Fotó: Rab Zoltán
Maros megye is egyre inkább akkut vérhiánnyal küszködik, ez viszont nem csak egészségügyi, hanem társadalmi gond is egyben – kongatta meg a vészharangot a véradók világnapján Dana Florea, a vérközpont igazgatója. Mindet olyan körülmények között, hogy a térségben a véradási kedv szinte duplája az országos átlagnak.
2022. június 14., 15:002022. június 14., 15:00
A hiányos neveltetés és az érdektelenség a legfőbb oka annak, hogy Romániában még mindig igen alacsony a rendszeres véradók száma – állítja Dana Florea, a Maros megyei vérközpont igazgatója. Szerinte
Míg a donorok arányát illetően az uniós államok között az ország a sereghajtók közé tartozik, Maros megye szinte EU-s átlagon teljesít, azonban a kórházak még így is gyakran komoly vérkészlethiánnyal küszködnek – ismertették kedden, a véradók világnapján.
Fotó: Rab Zoltán
A nyugati világhoz képest Romániában sokkal alacsonyabb a donorok aránya; ezt némileg kompenzálja az a tény, hogy egyesek évente nem mindössze egyszer-kétszer, hanem gyakrabban térnek vissza. Van, akit jó polgárként az öntudatosság vezérel, ugyanakkor létezik egy szűkebb társadalmi csoport, amely az anyagi segítség miatt számít visszajárónak.
vannak napok, amikor húszan jelentkeznek, máskor meg száznál többen is ellepik a várótermet. Ez nagyjából annak tudható be, hogy a véradók jelentős része alkalmi donor, aki a bajba került hozzátartozója vagy kollégája részére jön vért adni.
Fotó: Rab Zoltán
Néhány hónapja a sebészetek régi kapacitásukon „működnek”, ehhez képest a véradók száma még nem állt vissza a pandémia előtti időszakban mértekhez. A Maros megyei vérközpont orvosnője, Lenuţa Florea szerint a másik gond az, hogy az ország legtöbb megyéje még ennél is rosszabb adatokat szolgáltat. Ráadásul, magyarázza,
Fotó: Rab Zoltán
A központ vezetője, Dana Florea az önkormányzati vezetőket sem érti, miért nem fordítanak hangsúlyt a véradás népszerűsítésére. Szerinte nem az a baj, hogy egyes politikusok a közösségi médiában reklámozzák jótettüket, hanem az a probléma, hogy az utóbbi másfél éve szinte egyikük sem volt vért adni. Az igazgatónő több beadvánnyal fordult a helyhatóságokhoz, azonban ezeket még csak válaszra sem méltatták. „Nem pénzt kértünk, bár a törvény lehetőséget kínál az anyagi támogatásra is, csupán kampányaink népszerűsítését” – mondja.
Fotó: Rab Zoltán
Dana Florea ugyanakkor a Vöröskereszt segítségét is hiányolja. Mint részletezi,
A vásárhelyi vérközpont is rendelkezik egy busszal, amellyel járhatnák a vidéket, csakhogy az illetékesek nem rendeltek hozzá személyzetet. „Csak az önkéntesekre számíthatunk, vagy az ingyen túlórázó kollégákra: a gépkocsivezetőtől az orvosig” – mondja az igazgatónő. Megítélésében az oktatási minisztérium és a pedagógusok is többet tehetnének a nevelés terén. „A véradás fontosságát már az iskolában kellene tanítani – fejti ki Marinela Lazăr pszichológus. – Egyrészt azért, hogy mire a gyermek betölti a 18. életévét, váljon donorrá, másrészt azért, hogy kiskorúként ösztönözze a szüleit a véradásra.”
Fotó: Rab Zoltán
Önkéntes véradásra szólít az egészségügyi minisztérium
A transzfúziókhoz szükséges kellő mennyiségű vér és vérkészítmény nélkülözhetetlen az életmentéshez – hívta fel a figyelmet kedden az egészségügyi minisztérium a véradók világnapja alkalmából. Facebook-bejegyzésében a szaktárca véradásra szólít fel, ugyanakkor köszönetet mond mindazoknak, akik megértették a véradás fontosságát, és segítenek az életmentésben. A minisztérium kiemeli továbbá, hogy ezen a területen is reformokra van szükség. Egy, az Európai Bizottsággal együttműködésben zajló program keretében romániai és más államokbeli szakértők dolgoznak a transzfúziós kapacitás növelésén és a lakosság véradáshoz való hozzáférésének javításán. „Vérre mindenhol szükség van, és a hatóságok célja a betegek életminőségének javítása, de a donorok segítsége nélkül az orvosok nem tudják teljesíteni ezt a célkitűzést” – áll az Agerpres által idézett bejegyzésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.
Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!