Összehangolt tüntetést szerveznek vasárnap a verespataki bányanyitás ellen

Az aktivisták közleménye szerint az ország \"megszállás alatt áll\", és azt kérik, szeptember elsején minél többen vonuljanak az utcára. A Mentsétek meg Verespatakot tervei szerint Bukarestben, Bârladon, Kolozsváron, Temesváron, Brassóban, Gyulafehérváron, Marosvásárhelyen, Iaşi-ban, Brüsszelben és Bécsben egy időben zajlanak majd tiltakozási akciók.

Amint arról beszámoltunk, a kormány törvénytervezetet fogadott el kedden a Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről. A törvénytervezet kiemelt, nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítja a verespataki beruházást. A kedden elfogadott törvénytervezetről és így a verespataki bányaprojekt elindításáról a parlament hivatott dönteni.

Korodi: mi lesz a magántulajdonnal?

Az Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) tervezte bányanyitás ellen évek óta kampányoló Alburnus Maior Egyesület elnöke, Eugen David csütörtökön közleményben szögezte le: az általa képviselt szervezet mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy minden egyes képviselő és szenátor tisztába legyen azzal, hogy miről fog szavazni, és hogy ez milyen felelősséggel jár.

\"Egyértelmű, hogy a kormány újabb szívességet tett a kanadai–román RMGC-nek annak érdekében, hogy a bányanyitást megelőző procedúra ne ütközzék több jogi akadályba\" – mutat rá közleményében Eugen David. Az Alburnus Maior emlékeztet arra is, hogy a Szociálliberális Unió (USL) Vállalás Romániáért (Angajamentul pentru România) című 15 pontos választási programjában az szerepel, amennyiben a pártkoalíció kormányzásra kerül, elutasítja a Verespatak-projektet.

Korodi Attila RMDSZ-képviselő a téma kapcsán hangsúlyozta: kiemelt figyelmet kell szentelni a közhasznúságra vonatkozó kitételre, amely súlyos következményekkel járhat a magántulajdonjog terén. Rámutatott, a törvénytervezet szerint a bányaberuházás közhasznú, még akkor is, ha az államnak közel 25 százalékos részesedése lesz a kitermelő vállalatban.

A kedden elfogadott dokumentum továbbá a közhasznú kisajátítást és az építkezési engedélyek kibocsátásának feltételeit szabályzó törvények módosítását is előirányozza. Korodi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kisajátításra vonatkozó törvénytervezett módosítása jogi precedenst teremthet, például egy kőbánya létesítése esetében is alkalmazhatják. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Transindex portálnak azt nyilatkozta, a kormány által kedden elfogadott törvénytervezet kapcsán számos környezetvédelmi kérdés továbbra is tisztázatlan, így nem fogja megszavazni a parlamentben a dokumentumot.

Weber: sok az érdek-összefonódás

A Soros Alapítvány nevében Renate Weber liberális európai parlamenti képviselő nyílt levélben hívta fel a Ponta-kabinet figyelmét arra, hogy az átláthatóság hiánya és a döntéshozók érdek-összefonódásai miatt a beruházás engedélyezése a korrupt országok térképére helyezi Romániát, és pusztulásra ítéli az egyik legrégebbi romániai építészeti és régészeti örökséget és környezetét.

Renate Weber rámutat: az aranybánya megnyitását Magyarország is ellenzi, mert attól tart, hogy ismét bekövetkezik a nagybányai Aurul vállalatnál évekkel ezelőtt történt ökológiai katasztrófa. Emlékeztetett, hogy Románia akkor 144 millió euró kártérítést fizetett a magyar államnak a Tisza vizének megmérgezéséért.

A magyar kormány beavatkozását sürgetik

Kényszerkilakoltatás várhat az Lehet Más a Politika (LMP) szerint Verespatak lakosaira, miután a kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amely elhárítja az összes akadályt a helyi aranybánya-beruházás elől. Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Csiba Katalin, a párt környezetpolitikai szakszóvivője szerdán közleményben szólította fel a magyar kormányt, hogy \"ne asszisztáljon a faluromboláshoz\".

Az ellenzéki politikusok szerint a magyar kormánynak, amelyik eddig \"csak verbálisan állt ki Verespatak megmentéséért\", minden eszközt be kell vetnie, hogy a román parlament nemet mondjon a tervezetre. Azt írják: a törvénytervezet megvalósítása a gyakorlatban azt jelenti, hogy a román állam érdemi kármentési biztosíték nélkül 200 millió tonna ciános tavat hoz létre, kilakoltatja a helyieket otthonukból, és a földdel teszi egyenlővé a pótolhatatlan természeti környezetet. Emlékeztettek arra, hogy Áder János államfő EP-képviselőként 2010-ben a cianidos bányászat európai betiltását kezdeményezte Brüsszelben.

Az Együtt–PM is sürgős cselekvésre szólította fel a magyar kormányt a kitermelés megindulásának megakadályozása érdekében. Jávor Benedek, az ellenzéki választási szövetség társelnöke emlékeztetett: a román állam által közvetlenül is tulajdonolt, kanadai többségű vállalkozás a régióban egyszer már súlyos környezeti katasztrófát okozó ciános technológiával fog aranyat és ezüstöt bányászni Verespatakon, érdemi környezeti garanciák nélkül.