Díjnyertes pálinkák a székelyföldi Ákovita versenyen. Későn jönne a tiltás
Fotó: Facebook/Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny
Helyreigazítást kért a Pálinka Nemzeti Tanács egy magyarországi szakmai lap cikke kapcsán, amely bemutatta az erdélyi Ákovita pálinkaverseny aranyérmes, székelyföldi körtepálinkáját. Az anyaországi szakmai fórum szerint továbbra is kizárólag a Magyarország területén előállított gyümölcspárlatok nevezhetők pálinkának. A Krónika megkeresésére a budapesti szakmai szervezet későbbre ígért választ, az Ákovita főszervezője azonban megerősítette portálunknak, hogy zajlanak a szakmai egyeztetések a pálinkavita lezárásáról, és hosszú távú együttműködésre törekszenek az anyaországi szakmai szervezetekkel.
2025. augusztus 14., 19:122025. augusztus 14., 19:12
2025. augusztus 14., 19:382025. augusztus 14., 19:38
Fellángolt a névhasználati vita a magyarországi Pálinka Nemzeti Tanács és a Székelyföldön immár több éve megrendezett Ákovita Nemzetközi Pálinka- és Párlatverseny szervezői között. A magyarországi Agroinform.hu mezőgazdasági portál részletes cikkben számolt be Beke Tibor, a Székelyföldi Pálinkák és Borok Facebook-csoport adminisztrátorának idei, aranyérmes, piros bélű körtepálinkájáról. Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke ennek nyomán helyreigazítási kérelmet küldött a lapnak, amelyben leszögezte:
„A Romániában készült ital megnevezése szabályosan csak körtepárlat lehet; a pálinka szó használata megtévesztő és jogsértő” – hangsúlyozta az Agroinform.hu által augusztus 7-én közzétett helyreigazítási kérelmében.
A Pálinka Nemzeti Tanács állásfoglalása egyértelmű jelzés a Kárpát-medencei utódállamok magyar lakta régióiban – Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken és Délvidéken – alkalmazott pálinka-megnevezéssel kapcsolatban. 2004 óta, amikor a „pálinka” és a „kisüsti pálinka” elnevezést az Európai Bizottság magyarországi földrajzi árujelzőként (Protected Geographical Indication – PGI) bejegyezte, és később a 110/2008/EK szeszesital-rendelet alapján rögzítette, nem lehet Magyarország határain kívül készült párlatot pálinka néven forgalmazni.
ezért inkább a „pălincă” (románosított forma) vagy más fantázianevek terjedtek el. Szakmai fórumokon, pálinkaversenyeken azonban a magyar fél hallgatólagos beleegyezésével eddig is használták Erdélyben a pálinka megnevezést. Úgy tűnik, ennek kíván most véget vetni a Pálinka Nemzeti Tanács, amely veszélyben látja a magyar termék nemzetközi megítélését. A szigorú szabályozás ellenére a külhoni magyarság körében is egyre több elismert pálinkafőző műhely működik, amelyek romániai, szlovákiai, ukrajnai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai színekben kínálják a hagyományos magyar terméket.
A vita tisztázására a Krónika megkereste a Budapesten működő Pálinka Nemzeti Tanácsot, ám a szabadságolási időszak miatt kérdéseinkre csak szeptember elejére ígértek választ. Megszólaltattuk ugyanakkor Becze Istvánt, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete elnökét, az Ákovita Nemzetközi Pálinka- és Párlatverseny főszervezőjét is, akit a Tanács részéről elsődleges bírálat ért.
Becze István furcsállja a Pálinka Nemzeti Tanács elnökének állásfoglalását, mert az elmúlt években szakmai egyeztetések folytak a magyarországi szervezet és az erdélyi gazdaszervezetek között, kölcsönösen részt vettek egymás rendezvényein. Az Ákovita versenyre rendszeresen meghívnak elismert magyarországi szakembereket. „Az erdélyi pálinkások sokat tanultak a magyarországi műhelyektől. Többféle irányzat és szemlélet létezik, mi mindenkit szívesen látunk ebben a vitában, hogy közmegegyezés szülessen.
– nyilatkozta Becze a Krónikának.
Az erdélyi pálinkafőző műhelyek egy része már felnőtt a magyarországi színvonalra
Fotó: Pinti Attila
Az erdélyi szervezet vezetője megerősítette: a kérdésről többször is egyeztettek az agrárminisztérium vezetőségével, és a szakminisztériumban is szeretnék nyugvópontra juttatni az ügyet. Bízik benne, hogy a szeptemberben Budapesten megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) alkalmával – ahová több erdélyi gazdaszervezet is jelentős létszámban ellátogat – sikerül egyeztetni a Pálinka Nemzeti Tanács képviselőivel is.
Párhuzamosan Pálinka Akadémiát is indítanak, amelynek szakemberei a vidéket járva feltérképezik a pálinkafőző termelőket, és értékelik a párlatokat.
„Képzésként szeretnénk elindítani ezt a folyamatot, hogy a termelők tudják, mire figyeljenek: miként gyűjtsék be a legjobb gyümölcsöt, hogyan cefrézzenek, és a kész alapanyagból hogyan főzzenek minőségi pálinkát” – ismertette Becze.
A szakember szerint ahhoz, hogy Erdélyben is legyenek jól képzett szakemberek, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel kötött megállapodás alapján mesteri oktatásra küldenek agrárszakembereket pálinkamesteri képzésre. Irányításukkal a jövőben magasabb szintre lehet emelni az erdélyi gyümölcspárlatok minőségét.
„Egyesíteni kell a Kárpát-medencei magyar erőket, hogy globálisan is hírnevet szerezzünk a pálinkának. A kereskedelmi főzdék működjenek együtt, hogy nagyobb piaci részesedést érjünk el a világban, és ne egymással vitatkozzunk – ez volna a magyar érdek!” – hangsúlyozta a Krónikának Becze István.
Egyre nagyobb az erdélyi gyümölcspárlatok népszerűsége. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő ÁKOVITA pálinkaverseny megmutatta, hogy az erdélyi gyümölcspárlatok a legjobbak közé tartoznak Kelet-Európában. Szakemberekkel jártuk körül a témát.
Több erdélyi pálinkafőző műhely felzárkózott már a világszínvonalú magyar gyümölcspárlatok minőségi szintjére. A székelyhídi Nagy Botond vállalkozó az igazi pálinka készítésének műhelytitkaiba avatott be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás