Öt-tíz éves tanulás következik

– Nagy derültséget váltott ki a hallgatóságban, amikor azt mondta: az Európai Unióban nem lehet túl sokat hazudni. Mennyit lehet hazudni?
– Az Unióban partneri viszony létezik, ezért az emberek elvárják, hogy amit mondanak, az nagyjából fedje a valóságot. Ha például azt mondja valaki, hogy Romániában bármelyik szociális probléma megoldott, akkor ez nem egészen hihető. Aki ugyanis nemcsak protokoll látogatásokon vesz részt, hanem elmegy bármelyik bukaresti negyedbe vagy nagyvárosba, látja, hogy változik az ország, de az örökölt hiányosságok sok tekintetben tovább élnek.
– Puha hatalomnak nevezte az EU-t. Képes-e ez a puha hatalom rendezni azokat a feszültségeket, amelyek a kelet-európai országokkal kerülnek be az Unióba?
– Hosszú távon igen. De ne legyünk türelmetlenek. Az uniós tagság kötelezettségekkel jár. Van egy alkalmazkodási folyamat. A spanyol, portugál vagy a görög csatlakozás folyamatában az ottani elitek és a nép is valamennyire megtanulta, elfogadta, hogy miként kell EU-s módon viselkedni. Azt hiszem, Romániában ma még kevesen vannak tisztában azzal, hogy ez mit jelent. Magyarországon is csak most kezdik megtanulni. Öt-tíz évnek tanulással kell eltelnie.
– Vajon Románia EU-csatlakozásával jó idők következnek a romániai magyar érdekérvényesítésben, vagy éppen bezárulnak a kapuk a magyar törekvések előtt, ha már nem nehezedik bizonyítási kényszer az országra?
– Azt vallom, hogy voltak lehetőségek, amelyeket a magyar kormány elszalasztott, és részben a magyar közvélemény, a civil társadalom sem vett igénybe. Ha az erdélyi magyarság két éve levelekkel, beadványokkal bombázta volna Olli Rehn bővítési biztost, és ha az RMDSZ is vállalta volna ezt, többet lehetett volna elérni. Nem mondom, hogy teljesen bezárulnak a lehetőségek. Ha nagyon komoly elégedetlenség alakul ki az erdélyi magyarság és az erdélyi románság körében, az kihat Románia stabilitására, és ezen keresztül nyomás fog Romániára nehezedni, hogy rendezze a kérdést. Meg kell továbbá a román többséget győzni arról, hogy a román beteges centralizáció nem tartható fenn.