Martonos Tamás (középen) szerint nagyon sokat jelent a helyi lakosoknak, hogy magyar polgármesterük van
Beszterce-Naszód megyében – ahol a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a lakosságnak csupán négy százaléka magyar – egyetlen település van, melyet a június 9-ei választások nyomán ismét RMDSZ-es polgármester irányít. Az Árpástó községben ötödik mandátumát elnyerő Martonos Tamást kérdeztük sikere titkáról, további terveiről.
2024. június 13., 19:252024. június 13., 19:25
2024. június 13., 20:182024. június 13., 20:18
Árpástó község beosztott falvai a jórészt magyarok lakta Magyardécse és a száz százalékban román lakosságú Omlásalja. A község teljes lakosságának körülbelül 62 százaléka magyar, a közösség jelenti Martonos Tamás stabil szavazóbázisát, de nem csak, hiszen a románok közül is sokan rá szavaznak, rá szavaztak.
„Hetvennyolc százalékban jöttek a magyarok szavazni. Ők velem szavaztak. Akik nem szavaztak, azok tulajdonképpen nincsenek itthon, külföldön vannak, munkát vállaltak, de közülük is sokan gratuláltak, kifejezték sajnálatukat, hogy nem tudnak szavazni” – fejtette ki a Krónikának az elöljáró.
Ami azért is nagy szó, mert tulajdonképpen az utóbbi húsz évben nem volt RMDSZ-es, magyar tanácsos Beszterce-Naszód megyében, az előző ciklusban a Szociáldemokrata Párttal (PSD) alkotott koalícióban sikerült egy tanácsosi helyet szerezni, amit már sikernek értékeltek. Nem véletlen, hogy az RMDSZ megyei szervezete történelmi eredménynek, az elmúlt két évtized legnagyobb sikerének tekinti, hogy a június 9-én tartott választásokon a szövetségnek 2004 óta sikerült ismét önerőből visszakerülni a megyei önkormányzatba. A képviselő-testületben Zoltán-Sipos Tímea és Szilágyi Zsolt képviseli a Beszterce-Naszód megyei magyarok érdekeit a következő négy évben.
Arra a kérdésre, hogy milyen volt az előző négy mandátuma olyan körülmények között, hogy tulajdonképpen politikai síkon egyedüli magyarként „állta a sarat” a megyében, Martonos Tamás lapunknak elmondta, igyekezett megoldásokat találni, kapcsolatokat építeni, a nehézségek ellenére is boldogulni.
A cseresznyetermesztésről híres Magyardécse látképe
Fotó: Makkay József
„Abszolút nem volt könnyű nekem, de viszonylag jó kapcsolatot ápolok a megyei tanácselnökkel, és így tudtunk lobbizni. Az alpolgármestereket mindig úgy tettük, hogy a megyei tanács színeiben legyen, és így mi is hozzájutottunk pénzekhez – nem annyihoz, mint a többiek, de azért nekünk is jutott egy kevés” – magyarázta a Krónikának Martonos Tamás.
Martonos Tamás azt is elmondta, hogy a mindennapokban nagyon sokat jelent a helyieknek, hogy magyar polgármesterük van, hogy a hivatalban magyarul is beszélhetnek, magyarul is kérhetnek segítséget. Az árpástói polgármesteri hivatalban 16 alkalmazottból 9-en beszélnek magyarul. A helyi magyarok igyekeznek őrizni a nyelvüket, a kultúrájukat, így annak külön örülnek, hogy a helyi iskolában még minden évfolyamon tudtak osztályt indítani.
„Az egyetlen magyar iskola a környéken, ahol nincsenek összevont osztályok, még minden osztályt tudunk külön indítani, hála Istennek. Megvannak a gyerekeink, megvan a létszám” – büszkélkedett a polgármester, hozzátéve, hogy a helyi tanácsban is magyar többség érvényesül, úgyhogy a magyarok erős képviseletnek örülhetnek. Korábban 13 tagú volt a helyi tanács, és ebben hét magyar tanácsos tevékenykedett, ám mivel a község létszáma háromezer alá csökkent, most már 11-re csökkent a tanácsosok száma, melyből hatot tölthet be RMDSZ-es.
„Nekem nincs olyan, hogy letelt a munkaidőm, hazamentem és akkor nem foglalkozom egy adott üggyel. Számomra otthon kezdődik a második műszak. Főleg a décseiek eljönnek haza hozzám, én meg szívesen fogadok bárkit. És amiben tudok, mindenben segítek nekik” – hangsúlyozta a polgármester. Árpástó elöljárója hozzátette, ezúton is köszöni az emberek bizalmát, azt, hogy rá szavaztak, lehetőséget adtak, hogy képviselje őket a következő négy évben is.
Győzött a magyar egység Koltó-Katalinban: a következő 4 évben is Csendes Lajos vezeti majd a települést – jelentette be Facebook-oldalán Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás