Már ötszáz aláírást gyűjtött az RMDSZ Temes megyei szervezete annak érdekében, hogy a Hűség oszlopa nevű – a korabeli magyar lakosság által „szégyenszoborként” emlegetett – emlékművet ne helyezzék köztérre Temesváron.
2013. szeptember 23., 16:172013. szeptember 23., 16:17
2013. szeptember 23., 16:212013. szeptember 23., 16:21
Halász Ferenc, a szervezet elnöke hétfői sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szobor mostani helyén, egy temetőben maradjon, hiszen az emlékmű az abszolutizmus győzelmét hirdeti egy szabadságharc fölött, és a történelem egy sötét korszakát idézi mind a román, mind a magyar lakosság számára. „Mivel a szobor üzenete az évtizedek során nem változott, így továbbra is szükségtelen lenne köztérre állítani” – fogalmazott Halász. Az emlékművet 1853-ban Ferenc József császár adományozta Temesvárnak, amiért a város védői 1849-ben ellenálltak a magyar szabadságharcosok több mint száznapos ostromának.
Amint arról beszámoltunk, Nicolae Robu polgármester vasárnap jelentette be, hogy közvitát kezdeményez az emlékmű köztérre való visszahelyezéséről. Az elöljáró pénteken tárgyalt a szobor felállítását kifogásoló RMDSZ helyi vezetőivel. Robu ugyanakkor úgy fogalmazott: az egészséges társadalmak elfogadják a múltjuk jó és árnyoldalait egyaránt, ezért nem érti, hogy egyesek miért csinálnak ügyet az emlékmű felállításáról. Robu egyébként júliusban írta alá a Bălcescu (volt Lahovary) tér korszerűsítését célzó munkálatok kivitelezési szerződését, a tervek szerint az Erzsébet-város központi téren körforgalmat alakítanak ki, ennek közepére kerülne a Hűség oszlopa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!