
Minden gyereket az óvodába! elnevezéssel a hátrányos helyzetű családokat segítő programot indított el kedden Kolozs megyében az OvidiuRo Egyesület és a megyei önkormányzat. Ennek a célja, hogy évi mintegy 500 lej támogatásért cserében rávegye a szülőket arra, hogy óvodába járassák a gyerekeiket.
2014. február 11., 19:172014. február 11., 19:17
Vákár István, a megyei tanács alelnöke a megyeházán tartott sajtótájékoztatón elmondta, minden gyerek, aki rendszeresen jár óvodába, kap havonta egy 50 lej értékű vásárlási utalványt, amelyet élelmiszerre költhetnek, alkoholt és cigarettát nem vásárolhatnak rá. A támogatás a szegény családoknak jár, elsősorban roma családoknak segítenek ily módon.
Az alelnök szerint az intézkedésnek nevelő jellege is van, elsősorban a szülőket veszik rá arra, hogy rendszeresen iskolába, óvodába járassák a gyerekeiket, hiszen a támogatás az óvoda látogatásához kötött. A megyében ez az első óvodáskorú gyerekeket célzó felzárkóztató program. Első lépésben Bonchida, Kiskalota (Călăţele), Kissebes (Poieni), Székelyjó (Săcuieu) községekben összesen 100 hátrányos helyzetű gyereknek segítenek.
Vákár arról is beszámolt, hogy a projekt finanszírozását ő kezdeményezte a tanácsban, ezért a román önkormányzati képviselők eleinte vonakodtak támogatni, ugyanis magyar ügyet sejtettek mögötte. A szocialista (PSD) párti képviselők azt is kifogásolták, hogy a projektet kezdeményező civil szervezet Bákó megyei. „Ez annyira jó ötlet, hogy országos méretet kellene hogy öltsön. Ha Bákó megyeiek találták ki, hát ők találták ki\" – hangsúlyozta Vákár.
Maria Gheorghiu, az OvidiuRo társalapítója elmondta: országszerte 20 településen, köztük a székelyföldi Kovásznán működtetnek hasonló programot, azonban első alakalommal fordul elő, hogy egy megyei önkormányzat is hajlandó közpénzből támogatni azt. A program üzemeltetése évente 135 euróba kerül gyerekenként. Jelenleg 1500 gyereknek segítenek, azonban óvatos becslések szerint is legalább 60 ezer mély szegénységben élő óvodáskorú él Romániában, hosszú távú céljuk, hogy valamennyiüket elérjék.
A sajtótájékoztatót követően az OvidiuRo egyesület jóvoltából a sajtó képviselői Bonchidán tarthattak terepszemlét, ahol jelenleg 11 hátrányos anyagi helyzetű gyerek kap támogatást. A helyi óvodában már vártak a gyerekek, akik részint érdeklődve figyelték a tévékamerákat, másrészt megszeppentek kissé a sok látogatótól.
Aurel Emil Cărhaţ, Bonchida polgármestere a Krónika kérdésére elmondta, a községben három nemzetiség – román, magyar és roma – különösebb gond nélkül él együtt. Mint részletezte, Bonchidán és Válaszúton van egy-egy magyar óvodai csoport, utóbbi településen magyar tannyelvű elemi iskola is működik, míg Bonchidán csak román nyelven tanulhatnak a kicsik.
Válaszúton idén egy magyar tannyelvű szakiskolai osztály indítását is jóváhagyták, tette hozzá az elöljáró. Mint mesélte, több civil szervezet is tevékenykedik a községben, Válaszúton a Kallós Alapítvány, Bonchidán a Diakónia Alapítvány és a World Vision Alapítvány üzemeltet különböző iskolai, vagy iskola utáni programokat. Ezeknek is köszönhető, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára délutáni iskolai program működik. A helyi önkormányzat a helyszínt biztosítja, míg az alapítványok a személyzet fizetését, a tanfelszerelést illetve a gyerekek étkeztetését finanszírozzák.
„Van óvodánk Bonchidán, az iskola megszűnt a létszámhiány miatt, de sokat segít a válaszúti alapítvány, oda visszük a gyerekeinket magyar iskolába, majd onnan tovább Szamosújvárra, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Az alapítványok segítsége rendkívül jót tett a közösségnek\" – értékelte a magyar oktatás helyzetét lapunknak Grúz István.
Az alpolgármester a demográfiai adatokat is ismertette. A község lakossága a legutóbbi népszámlálási adatok szerint mintegy 4700 fő, 60 százalékuk románnak, kevesebb mint 20 százalék magyarnak és valamivel több, mint 20 százalék romának vallotta magát.
Hozzáfűzte, a korábbi népszámlálási adatokhoz képest csökkent a magyarok aránya, de az elöljáró szerint ennek elsősorban az az oka, hogy akkor sok roma magyarnak vallotta magát. A magyarok többsége református vagy római katolikus.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!