Sokan furcsállják, helytelenítik a marosvásárhelyi utcanévtáblák feliratait
Fotó: Rab Zoltán
A folytonos magyargyűlöletet szító politikusok a román fordítások hiánya miatt támadják a marosvásárhelyi önkormányzat vezetőségét, a magyar történészek a személynevek erőltetett lefordítása miatt elégedetlenkednek.
2022. augusztus 12., 20:032022. augusztus 12., 20:03
Az utóbbi napok eseményei bebizonyították: Marosvásárhelyen rendkívül nehéz a történelmi személyiségek nevét úgy feltüntetni a táblákon, hogy az mindenkinek megfeleljen. Felavatása óta a Hunyadi Jánosnak állított szobor talapzatán olvasható Iohannes de Hunyad felirat borzolja a kedélyeket. Ugyanakkor bírálat éri az új utcanévtáblákat is. A polgármestert és az RMDSZ-es többségű önkormányzatot mindkét oldalról érik támadások: román részről vehemensebben és esetenként alpári módon, magyar részről higgadtabban és dokumentáltan.
Hiába törekedett történelmi okiratokkal alátámasztott kompromisszumra, Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármesternek számos bírálattal kellett szembenéznie a Hunyadi János mellszobrának felavatása óta eltelt másfél hétben. A semlegességet kereső, történész végzettségű elöljáró a 15. század első felében élt kormányzó nevét a kordokumentumokban szereplő latin nyelven tüntette fel.
Előbbiek a 19. században meghonosodott, addig sehol le nem írt Iancu de Hunedoara változatot szerették volna viszontlátni a talapzaton, utóbbiak a Hunyadi Jánost.
A Románok Egyesüléséért Szövetsége (AUR) különböző feljelentésekkel fenyegetőzött, miközben Soóst szélsőséges irredentának titulálta. Ezzel szemben a magyar háborgók tábora meg túlságosan megalkuvónak nevezte a polgármestert. A román nacionalista kórushoz ezúttal is csatlakozott Marius Paşcan volt parlamenti képviselő és exprefektus, és ha más hangnemet is használva, de beszállt a jelenlegi kormánymegbízott, a liberális Mara Togănel is. A prefektus asszony a 2004/500. törvényre hivatkozva követeli a törökverő kormányzó nevének román nyelvre való fordítását,
Ezzel szemben Kali István, a marosvásárhelyi RMDSZ volt ügyvezetője úgy véli, hogy Hunyadi nevét úgy kellett volna leírni, ahogyan ő maga használta, azaz magyarul. „Ő a magyar királyságban élő magyar ember és magyar nemes volt, aki magyarul beszélt. El kellett volna helyezni egy táblát a talapzat mellé, ahova oda lehetett volna írni, hogy az apja havasalföldi nemes ember volt” – fejtette ki Kali.
Emlékeztetett, a román történelmi személyiségeknek állított szobrok talapzatán sincsenek görög vagy latin feliratok. A volt ügyvezető elnök elmondta, hogy mielőtt ő és csapata levezényelte a Bethlen-szobor állítását, szintén felmerült a latin nyelv használata, de ő azon volt, hogy úgy kell kőbe vésni a nevet, ahogy az uralkodó használta.
– vélekedett Kali István a Iohannes de Hunyad feliratról és annak következményeiről.
Nyílt levélben szólította fel a Maros Megyei Prefektusi Hivatal a marosvásárhelyi városházát, hogy tartsa be a törvényt, és helyeztessen el román feliratot a református kollégium épületére, valamint a Hunyadi János-szobor talapzatára.
Három évvel ezelőtt Belgrádban a szerb és a magyar hatóságok elejét vették a végeérhetetlen vitának: a félreeső zimonyi városrészben felállított, a két ország államfője jelenlétében avatott emlékművet eleve két nyelven feliratozták: helyet kapott a törökverő hadvezér neve szerb és magyar változatban is. Merthogy nemcsak a románok meg a magyarok tartják magukénak Hunyadit, hanem a délszláv szomszédok is.
Soós Zoltán korábban a Székelyhonnak azt ígérte, hogy a talapzat mellett hamarosan háromnyelvű táblát helyeznek el, amely románul, magyarul és angolul tájékoztatja a látogatókat a kormányzó kilétéről. Hunyadi János nevének latin változatát illetően az elöljáró nyomatékosítani kívánta, az önkormányzat törvényesen járt el, hiszen a műemlékek esetében a feliratozás latin is lehet.
Szintén támadási felületet jelentenek az utcanévtáblák, pontosabban azok kétnyelvűsítése. Ha csigalassúsággal is, de a városban mégiscsak halad a régi táblák időtállóbbra való cserélése. Az új városvezetés deklarált célja, hogy kilenc-tíz év alatt mindenütt kétnyelvűsítse a feliratokat, csakhogy olyan esetekben is erőlteti, amelyekben egyáltalán nem volna indokolt.
Nemrég a Kinizsi utcai házak falán jelent meg az új, zománcozott, teljes egészében kétnyelvű tábla, amin az olvasható, hogy a magyar történelem egyik legismertebb hadvezéréről és a Magyar Királyság országbírójáról elnevezett utcát Pavel Chinezunak és Kinizsi Pálnak hívják.
Fotó: Rab Zoltán
Szintén visszalépésnek tekinthető a Liszt Ferenc utcai táblacsere is. Miután Peti András alpolgármestersége alatt az RMDSZ-nek nagy nehezen sikerült Dorin Florea volt polgármesterrel lecseréltetni az 1986-ban Bukarestből „ejtőernyőzött” és oda költöző pártvezér nyomására kiírt Franz Lisztet Liszt Ferencre, a 2020-ban felállt magyar adminisztráció most visszanémetesítette – méghozzá egy olyan formában, ahogyan a zeneszerző soha nem használta: Liszt Franz.
A 19. század talán legnagyobb zongoraművésze a magyarok számára Liszt Ferenc, az osztrákoknak Franz Liszt volt. Az új városvezetés hasonlóan járt el a Palás-közzel is. Marosvásárhely egyik legrégebbi utcájának soha nem volt román neve, a régebbi táblákon is az eredeti, magyar nyelvű formában szerepelt.
Míg a Palás és a Liszt tábla „kétnyelvűsítése” prioritásnak bizonyult, az önkormányzat egyelőre nem nyúlt az Ecaterina Vargaként megjelenő Varga Katalin utca névtábláihoz, Dózsa György Gheorghe Dojaként szerepel, Szent István Sfântul Ştefanként és a Székely Vértanúk Secuilor Martiri-ként.
Az RMDSZ jelenlegi csapatából sem tapsol mindenki a függetlenként indított polgármester megoldásainak. Azontúl, hogy jelentős előrelépésnek tekinti a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, az önkormányzat legnagyobb frakcióját adó párt marosvásárhelyi elnöke egyáltalán nem tartja szerencsésnek az erőltetett fordításokat. Kovács Mihály Levente szerint ha valaki magyar, annak magyarul kell leírni a nevét, mint ahogyan Dózsa Györgyöt semmiként nem szabad Gheorghe Dojára románosítani, úgy Kinizsi Pál nevét sem.
A marosvásárhelyi önkormányzat elméletileg abban a szerencsés helyzetben van, hogy Tamási Zsolt és Bereczki Sándor személyében két szakmailag elismert történész erősíti a 23 fős testületet. A lapunk által megkeresett két RMDSZ-es tanácsos ugyan kifejtette a véleményét, azonban szabadkozott, hogy a felvetett kérdés nem kimondottan az ő szakterületük. Tamási arra kért, kérdezzük inkább Bereczkit, utóbbi – kijelentvén, hogy ő nem szeret szerepelni a sajtóban – kollégájához irányított.
A legzavaróbb az, ahol a családnév is más formában jelenik meg. Csakhogy, hangsúlyozták, a román történelemírók révén a többségi románság köztudatába így ivódtak be. A magyar szem és fül számára rendkívül furának tűnő megnevezések használata mellett egy másik érvet is felsorakoztattak: az úgynevezett hivatalos nomenklatúrát, az elnevezési rendszer szerepét. Felvetésünkre, hogy akkor miért nem keresik a gyökeres megoldást, változtatva az utcanévlajstromon és ezzel végleg lezárva a vitát, Bereczki Sándor belátta, hogy ezen még nem gondolkodtak el, ám úgy vélte, az még nagyobb vitát kavarna.
Az idősebb és politikailag független történészek semmiként nem értenek egyet a félmegoldásokkal. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Pál-Antal Sándor ugyan tisztában van azzal, hogy Kinizsi Chinezuként került a román történelemírásba, de nem tartja helyesnek a ferdítés további fenntartását.
„A románok Pavel Chinezuként ismerik a történelemkönyvekből. Sőt azok, akik az 1970-es, 80-as években olvastak róla, további ferdítéssel is találkozhattak: a könyvekben román személyiségként tüntették fel. Ha tőlem függene, semmiként nem használnám nevének ezt a változatát” – szögezte le a Marosvásárhelyen élő szakember.
Ennek megelőzésére felvilágosító munkát javasol, amellyel a románságban is tudatosítani lehetne, hogy a székelynek vagy magyarnak született Dózsák és Kinizsik nem lehetnek Doják és Chinezuk. Garda Dezső a tavaly megjelent Székelyföld az 1918. év végi román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásának időszakáig című könyvében éppen az impériumváltás következményeivel foglalkozik.
Amint a gyergyóvidéki történész a Krónikának elmondta, a hatalomváltás után az erdélyi magyarságot leginkább a történelemhamisítási kísérletek ábrándították ki Romániából. „A Székely Nemzeti Tanács ezt még a trianoni döntés előtt megfogalmazta a marosvásárhelyi, 1918. november 28-án tartott összejövetelén. A román hódítás a történelem meghamisításával indult, méghozzá a nagyhatalmak cinkosságával. Egyébként ugyanez ment végbe a többi elcsatolt területen is, ezt tették a szerbek, horvátok, szlovákok” – magyarázta Garda. Hozzátette:
Az egymást váltogató, de lényegében szinte egyformán magyarellenes hatalomnak alárendelt történészek annyira jól tették a dolgukat, hogy már-már sok magyar fiatallal is képesek voltak elhitetni, hogy az említett vezérek egytől egyig színrománok voltak. Az ismert szakember szerint a névfordítások nemcsak azok viselőire, hanem a magyarságra nézve is megalázóak. Az már csak hab a tortán, véli Garda Dezső, ha ezen változatok tovább éltetéséhez a magyar szakemberek és politikusok is áldásukat adják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.
Az utolsó csepp volt a pohárban, hogy hétfőre virradóra Máramarosszigeten mentősre támadt egy páciens, a mentőszolgálatok személyzete bejelentette, hatalmas tiltakozásra készülnek.
Téliesre fordult az időjárás szeptember végére, legalábbis a magasabban fekvő hegyvidéken. Máramaros és Hargita megyéből is jelentettek hétfőn havazást.
Illatok, ízek és jókedv tölti majd meg a székelytompai Murok étterem parkolóját, amikor október 4-én ismét rotyogni kezdenek az üstökben a zakuszkák a 3. MurokFest – csapatos zakuszkafőző verseny alkalmából.
Vasárnap reggel a csíkszeredai meteorológiai állomás mínusz 6,4 Celsius-fokot regisztrált, ami az országos legalacsonyabb hőmérsékletnek számított.
A nyelvtanulás hosszú távon nagy mértékben megtérülő türelemjáték, a leggyorsabban pedig élő gyakorlással lehet elsajátítani egy nyelvet – vallja Popa Gitta, aki szerint fontos, hogy a román nyelv tanulása szeretetteljes, interaktív közegben történjen.
A globális ingatlanpiac túlzásai korrigálódni kezdtek, de a nagyvárosokban még mindig évtizedekbe telik, mire egy átlagjövedelmű munkavállaló saját lakáshoz juthat.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség határozottan elutasítja az ösztöndíjrendszer radikális átalakítását a 2025/2026-os tanévre vonatkozóan, amely a hallgatókat hozza nehéz helyzetbe az előző kormány felelőtlen döntései miatt – hangsúlyozza a szervezet.
Az adócsalás visszaszorítása és a szerzői jogok védelme érdekében szerveztek átfogó razziát szeptember 17–23. között a Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Szolgálatának rendőrei.
Négy székelyföldi magyart vettek őrizetbe a Maros megyei rendőrök, azzal gyanúsítják őket, hogy egy héttagú nemzetközi bűnszervezet tagjaként Csehország területén rablást és emberölést követtek el.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás