
Őshonos szarvasmarha bikaborja született
Fotó: Marosvásárhelyi Állatkert
A Marosvásárhelyi Állatkert tájékoztatása szerint újabb, egészséges bikaborjú született az őshonos és rendkívül ritka mokány szarvasmarha fajtából. Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.
2025. július 14., 15:302025. július 14., 15:30
A „mokány”, vagy románul „mocănița” elnevezés egy kistestű, sárgásbarna színű hegyi szarvasmarha, amely egykor a Kárpátokban volt jellemző. Ez a fajta rendkívül ellenálló az időjárás viszontagságaival és a zord körülményekkel szemben, igazi túlélő. A mokány típusú szarvasmarha évi 1500 liter kiváló minőségű tejet ad, amely a romániai tejtermelő tehenek között a legmagasabb zsírtartalommal (akár 4,5 százalékkal) rendelkezik. Az újabb bikaborjú születése kapcsán az állatkert vezetőség úgy fogalmazott, hogy „ez az örömteli esemény tovább erősíti elkötelezettségünket az őshonos fajta megmentése és a biológiai sokféleség megőrzése iránt”.
A fajta eredete vitatott. Egyes hazai szakértők szerint a brachicer típushoz tartozik, míg mások ősi eredetűnek tartják, amely tökéletesen alkalmazkodott a hegyvidéki klímához. Történelmi kontextusban a fajta széles körben elterjedt volt a mai Románia hegyvidéki területein. A 19. század második felétől, a Schwyz és Pinzgau fajtákkal történő keresztezések miatt, fokozatosan eltűnt.
A mokány szarvasmarha jellemzői:
„Ez a marhafajta, amelyet primitívnek tekintenek, univerzális termelési képességekkel rendelkezik (munka, tej, hús), és kiválóan alkalmazkodott a hegyvidéki terephez, sőt erdészeti munkákban is részt vettek. Igénytelen fajta, amely észrevehetően ellenállt a környezeti tényezőknek és a betegségeknek” – fogalmaz az álltakert közleménye.
„Állatkertünk kiemelt célja ennek a fajtának a megmentése és újra bevezetése, ezért megmentési programot hoztunk létre Mi vagyunk az egyetlen állatkert az országban, ahol megtekinthető a mokány faj, és a célunk, hogy tenyészcsapatot hozzunk létre a fajta megőrzésére, törzskönyveztessük és részt vegyünk az újbóli elterjesztésében” – közölte az intézmény.
Tavaly üszőborjú született a zoo-parkban, amelyet Reménynek (románul Speranța) neveztek el, most, az új, egészséges bikaborjú érkezésével tovább nőtt a remény a fajta fennmaradására.

Három évvel ezelőtt szinte a nulláról, az alapoktól kezdte újjáépíteni a Marosvásárhelyi Állatkertet Szánthó János igazgató. A nemzetközileg elismert szakember az elmúlt időszak kihívásairól, megvalósításairól, új tervekről beszélt a Krónikának.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
szóljon hozzá!