
Fotó: A szerző felvétele
2012. július 12., 06:592012. július 12., 06:59
„Régen veszély esetén lármafákat gyújtottak, most ezek a lármafák a kórusban elénekelt énekek, bízunk benne, hogy eljutnak a szívekig. Ezekben az időkben a kézben erőre, a szívben bátorságra van szükség” – fogalmazott az esperes.
A lelkészek busszal távoztak a helyszínről, két óra után csak Sánta Imre bikfalvi református lelkipásztor maradt az iskola előtt, aki péntek óta napi két órát tiltakozik a buzău-i bíróság alapfokú döntése ellen, amely visszaállamosította az iskolát és börtönbüntetésre ítélte a restitúciós bizottság tagjait. Sánta Imre kezdeményezéséhez napról napra többen csatlakoznak, vannak állandó és alkalmi tiltakozók is. A bikfalvi lelkész tegnapi rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta, megkérték, hogy fejezze be a tiltakozást, mert ezzel nem feltétlenül segíti az ügyet. „Végiggondoltam és arra jutottam, folytatnom kell, hiszen napról napra többen csatlakoznak hozzám, megállítanak az utcán, internetes fórumokon itthonról és külföldről is biztatnak és a rendkívüli médiaérdeklődés is segít a figyelemfelkeltésben. Ha ország-világ lát bennünket, a tiltakozás elérte egyik célját, hiszen ráirányítja a figyelmet a jogfosztásra” – magyarázta Sánta Imre, aki nem akarta elárulni, ki próbálta lebeszélni a tiltakozás folytatásáról. „Az alulról jövő kezdeményezésre szükség van, hiszen 22 évig mondták, hogy maradjunk otthon, mert megoldják a gondjainkat Bukarestben vagy Brüsszelben, de ez nem mindig sikerült. Szükség van a radikálisabb hangvételre a közösség és annak vezetői részéről is” – szögezte le a lelkipásztor. Mivel sokan jelezték, hogy a kánikula és a munkaidő miatt a 14 és 16 óra közötti időpont nem megfelelő, jövő héttől későbbre kéri a köztéri tiltakozásra az engedélyt, tette hozzá Sánta Imre.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is közös nyilatkozatban foglaltak állást tegnap a Székely Mikó Kollégium védelmében, a buzău-i bíróság döntése ellen tiltakozva. A szerkesztőségünkbe eljuttatott nyílt levelet Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke és Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke írta alá. Ebben emlékeztetnek, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak az 1989. évi államhatalmi változás óta küzdenek az államosított vagy más jogcímen elkobzott egyházi ingatlanok teljes körű természetbeni visszaszolgáltatásáért, illetve az esetenkénti méltányos kárpótlásért. „A magántulajdon és a közösségi vagyon sérthetetlenségének elvét valló jogállami keretek között huszonkét év túl hosszú időszak jogos követeléseink teljesítéséhez. A fentiek jegyében egyházaink vezető testületei és hívei mélységes felháborodással vették tudomásul a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatásával kapcsolatos per legutóbbi fejleményét. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület jogos tulajdonának visszaszolgáltatását előmozdító restitúciós bizottság két tagját a tárgyalásra kijelölt törvényszék letöltendő börtönbüntetésre ítélte, ugyanakkor elrendelte az egyházi tulajdonjogot igazoló telekkönyvi bejegyzés törlését, továbbá az Erdélyi Református Egyházkerületet 1 millió 137 ezer lej büntetés kifizetésére kötelezte” – áll a nyilatkozatban. Az egyházi elöljárók leszögezik: közösen kívánnak fellépni az igazságos és méltányos fellebbezési döntések megszületéséért. „Reméljük, az államhatalmi szinten jelenlevő magyarellenesség dacára mihamarabb és maradéktalanul sor kerül erre. A fentiek ékesen bizonyítják, hogy amíg nem teljesül az elrabolt egyházi vagyontárgyak teljes visszaszolgáltatása, illetve kielégítő mértékű kárpótlása, addig nem beszélhetünk az erdélyi történelmi egyházak és a romániai államhatalom közötti viszony rendezettségéről” – szerepel az állásfoglalásban.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.