinkáját. Az anyaországi szakmai fórum szerint továbbra is kizárólag a Magyarország területén előállított gyümölcspárlatok nevezhetők pálinkának. A Krónika megkeresésére a budapesti szakmai szervezet későbbre ígért választ, az Ákovita főszervezője azonban megerősítette portálunknak, hogy zajlanak a szakmai egyeztetések a pálinkavita lezárásáról, és hosszú távú együttműködésre törekszenek az anyaországi szakmai szervezetekkel.
2025. augusztus 14., 19:122025. augusztus 14., 19:12
2025. augusztus 14., 19:382025. augusztus 14., 19:38
Fellángolt a névhasználati vita a magyarországi Pálinka Nemzeti Tanács és a Székelyföldön immár több éve megrendezett Ákovita Nemzetközi Pálinka- és Párlatverseny szervezői között. A magyarországi Agroinform.hu mezőgazdasági portál részletes cikkben számolt be Beke Tibor, a Székelyföldi Pálinkák és Borok Facebook-csoport adminisztrátorának idei, aranyérmes, piros bélű körtepálinkájáról. Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke ennek nyomán helyreigazítási kérelmet küldött a lapnak, amelyben leszögezte:
„A Romániában készült ital megnevezése szabályosan csak körtepárlat lehet; a pálinka szó használata megtévesztő és jogsértő” – hangsúlyozta az Agroinform.hu által augusztus 7-én közzétett helyreigazítási kérelmében.
A Pálinka Nemzeti Tanács állásfoglalása egyértelmű jelzés a Kárpát-medencei utódállamok magyar lakta régióiban – Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken és Délvidéken – alkalmazott pálinka-megnevezéssel kapcsolatban. 2004 óta, amikor a „pálinka” és a „kisüsti pálinka” elnevezést az Európai Bizottság magyarországi földrajzi árujelzőként (Protected Geographical Indication – PGI) bejegyezte, és később a 110/2008/EK szeszesital-rendelet alapján rögzítette, nem lehet Magyarország határain kívül készült párlatot pálinka néven forgalmazni.
ezért inkább a „pălincă” (románosított forma) vagy más fantázianevek terjedtek el. Szakmai fórumokon, pálinkaversenyeken azonban a magyar fél hallgatólagos beleegyezésével eddig is használták Erdélyben a pálinka megnevezést. Úgy tűnik, ennek kíván most véget vetni a Pálinka Nemzeti Tanács, amely veszélyben látja a magyar termék nemzetközi megítélését. A szigorú szabályozás ellenére a külhoni magyarság körében is egyre több elismert pálinkafőző műhely működik, amelyek romániai, szlovákiai, ukrajnai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai színekben kínálják a hagyományos magyar terméket.
A vita tisztázására a Krónika megkereste a Budapesten működő Pálinka Nemzeti Tanácsot, ám a szabadságolási időszak miatt kérdéseinkre csak szeptember elejére ígértek választ. Megszólaltattuk ugyanakkor Becze Istvánt, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete elnökét, az Ákovita Nemzetközi Pálinka- és Párlatverseny főszervezőjét is, akit a Tanács részéről elsődleges bírálat ért.
Becze István furcsállja a Pálinka Nemzeti Tanács elnökének állásfoglalását, mert az elmúlt években szakmai egyeztetések folytak a magyarországi szervezet és az erdélyi gazdaszervezetek között, kölcsönösen részt vettek egymás rendezvényein. Az Ákovita versenyre rendszeresen meghívnak elismert magyarországi szakembereket. „Az erdélyi pálinkások sokat tanultak a magyarországi műhelyektől. Többféle irányzat és szemlélet létezik, mi mindenkit szívesen látunk ebben a vitában, hogy közmegegyezés szülessen.
– nyilatkozta Becze a Krónikának.
Az erdélyi pálinkafőző műhelyek egy része már felnőtt a magyarországi színvonalra
Fotó: Pinti Attila
Az erdélyi szervezet vezetője megerősítette: a kérdésről többször is egyeztettek az agrárminisztérium vezetőségével, és a szakminisztériumban is szeretnék nyugvópontra juttatni az ügyet. Bízik benne, hogy a szeptemberben Budapesten megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) alkalmával – ahová több erdélyi gazdaszervezet is jelentős létszámban ellátogat – sikerül egyeztetni a Pálinka Nemzeti Tanács képviselőivel is.
Párhuzamosan Pálinka Akadémiát is indítanak, amelynek szakemberei a vidéket járva feltérképezik a pálinkafőző termelőket, és értékelik a párlatokat.
„Képzésként szeretnénk elindítani ezt a folyamatot, hogy a termelők tudják, mire figyeljenek: miként gyűjtsék be a legjobb gyümölcsöt, hogyan cefrézzenek, és a kész alapanyagból hogyan főzzenek minőségi pálinkát” – ismertette Becze.
A szakember szerint ahhoz, hogy Erdélyben is legyenek jól képzett szakemberek, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel kötött megállapodás alapján mesteri oktatásra küldenek agrárszakembereket pálinkamesteri képzésre. Irányításukkal a jövőben magasabb szintre lehet emelni az erdélyi gyümölcspárlatok minőségét.
„Egyesíteni kell a Kárpát-medencei magyar erőket, hogy globálisan is hírnevet szerezzünk a pálinkának. A kereskedelmi főzdék működjenek együtt, hogy nagyobb piaci részesedést érjünk el a világban, és ne egymással vitatkozzunk – ez volna a magyar érdek!” – hangsúlyozta a Krónikának Becze István.

Egyre nagyobb az erdélyi gyümölcspárlatok népszerűsége. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő ÁKOVITA pálinkaverseny megmutatta, hogy az erdélyi gyümölcspárlatok a legjobbak közé tartoznak Kelet-Európában. Szakemberekkel jártuk körül a témát.

Több erdélyi pálinkafőző műhely felzárkózott már a világszínvonalú magyar gyümölcspárlatok minőségi szintjére. A székelyhídi Nagy Botond vállalkozó az igazi pálinka készítésének műhelytitkaiba avatott be.
Romániában egyre több unión kívüli munkavállaló dolgozik a logisztikai központokban, akik számára most teljesen felszerelt lakókonténereket alakítanak ki. A kezdeményezés már bizonyított, Románia piacvezető futárcége pedig további fejlesztésekre készül.
Tűzoltók oltották nagy erőkkel a lángokat kedd este az észak-erdélyi autópálya magyarnádasi felhajtójánál egy kigyulladt kamionnál.
A nagy egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett – állapította meg a bukaresti parlament keddi ünnepi ülésén tartott beszédében Turos Lóránd.
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
1 hozzászólás