Összefogás erőltetett menetben

Míg az RMDSZ ellenzéke szerint az október 27-ei rendezvény egyértelmű üzenete a közös elvi- és akcióegység szükségessége volt, a szövetség továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint az együttműködést kizárólag a tulipán „ernyője” alatt tartja elképzelhetőnek. 

Borbély: összefogást, másképp

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint erőltetettnek tűnik a Székelyek Nagy Menetelésén kialakult magyar–magyar összefogást összekapcsolni a jövő évi EP-választásokra várt egyezséggel. „A menetelésnek és a 2014-es választásoknak sok köze nincs egymáshoz” – szögezte le a Krónikának a vásárhelyi politikus, hangsúlyozva, hogy vannak ügyek, amelyekért kötelező módon össze kell fogni, és adódnak olyan helyzetek, melyek során mindhárom magyar párt a maga útját kell hogy járja. Mint mondotta, a szövetség mindig is támogatta azokat a kezdeményezéseket, melyek bizonyos értékek felmutatására voltak alkalmasok. „Egyébként a jövő évi összefogással sincs semmi gondunk, de az csakis az RMDSZ égisze alatt történhet meg. A legjobbak ott lesznek a listán, ha ezt akarják támogatni, jöjjenek!” – üzent a két kis párt vezetőinek Borbély. Kérdésünkre, hogy az általa emlegetett legjobbak között lehetnek-e néppártiak vagy polgáriak is, az RMDSZ második embere annyit mondott, hogy ilyen igényt még senki nem fogalmazott meg. Amennyiben megteszi, az RMDSZ akár a soron következő Szövetségi Képviselők Tanácsán is megvitathatja a kérdést – tette hozzá. 

Biró konszenzus-orientált

„Október 27-én a Székelyföld lakossága egyértelmű üzenetet fogalmazott meg az erdélyi magyar pártok számára, miszerint közös ügyekben csak a közös út járható” – fejtette ki a Krónikának Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, hangsúlyozván, hogy vannak esetek, amikor semmiképpen nem szabad a pártpolitikát előtérbe helyezni. A polgári alakulat vezetője reméli, hogy erre azok is ráébrednek, akik a Székelyek Nagy Menetelése időpontjáig másként gondolkodtak. Biró megismételte korábbi álláspontját, miszerint a magyar–magyar versenynek csakis az önkormányzati választásokon van helye, ott is csak a tömbmagyar vidékeken. „Az MPP már megalakulása óta azt vallja, hogy helye van a versenynek, és helye van az összefogásnak. A jövő évi választásokat illetően a konszenzusorientált politikát szorgalmazzuk, vagy úgy is mondhatnám, hogy együttműködésre vagyunk ítélve” – válaszolta kérdésünkre, hogy lát-e esélyt az összefogásra vagy az erdélyi magyar válogatott felállítására, ahogy az MPP szokta emlegetni. Biró Zsolt bízik abban, hogy „az RMDSZ október 27-én tanúsított magatartása nem tiszavirágéletű és nem csupán a párt ellenzéki szerepéből fakad”.

Toró: csőlátás helyett együttműködés kell

Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azt reméli, hogy az RMDSZ nem fogja elhárítani a kézfogást a jövő évi választásokra való összefogás érdekében. „Jelenleg is zajlik a Székelyek Nagy Menetelése utáni helyzet értékelése, de remélem, mindenki arra a következtetésre jut, mint az Erdélyi Magyar Néppárt, hogy elvi és akcióegységre van szükség” – szögezte le a pártelnök. Meglátása szerint az elvi egység a közös célok azonosítását, az erdélyi magyarokat összekötő nemzeti minimum körülhatárolását jelenti.  „A néppárt álláspontja nem változott, eddig is azt hangoztattuk, hogy az EP- választásokra egységre, összefogásra van szükség” – szögezte le a politikus. Toró T. Tibor szerint az erdélyi magyar pártok meg kellene hogy egyezzenek abban, hogy képviseletüknek mi a szerepe Brüsszelben. „Mi úgy gondoljuk, minőségében és számszerűségében erős képviseletre van szükség, amely minden rendelkezésére álló eszközzel az autonómia ügyét képviseli. Ezután következik az akcióegység: meg kell hogy találjuk a formát, amellyel az erős képviselet megvalósítható. Én ennek az egyetlen útját a politikai szervezetek koalíciójában látom, már azért is, mert ennek nincs semmilyen technikai akadálya, a választási törvény nem ír elő megemelt küszöböt a pártkoalícióknak” – mondta Toró. A néppárt elnöke hozzátette, azért fogalmaz óvatosan, mert ennek az egyetlen akadálya a pártok vezetőinek csőlátása, vagyis kizárólagosságra való törekvése lehet. „Elsősorban az RMDSZ-re gondolok, amely a legnagyobb támogatottsággal rendelkező szervezetként azt gondolhatja, hogy neki nincs szüksége arra a több mint hatvanezer szavazatra, amit a néppárt a decemberi választásokon kapott” – mondta Toró. A politikus reméli, a Székelyek Nagy Menetelése volt az a fordulópont, amely átállíthatja az RMDSZ-t erről a kizárólagosságra való törekvésről a közép- és hosszú távú gondolkodásra, amelynek a lényege, hogy az erdélyi magyar pártok fogadják el egymást, és azt hogy mindegyik politikai vonalvezetésnek megvan a létjogosultsága.  

„Az RMDSZ-nél a kulcs”

Az összefogás kulcsa egyértelműen az RMDSZ-nél van – véli Székely István Gergő politológus, aki szerint a szövetség elsősorban azért vett részt az október 27-ei rendezvényen, mert úgy ítélte meg, hogy a távolmaradás nagyobb „költséggel” járt volna, mint a jelenlét. „Az RMDSZ ellenzéke a Székely Nemzeti Tanáccsal együttműködve olyan lépéseket tett az elmúlt időszakban az önrendelkezési törekvések keretében, amelyek révén a szövetség is lépésre kényszerült. Láthattuk, hogy a március 10-én, Marosvásárhelyen megszervezett Székely Szabadság Napját követően az RMDSZ is lépett. Jelen volt a Székelyek Nagy Menetelésén, még akkor is, ha nem is mozgósított olyan mértékben, mint ahogyan tudott volna. Ugyanakkor Kelemen Hunor szövetségi elnök bejelentette, a kongresszuson elfogadott határozat értelmében a szövetség összeállítja saját autonómia-törvénytervezetét, ennek megalkotása során pedig a dél-tiroli autonómiamodellt veszik alapul” – magyarázta a politológus.

Székely István Gergő szerint az összefogás létrejötte egyrészt függ attól, hogy az RMDSZ ellenzékben marad-e a választásokig, másrészt attól, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke végül Fidesz-listán indul-e a megmérettetésen. „Másik fontos kérdés, hogy a részvételi hajlandóság ezúttal mennyire lesz kedvező. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet legutóbbi felmérése például arra mutat rá, hogy nem az összefogás és nem a verseny mozgósítja a romániai magyarokat. 2007-ben a versenyhelyzet, 2009-ben az együttműködés juttatott be három erdélyi magyar képviselőt az európai parlamentbe, ehhez azonban kellett a román szavazók nagy arányú távolmaradása is. A következő voksoláson viszont nem a versenyhelyzet, hanem elsősorban az alacsony részvétel veszélyezteti az RMDSZ esélyeit” – mutatott rá. Székely elmondta továbbá, a felmérések azt mutatják, míg a román és a magyar választók között korábban az volt a különbség, hogy az EU-ba vetett bizalom meglehetősen magas volt az erdélyi magyarok körében, ez azonban mára megváltozott. „A felmérések alapján a részvételi különbség már nem lesz annyira jelentős, mint korábban. Az erdélyi magyarok körében az EU-támogatottság többek közt azzal volt magyarázható, hogy az Unióban a kisebbségi kérdések védelmezőjét látták, ezek az illúziók azonban szertefoszlottak. Másrészt láthatjuk, hogy a magyar kormány valóságos szabadságharcot folytat az EU ellen, a magyar médiafogyasztásnak köszönhetően pedig ez is jelentősen növeli a szkepticizmust” – kommentálta a Krónikának Székely István Gergő.