
Martonos Tamás (középen) szerint nagyon sokat jelent a helyi lakosoknak, hogy magyar polgármesterük van
Beszterce-Naszód megyében – ahol a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a lakosságnak csupán négy százaléka magyar – egyetlen település van, melyet a június 9-ei választások nyomán ismét RMDSZ-es polgármester irányít. Az Árpástó községben ötödik mandátumát elnyerő Martonos Tamást kérdeztük sikere titkáról, további terveiről.
2024. június 13., 19:252024. június 13., 19:25
2024. június 13., 20:182024. június 13., 20:18
Árpástó község beosztott falvai a jórészt magyarok lakta Magyardécse és a száz százalékban román lakosságú Omlásalja. A község teljes lakosságának körülbelül 62 százaléka magyar, a közösség jelenti Martonos Tamás stabil szavazóbázisát, de nem csak, hiszen a románok közül is sokan rá szavaznak, rá szavaztak.
„Hetvennyolc százalékban jöttek a magyarok szavazni. Ők velem szavaztak. Akik nem szavaztak, azok tulajdonképpen nincsenek itthon, külföldön vannak, munkát vállaltak, de közülük is sokan gratuláltak, kifejezték sajnálatukat, hogy nem tudnak szavazni” – fejtette ki a Krónikának az elöljáró.
Ami azért is nagy szó, mert tulajdonképpen az utóbbi húsz évben nem volt RMDSZ-es, magyar tanácsos Beszterce-Naszód megyében, az előző ciklusban a Szociáldemokrata Párttal (PSD) alkotott koalícióban sikerült egy tanácsosi helyet szerezni, amit már sikernek értékeltek. Nem véletlen, hogy az RMDSZ megyei szervezete történelmi eredménynek, az elmúlt két évtized legnagyobb sikerének tekinti, hogy a június 9-én tartott választásokon a szövetségnek 2004 óta sikerült ismét önerőből visszakerülni a megyei önkormányzatba. A képviselő-testületben Zoltán-Sipos Tímea és Szilágyi Zsolt képviseli a Beszterce-Naszód megyei magyarok érdekeit a következő négy évben.
Arra a kérdésre, hogy milyen volt az előző négy mandátuma olyan körülmények között, hogy tulajdonképpen politikai síkon egyedüli magyarként „állta a sarat” a megyében, Martonos Tamás lapunknak elmondta, igyekezett megoldásokat találni, kapcsolatokat építeni, a nehézségek ellenére is boldogulni.
A cseresznyetermesztésről híres Magyardécse látképe
Fotó: Makkay József
„Abszolút nem volt könnyű nekem, de viszonylag jó kapcsolatot ápolok a megyei tanácselnökkel, és így tudtunk lobbizni. Az alpolgármestereket mindig úgy tettük, hogy a megyei tanács színeiben legyen, és így mi is hozzájutottunk pénzekhez – nem annyihoz, mint a többiek, de azért nekünk is jutott egy kevés” – magyarázta a Krónikának Martonos Tamás.
Martonos Tamás azt is elmondta, hogy a mindennapokban nagyon sokat jelent a helyieknek, hogy magyar polgármesterük van, hogy a hivatalban magyarul is beszélhetnek, magyarul is kérhetnek segítséget. Az árpástói polgármesteri hivatalban 16 alkalmazottból 9-en beszélnek magyarul. A helyi magyarok igyekeznek őrizni a nyelvüket, a kultúrájukat, így annak külön örülnek, hogy a helyi iskolában még minden évfolyamon tudtak osztályt indítani.
„Az egyetlen magyar iskola a környéken, ahol nincsenek összevont osztályok, még minden osztályt tudunk külön indítani, hála Istennek. Megvannak a gyerekeink, megvan a létszám” – büszkélkedett a polgármester, hozzátéve, hogy a helyi tanácsban is magyar többség érvényesül, úgyhogy a magyarok erős képviseletnek örülhetnek. Korábban 13 tagú volt a helyi tanács, és ebben hét magyar tanácsos tevékenykedett, ám mivel a község létszáma háromezer alá csökkent, most már 11-re csökkent a tanácsosok száma, melyből hatot tölthet be RMDSZ-es.
„Nekem nincs olyan, hogy letelt a munkaidőm, hazamentem és akkor nem foglalkozom egy adott üggyel. Számomra otthon kezdődik a második műszak. Főleg a décseiek eljönnek haza hozzám, én meg szívesen fogadok bárkit. És amiben tudok, mindenben segítek nekik” – hangsúlyozta a polgármester. Árpástó elöljárója hozzátette, ezúton is köszöni az emberek bizalmát, azt, hogy rá szavaztak, lehetőséget adtak, hogy képviselje őket a következő négy évben is.

Győzött a magyar egység Koltó-Katalinban: a következő 4 évben is Csendes Lajos vezeti majd a települést – jelentette be Facebook-oldalán Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei elnöke.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
1 hozzászólás