
Fotó: Rab Zoltán
Maros megye is egyre inkább akkut vérhiánnyal küszködik, ez viszont nem csak egészségügyi, hanem társadalmi gond is egyben – kongatta meg a vészharangot a véradók világnapján Dana Florea, a vérközpont igazgatója. Mindet olyan körülmények között, hogy a térségben a véradási kedv szinte duplája az országos átlagnak.
2022. június 14., 15:002022. június 14., 15:00
A hiányos neveltetés és az érdektelenség a legfőbb oka annak, hogy Romániában még mindig igen alacsony a rendszeres véradók száma – állítja Dana Florea, a Maros megyei vérközpont igazgatója. Szerinte
Míg a donorok arányát illetően az uniós államok között az ország a sereghajtók közé tartozik, Maros megye szinte EU-s átlagon teljesít, azonban a kórházak még így is gyakran komoly vérkészlethiánnyal küszködnek – ismertették kedden, a véradók világnapján.
Fotó: Rab Zoltán
A nyugati világhoz képest Romániában sokkal alacsonyabb a donorok aránya; ezt némileg kompenzálja az a tény, hogy egyesek évente nem mindössze egyszer-kétszer, hanem gyakrabban térnek vissza. Van, akit jó polgárként az öntudatosság vezérel, ugyanakkor létezik egy szűkebb társadalmi csoport, amely az anyagi segítség miatt számít visszajárónak.
vannak napok, amikor húszan jelentkeznek, máskor meg száznál többen is ellepik a várótermet. Ez nagyjából annak tudható be, hogy a véradók jelentős része alkalmi donor, aki a bajba került hozzátartozója vagy kollégája részére jön vért adni.
Fotó: Rab Zoltán
Néhány hónapja a sebészetek régi kapacitásukon „működnek”, ehhez képest a véradók száma még nem állt vissza a pandémia előtti időszakban mértekhez. A Maros megyei vérközpont orvosnője, Lenuţa Florea szerint a másik gond az, hogy az ország legtöbb megyéje még ennél is rosszabb adatokat szolgáltat. Ráadásul, magyarázza,
Fotó: Rab Zoltán
A központ vezetője, Dana Florea az önkormányzati vezetőket sem érti, miért nem fordítanak hangsúlyt a véradás népszerűsítésére. Szerinte nem az a baj, hogy egyes politikusok a közösségi médiában reklámozzák jótettüket, hanem az a probléma, hogy az utóbbi másfél éve szinte egyikük sem volt vért adni. Az igazgatónő több beadvánnyal fordult a helyhatóságokhoz, azonban ezeket még csak válaszra sem méltatták. „Nem pénzt kértünk, bár a törvény lehetőséget kínál az anyagi támogatásra is, csupán kampányaink népszerűsítését” – mondja.
Fotó: Rab Zoltán
Dana Florea ugyanakkor a Vöröskereszt segítségét is hiányolja. Mint részletezi,
A vásárhelyi vérközpont is rendelkezik egy busszal, amellyel járhatnák a vidéket, csakhogy az illetékesek nem rendeltek hozzá személyzetet. „Csak az önkéntesekre számíthatunk, vagy az ingyen túlórázó kollégákra: a gépkocsivezetőtől az orvosig” – mondja az igazgatónő. Megítélésében az oktatási minisztérium és a pedagógusok is többet tehetnének a nevelés terén. „A véradás fontosságát már az iskolában kellene tanítani – fejti ki Marinela Lazăr pszichológus. – Egyrészt azért, hogy mire a gyermek betölti a 18. életévét, váljon donorrá, másrészt azért, hogy kiskorúként ösztönözze a szüleit a véradásra.”
Fotó: Rab Zoltán
Önkéntes véradásra szólít az egészségügyi minisztérium
A transzfúziókhoz szükséges kellő mennyiségű vér és vérkészítmény nélkülözhetetlen az életmentéshez – hívta fel a figyelmet kedden az egészségügyi minisztérium a véradók világnapja alkalmából. Facebook-bejegyzésében a szaktárca véradásra szólít fel, ugyanakkor köszönetet mond mindazoknak, akik megértették a véradás fontosságát, és segítenek az életmentésben. A minisztérium kiemeli továbbá, hogy ezen a területen is reformokra van szükség. Egy, az Európai Bizottsággal együttműködésben zajló program keretében romániai és más államokbeli szakértők dolgoznak a transzfúziós kapacitás növelésén és a lakosság véradáshoz való hozzáférésének javításán. „Vérre mindenhol szükség van, és a hatóságok célja a betegek életminőségének javítása, de a donorok segítsége nélkül az orvosok nem tudják teljesíteni ezt a célkitűzést” – áll az Agerpres által idézett bejegyzésben.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
szóljon hozzá!